Több száz vadgázolás történik évente a nógrádi utakon – mutatjuk a legfontosabb teendőket

Portálunk a témával kapcsolatban felkereste a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, ahol megtudtuk, hogy évente több alkalommal érkezik bejelentés vadbalesetekkel kapcsolatban hozzájuk.

Király-Kollár Ramóna, a Nógrád-Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakot a vadgázolásból származó balesetek úgynevezett szezonjának is tekintik. A vadállomány ugyanis az őszi-téli időszakra a jellemzően hosszabb éjszakák miatt némileg biztonságosabban mozoghat, de az élelemszerzés és a párzási időszak miatt is több állat haladhat át az utakon. 

– Közlekedésbiztonsági szempontból komoly veszélyt jelentenek a vadak, hiszen az erdők, a mezők és a termőföldek mellett különösen szürkületkor és az esti, éjszakai órákban nőhet meg a számuk. A járművek vezetői, ha nem számítanak ezen állatok hirtelen megjelenésére az utakon, akár komoly vadgázolások részesei is lehetnek. Különösen számolni kell a vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, amelyeket veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket ugyanis a Közút kezelője a vadásztársaságokkal, a vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyezi el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége – közölte Király-Kollár Ramóna, aki elárulta továbbá azt is, hogy ezeknél a jelzőtábláknál – bár sebességkorlátozáshoz nincs kötve – érdemes lassabban, körültekintőbben közlekedni.

Hozzátette: ezért azt tanácsolják, hogy a vadriasztó eszközök használata mellett is a körültekintő és az óvatos vezetés mellett döntsenek!

A sajtóreferens kiemelte: tartsanak nagyobb követési távolságot, ugyanis az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet. Ezen kívül figyelni kell az út mindkét oldalát is, és, ha vadat látnak lassítsanak, hiszen ezek az állatok kiszámíthatatlanul viselkednek! Előfordul, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek, esetenként a már álló jármű oldalának ugranak.
Amennyiben pedig őzet, vagy szarvast látnak, többre is számíthatnak, hiszen ezek az állatok csoportokba verődnek. Ha pedig hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzenek, adjanak hangjelzést, de ne rántsák félre a kormányt, még ha így el is ütik az állatot, akkor sem! Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva ugyanis akár sokkal súlyosabb baleset is bekövetkezhet.

Király-Kollár Ramóna arra is kitért, hogy ha vadgázolás történik, akkor az első és legfontosabb, hogy mindent meg kell tenni a további balesetek elkerülése érdekében. Amennyire lehet, félre kell állni az útból, felkapcsolni az elakadásjelzőt, és az autó mögött a szükséges távolságba kitenni a fényvisszaverő háromszöget. Amennyiben a vadgázolás során személyi sérülés is történik a 112-es segélyhívó számon értesíteni kell a rendőrséget.

Megyénkben is történt már több alkalommal olyan baleset, amiket vadállat okozott. A pásztói Nagy András máig tisztán emlékszik arra az esetre, amely során egy 150 kilogrammos szarvas beugrott a buszba Jobbágyi közelében, a 21-es számú főúton. 

– Jó magam is a buszon ültem, hiszen éppen Budapestre tartottam a munkahelyemre. Azt mondhatom, hogy 2011. szeptember 5-én újjászülettem. A balesetkor arra lettem hirtelen figyelmes, hogy szóltak az utasok a sofőrnek, hogy vigyázz, majd a következő pillanatban már a buszsofőr ölében volt a szarvas, ő pedig ráborult a kormányra. Az egyik utas, aki elől ült, megpróbált belenyúlni a kormányba, hogy elkerülje a nagyobb bajt, azonban nem tudott a szarvastól normálisan odaférni, ezért a jármű az út menti fáknak csapódott és az oldalára borult.

