Elcsúsztatott nyitány után az élboly nyomában a gyarmatiak

Dávid Róbert szokás szerint a sajtóban ecsetelte a felkészülés tapasztalatait.

– Az alapozás 1978. július 5-én kezdődött, napközis rendszerben, kétszer kétórás foglalkozásokkal, illetve minden csütörtökön Leányfalura utaztunk, fürdőre, masszázsra. A kötelező felmérések kedvező képet adnak a játékosok erőállapotáról. Balázs Zsolt kapus bevonult katonának, míg Kovács István a SBTC-től, Trubin Ferenc a BVSC-ből tért haza, és újra teljesen egészséges Pribeli István. Elsődleges célunk a bajnokságban a biztos bennmaradás, nincs számszerű helyezéshez kötve az elvárás. Korszerű futballt nyújtó, ütőképes társaság kialakítása a terv – mondta a szakvezető.

Hornyák Pál csapatkapitány hozzátette, az elmúlt szezonban érdekes módon idegenben ment jobban a játék, holott otthonukban jóval többen biztatták őket, de ez olykor görcsöt okozott, amin változtatni kell.

A Középcsoport rajtját augusztus 6-ra, vasárnapra tűzte ki a versenybizottság, ám a Vasas Ikarushoz Mátyásföldre a vezetőedző vesebántalmai miatt nem tudott elmenni, Beke Ferencet bízta meg a tréneri feladatokkal. A mérkőzés azonban elmaradt.

A Nógrádban augusztus 8-án megjelent, Mi történt Mátyásföldön? című cikkben szó szerint szerepel Bártfai Róbert játékvezető hivatalos jelentése az okokról: „A mérkőzést nem vezettem le, mert az öltöző a régi helyén volt, 200 méterre a játéktértől, és a kapott információ szerint a lakókocsi játékvezetői öltözővé nem volt átalakítva.” Az írásban olvasható, hogy az MLSZ jóval a nyitány előtt kötelezte az Ikarus vezetőit, tegyék alkalmassá a rendezés körülményeit, de ez nem történt meg, és az NB II.-ben jóval komolyabbak az előírások, mint egy osztállyal alacsonyabb szinten. (A később megszületett fegyelmi határozat szerint, a találkozót augusztus 16-án kellett pótolni.)

Így fordulhatott elő, hogy a tényleges idénykezdet hazai pályán jött el. Augusztus 13-án 16 óra 30 percre a Nagyligeti Sporttelepre 3500 néző látogatott ki, hogy megszemlélje a Bene Ferenc fémjelezte Volán SC elleni meccset, amelyen a házigazdák ebben az összeállításban futottak ki a gyepre: Baár – Rob, Jelen, Hornyák, Lajkó – Pribeli, Trubin, Hugyecz – Lucska, Kovács I., Szedlák. A hetvenedik percben Pribelit Szűcs Gy., Szedlákot Babinszki váltotta.

A megyei napilap tudósítása szerint a gól nélküli első félidő változatos küzdelmet hozott, kevés kapura lövéssel, aztán a második játékrész hatodik percében Menyhárt fejjel szerezte meg a vezetést a vendégeknek, majd nem sokkal később Hornyák szorongatásában maga Bene talált be, míg a hajrában Babinszki lesipuskás módon megkaparintott labdából szépített, így alakult ki az 1–2-es végeredmény.

A hétközi pótolt ütközetben a BSE elkönyvelhette első NB II.-es diadalát, az Ikarus otthonában Kovács két góljával nyertek 2–1-re. A következő vasárnapon a népligeti kirándulás szintén jól sikerült, az Építők SC gárdáját Hugyecz és Rob találataival múlták felül szintén 2–1-re, azaz kitűnően indult minden. Ezután azonban egészen a 11. fordulóig nem emelkedhettek gyarmati karok a magasba a lefújást követően, bár akadtak bravúrok, mint például a Szegedi EOL AK oroszlánbarlangjában elért 1–1, amelyet villanyfénynél rendeztek meg.

November közepére a szurkolók egyre borúlátóbbak lettek, hiszen az addigi hat hazai összecsapásból csupán egyet nyertek meg a fiúk, éppen ezért égető szükség volt a 13. fordulóban a Kecskeméti SC legyőzésére. Ami teljesült, noha a drukkerhad tagjai kis híján szívszélhűdést kaptak, amikor 1–1-es állásnál a megítélt büntetőt Erdélyi kihagyta, de a kipattanót kegyetlenül bevágta.

Az őszi hajrába érve megint magára talált a csapat, a Pénzügyőr 4–1-es idegenbeli legyőzésénél Kovács István mesterhármast ért el, ráadásul a negyedikben is hatalmas részt vállalt, és a BKV Előre, illetve a tavaszról előrehozott fordulóban a Vasas Ikarus is szomorúan utazott haza Balassagyarmatról – mindkétszer 1–0 lett Lajkóék javára, aminek köszönhetően a hatodik helyen várhatták a tavaszi folytatást.

Az 1978-as esztendő slusszpoénját a Magyar Kupa-továbbjutás hozta el, nem is akárkik ellen. A legjobb 32 közé kerülésért a sors szeszélye az NB I.-es MTK-VM alakulatát sodorta a BSE útjába. A november 29-i első mérkőzést a Nagyligetben rendkívül eredményes támadójátékkal, Kovács duplájával nyerték 2–0-ra, majd a de­cember 13-i visszavágón a védelem kifogástalanul működött, és sorra feltartóztatták a kék-fehérek akcióit. A 0–0 után Mezey György, a Hungária körútiak mestere nem tehetett mást, mint gratulált Dávid Róbertnek a továbbjutáshoz. A 16 közé jutásért újabb első osztályú vetélytárs következhetett – immár 1979 februárjában –, a Ferencvárosi TC.

(folytatjuk)