2020.05.15. 13:50
Keletre áttevődött súlypont és a Balázs-ügy a gyarmatiaknál
A felettébb fordulatosra és élményekben gazdagra sikeredett első NB II.-es évad után 1979 őszétől viszonylag nyugalmasabb idők köszöntöttek be az Ipoly-partjára, noha a szurkolók számára most is akadtak alaposabban kibeszélni való témák, és nem csupán a csapat teljesítménye kapcsán. Ezek közé tartozott például az elhíresült Balázs-ügy.
A Balassagyarmati SE csapatának játékosai egy bajnoki mérkőzés előtt. Balról: Hornyák, Lajkó, Jelen, Szedlák, Rob, Erdélyi (takarva), Fekete, Fábri, Tóth G., Hugyecz.
Az idény előtt némiképpen újjászerveződött a Balassagyarmati SE labdarúgó-szakosztályának vezetése, amelynek élére Szűcs Ferenc került. Örvendetes módon a háttérfeltételek is javultak, felépült az új öltözőszárny, benne tágas klubszobával, amely lényegében a Kövi Pál Sportközpont átadásáig, a legújabb korig szolgálta a város futballéletét.
Az MLSZ újra módosított a másodosztály csoportbeosztásain, a BSE átsorolódott a keleti vonalra, ami természetesen megnövelte az utazási költségeket. Az első bajnoki mérkőzés előtt csupán Dávid Róbert kórházi kezelése okozott fejtörést a gárda háza táján, őt augusztus végéig Vidomusz János helyettesítette a kispadon, míg az utánpótlás-korosztályos munka összefogásáért Beke Ferenc felelt. A társaság megerősítéséért is sok követ megmozgattak, felemás eredménnyel. A két fiatal, aki már egyre jobban bontogatta szárnyait az NB II.-ben, Fábri János és Babcsán József eligazolt a Salgótarjáni TC-hez, Baár János ugyancsak távozott a megyeszékhelyre, a síküveggyáriakhoz, míg a másik hálóőr, Tresó József átmenetileg a kézilabdát választotta sportágaként. A visszatérő Balázs Zsolt mellé a kapusgondok enyhítésére Bozó József érkezett Bárnáról, Králik János Szécsényből a csatársort hivatott erősíteni, és több fiatalt is felemelt a szakvezetés, így Nagy Mihályt, Litavszki Istvánt, Kovács Józsefet, Varga Sándort és Vincze Lászlót a már bemutatkozott Oláh Miklós társaságában. Tárgyaltak Szalai István ügyében is, de ő végül maradt Diósgyőrben.
A nyitányra egy újfajta szerkezettel rukkolt elő a BSE. Dávid Róbert ötletére Jelen védekező középpályássá lépett elő, voltaképpen tehát két beállóssal játszottak gyarmatiak, hiszen Hornyák kirobbanthatatlan volt ezen a poszton, míg Rob Gábor egyre inkább belejött a centerhalf szerepkörébe.
A rajton a mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE ebben a taktikai felállásban kezdett a BSE: Balázs – Pribeli, Rob, Hornyák, Lajkó – Trubin, Jelen, Osztrozics – Lucska, Kovács, Szedlák. A katonák szerezték meg a vezető gólt a később a Ferencvárosban és Csepelen jeleskedő Kelemen Gusztáv jóvoltából, de a hajrába érve Hugyecz és Erdélyi becserélésével lendületbe jöttek a hazaiak, fordult a kocka, és 2–1-re nyert a kék-fehér alakulat. A továbbiakban is inkább saját közönsége előtt mutattak jó formát Kovácsék, idegenben viszont rendre elvéreztek, holott egyértelműen gyengébbnek nyilvánították a mezőnyt a tavalyinál.
A fentebb említett Balázs-ügy szeptember közepén robbant ki. Az NB I.-es salgótarjániak kapusa, Szűcs megsérült, és Kun mellé méltó hálóőrt kerestek a bányász együttes vezetői. Kiszemelték Balázs Zsoltot, ám a gyarmatiak hasonló gondokkal küszködtek, és nagy vérveszteség lett volna legjobbjuk elvesztése, ezért a megkeresésre azzal válaszoltak, hogy cserébe kérnek legalább két-három olyan mezőnyjátékost, aki első osztályú rutinnal rendelkezik. Ezt viszont a tarjániak utasították el. Dr. Varga László, az STC vezetőedzője nem kis dohogással nyilatkozott a Nógrádban, hogy a balassagyarmatiak képtelenek belátni, itt összmegyei érdekről van szó, ne kukacoskodjanak. Válaszul Huszár István elnök jelezte, ne akarjon már mindenkit elvinni tőlük a megyeszékhely reprezentánsa. A huzavona eredménye: Balázs maradt Gyarmaton.
Október elején született meg az együttes első vendégként elért sikere, amikor Ózdon nyertek 2–1-re Szedlák és Szűcs góljaival, de a váratlanul szerzett két pont hamar jelentőségét vesztette, miután a jászberényi Lehel SC masszív védelmét nem tudták feltörni a Nagyligetben, majd a Miskolci VSC otthonában egy hajrában lőtt találattal vesztették el a fontos csatát. A 16. fordulóban, a Gyulai SE elleni rangadó érdekes fejleménye volt, hogy 1–0-s vezetésnél a 38. percben Balázs büntetőt hárított, a második félidő közepén pedig ő értékesített egy tizenegyest, ezzel nyert a csapat 2–1-re.
A tél beköszöntével egyre fáradtabb lett a legénység, és mind kevesebb öröm jutott nekik. Az utolsó három játéknapon mindössze egyetlen pontot szereztek (Debreceni Kinizsi: 1–1), a kudarcok által lecsúszva egészen a 12. helyre, ami a vetélytársak ismeretében komoly csalódást okozott. Dávid Róbert nem véletlenül adott hangot keserűségének: az őszi teljesítmény nem tükrözi híven a csapat igazi tudását, hiányzott a lelkesedés, a tűz. Főleg a sereghajtókkal szembeni vereségek bosszantóak. Tavaszra mindenképpen javulni kell…
(folytatjuk)