A segítő szándékú férfi sajnos meghalt. Később a vadgázolás szövődményeinek következtében sajnálatos módon a sofőr is életét vesztette – idézte fel Nagy András. Hozzátette: az utasokhoz elsőként a munkába igyekező vasbetonszerelők siettek oda és húzták ki őket a járműből. Pár perc múlva pedig megjelentek a mentők, a rendőrök és a tűzoltók is. A sérülteket pedig a hatvani kórházba szállították, ahol soron kívül ellátták őket.
Nagy András számára ez egy tragikus élmény volt és minden vezetőnek azt tanácsolja, hogy főként a szarvasok és őzek párzási időszakában, fokozottan figyeljenek az úton a vadjelző táblákra, továbbá egymásra is!

Július és augusztus között zajlik az őzek üzekedése, majd a nógrádi erdők szeptembertől a gímszarvasok nászától válnak hangossá. Végül októberben a dámszarvasok barcogása zárja az erdők élővilágának „koncertsorozatát”. A fenti időszakban a levegőt betöltő feromonok szintje mellett a közúti vadgázolások száma is megnövekszik. Minderről a közelmúltban a Nimród Vadászújság országjáró körútjának lezajlott balassagyarmati állomásán is szó esett. Mint arról portálunk beszámolt: Torák Márta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Vármegyei Igazgatóságának műszaki vezető mérnöke az eseményen úgy fogalmazott: 1999 és 2022 között összesen 117 ezer 749 nagyvad pusztult el Magyarország közútjain, a jelentős többség a bőgés és az üzekedés ideje alatt. Mindezt tükrözi az is, hogy a Nool.hu legalább tíz vadbalesetről számolt be az elmúlt egy év során.

Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára portálunknak korábban elmondta: a nász időszakban a vad figyelmetlenebb, elővigyázatlanságuk miatt akár a forgalmat is figyelmen kívül hagyják. Emiatt a legváratlanabb pillanatban is kiugorhatnak az autók elé.

Mint azt már korábban megírtuk: a vadgázolások számának csökkentése érdekében Szabó László egy innovatív ötlettel állt elő. Az egyirányú vadátjáró kapu gondolata – hosszú egyeztetéseket követően – végül tavaly testet öltött. Az országosan is egyedülálló, innovatív „megoldást” Vizslás és Salgótarján között a helyileg illetékes vadásztársaság helyezte ki, azonban további kapuk telepítését is tervezi a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a 21-es számú főút Heves-Nógrád vármegyehatár és Vizslás-Újlak közötti szakaszain.
Emellett egy másik, az utakon jelentkező vadveszélyt csökkentő kezdeményezés is megvalósult Nógrádban tavaly nyáron. Mint arról portálunk a helyszínen tudósított, a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a vadelütéssel végződő közúti közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében a 22-es számú főút három szakaszán összesen 80 darab vadriasztó prizmát helyezett el a terelőoszlopokra a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakembereivel.

Mint arról már korábban beszámoltunk: az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint, évente közel 300 vadgázolás történik a Nógrád megyei utakon. Azonban nem mindegy, mit tesz a sofőr ilyen esetben, ráfaraghat például, aki pörköltet főz az elütött állatból. 

A Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont oldalán felhívják a figyelmet, hogy a vadbalesetek elkerülése érdekében különösen fontos az elővigyázatosság. A rendőrök és a közlekedésbiztonsági szakemberek ezért is tanácsolják azt, hogy egész évben vezessünk óvatosan mindenütt, főleg a vadveszélyes táblával jelölt területeken!

Ha mégis meglátunk egy állatot az út szélén vagy akár az úttesten is, dudáljunk, villogtassuk a reflektort és fékezzünk olyan erősen, amennyire csak azt az útviszonyok megengedik. A kormányt semmiképp se rántsuk el – tanácsolják a szakemberek.

Fontos tudni, hogy a vadgázolás is közlekedési balesetnek számít, ezért nemcsak akkor kell bejelenteni, ha a gázoló autójában kár keletkezik. Ilyenkor a sofőrnek ugyanúgy kell eljárni, mint a közlekedési baleset esetén, ahol emberek sérültek meg. Értesíteni kell a rendőrséget és a területért felelős vadásztársaságot is.

Súlyos büntetésre számíthat, aki haza akarja vinni az elgázolt vadat, ugyanis, ha az a sofőr csomagtartójából kerül elő, lopásnak minősül.

