Nógrádiak, figyelem: ezeket a munkálatokat még a télen végezzétek el a madarakért!

Az MME portálunkhoz eljuttatott közleménye szerint három olyan tevékenység létezik, ami az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érinti, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz Nógrád megyében is. Az egyik az épületfelújításoknál a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása. 

– A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta – írta az MME.

Az MME szakemberei hozzátették: a hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket.  A lakástulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek. 

Ennek elmulasztása esetén a munkálatok a lakott fészkeket, fészek- és lakóüregeket törvénysértő és embertelen módon, állatkínzást is megvalósítva, akár állatok tömegeivel együtt semmisítik meg. A megyei kormányhivatalok a fészkek eltávolítását, a fészeküregek betömését, a denevérkolóniák áttelepítését csak tavaszi-nyári szaporodási időszak előtt, illetve ezt követően engedélyezhetik, amennyiben az érintettek időben benyújtják az engedélyeztetési kérelmet.  

Az MME ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a felújítások óhatatlanul megsemmisítik azoknak a védett és helyenként vészesen fogyatkozó fecskéknek, verebeknek, baglyoknak és denevéreknek az élőhelyeit, melyek települési jelenléte ugyanakkor egyre fontosabb, jól felfogott érdekünk is. Ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek.  

A sérült vagy áramütésveszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét is el kell végezni még a tavasz beköszönte előtt.  Az MME tájékoztatott, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. 

– A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt. Az áramütés kockázata a fehér gólyákat, a madarak között egyedülálló módon, már röpképtelen fióka korban is veszélyezteti – ismertették a közleményben.

Kiemelték: sok állat már a szárnypróbálgatáskor szerencsétlenül jár, mert az oszlopfejeken közvetlenül a feszültség alatt álló vezetékekre épült fészkekből a kirepülés-közeli korú fiókák szárnya könnyen a "drótokhoz" érhet, így zárva az áramkört, ami a madár testén keresztülfolyva azonnali elhullást, de minimum égési sérüléseket okoz.  A pusztítást tovább fokozza, hogy az akaratlan izom-összehúzódás miatt a balesetet szenvedett madár szinte mindig a földre zuhan, további csonttöréseket is elszenvedve. 

 A harmadik, tavasz előtt elvégzendő tevékenység a fák és bokrok kivágása. Az MME ismertetése szerint a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra. Ezért indokolatlan, a természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző a munkákat a madarak költési időszakára hagyni.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges elöldözését és akár sérülését, pusztulását okozza. Jó hír azonban az, hogy társadalmi összefogással, felelős állampolgárként a hatóságokkal együttműködve tehetünk ez ellen. Az MME 2018 júniusában indította el ezt a kampányát a rossz fa- és bokorkivágási szokások felszámolásáért.