Amikor egy gépjármű ütközik egy vadállattal, az jelentős anyagi kárt okozhat a járműben is. Általában két fő típusát kínálják ebben az esetben a biztosításoknak: a vadkárra is kiterjedő cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellé köthető vadkár kiegészítést. Ha rendelkezik a gázoló ilyen biztosítással, amely magába foglalja a vadgázolást, emellett a baleset a vadveszélyt jelző tábla érvényessége alatt lévő útszakaszon történt, akkor a biztosító általában fizet. Nemcsak az autó javíttatásának a költségeit téríti meg, hanem az elgázolt vad eszmei értékét is megfizeti a vadásztársaságnak. Azonban a vadkárt akkor is érvényesíthetjük casco esetén, ha utólag kiderül a vadásztársaság felelőssége. Ebben az esetben ugyanis a biztosító megelőlegezi nekünk az összeget.

Itt is a legfontosabb a dokumentáció, a jegyzőkönyv elkészítése, amelyet minden esetben kér a biztosító. A benyújtandó dokumentumok magukban foglalhatják a rendőrségi jelentést, a fényképeket a helyszínről és a sérült elemekről a forgalmi rendszám azonosíthatóságával, a vadgazdálkodási társaság jegyzőkönyvét és a forgalmi- és vezetői engedélyt is. Enélkül fennáll annak a kockázata, hogy nem fizet majd a biztosítónk.

A másik legfontosabb, hogy minél előbb értesítsük a biztosító társaságot, hiszen minél tovább halasztódik a bejelentés, annál kevesebb esély van arra, hogy kártérítést kapunk. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a saját biztosítónk milyen határidőt szabott meg a káresemény után a bejelentésre.
Érdemes tehát kigazdálkodni a vadkárra kiterjedő biztosításokat, hiszen az általuk okozott kár akár több százezer forintra is kiterjedhet, míg a biztosítási összeg általában ehhez képest elenyésző.

Az egyetlen úttípus, ahol a siker reményével lehet fellépni a vadásztársasággal szemben, az az autópálya. Az autó jogilag veszélyes üzemi tevékenységnek számít, miként a vadásztársaság működése is. Amennyiben ez a kettő találkozik, és kár keletkezik, akkor rájuk speciális kárszabályok vonatkoznak. Ez egy többlépcsős rendszer. Első körben azt vizsgálják, hogy valamelyik fél vétett-e a rá vonatkozó szabályok ellen. Vizsgálandó, hogy a gépjárművezető betartotta-e a KRESZ-t – például megengedett sebesség. 

Amennyiben egyik fél sem vétett a működésére vonatkozó szabályok ellen  –  vagy ez nem bizonyítható –, akkor második lépcsőben azt nézik meg, hogy felmerült-e valamelyik fél működési körében úgynevezett rendellenesség. Akinél ilyen felmerült, az fogja viselni a másik kárát. Az autópályákat vadkerítés kíséri a teljes nyomvonalukon annak érdekében, hogy a vadak megjelenése az autópályán elkerülhető legyen. Éppen ezért autópályán nem találkozhatunk vadveszélyt jelző táblával. Így, ha mégis vadak jutnak be az úttestre, az jogi szempontból egy rendellenességnek számít, éspedig nem a gépjármű, hanem a vadásztársaság működési körében. 

Ebben az esetben tehát a gépjárművezető joggal léphet fel azon vadásztársasággal szemben kárigényével, amelynek a területéről a vad kiváltott. Az autópálya kezelő felelőssége is vizsgálható természetesen, bár rájuk másféle szabály vonatkozik. Az ő esetükben annak van jogilag jelentősége, hogy bejárták-e az útszakaszt, észlelték-e a kerítés hibáját, és mikor intézkedtek. Előfordulhat, hogy a vad egy felhajtóról került az autópályára, nem a kerítés áttörésével. Ebben az esetben az autópálya kezelő – Magyar Közút Nonprofit Zrt.– felelőssége nem állapítható meg, csak a vadásztársaságé.