Törvényt sért, aki hazaviszi a vadak elhullajtott fejdíszeit Nógrádban

A gímszarvasok jellemzően február és március között, míg a dámok április és május hónapokban vetik le fejdíszeiket. A hullajtott agancs jelenlegi piaci értéke kilogrammonként ötezer forint körül mozog. Az összeg az agancs tömegének és minőségének függvényében minimálisan eltérhet.

A hullajtott trófea összeszedése illegális tevékenységnek számít, amellyel kapcsolatban Zám Zalán, a 202-es Nógrád-cserháti tájegység fővadásza kifejtette: a gyűjtők, sajnos nagy többségben nem a vadgazdálkodók köreiből kerülnek ki, hanem a hullajtott aganccsal üzletszerűen kereskedő emberekéből, akik a nagyobb haszonszerzés reményében elsősorban a gím- és dámszarvas agancsát keresik az erdőkben.

– A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi törvény, azaz a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonát képzi. Ennek értelmében tehát, aki az adott területen engedély nélkül agancsot gyűjt, törvényt sért – hangsúlyozta Zám Zalán.

Az engedély hiányában folytatott gyűjtés lopásnak minősül. A szakember azt is elmondta, hogy e tettért járó büntetés akár több százezer forintra is tehető.

– A megtalált hullajtott agancs értékmérője a vadgazdálkodó számára a legfontosabb, hiszen azok alapján következtetéseket tud levonni a területén élő állományról, valamint az adott egyed tulajdonságáról. A terület vadászatra jogosultja kérésre ugyan adhat ki gyűjtési engedélyt, azonban bárki is keresi az agancsot, az a vadállomány nyugalmát zavarhatja. Így például, ha a nappali tartózkodóhelyeken pihenő vadakat felzavarják, az hátrányosan érintheti a levetésre még nem „érett” agancsot viselő szarvasokat. Sok esetben a fejdísz kitörik az agancstőből, de akár koponyasérülés is bekövetkezhet. Ennek következtében az egyed a következő évben már egy agancstőben elburjánzott, torz trófeát rakhat fel a korábban szabályos formájú agancs helyett. Emellett valószínűsíthető, hogy a későbbi években is megmutatkozik majd a kitörés miatti rendellenes trófeaalakulás – ismertette a veszélyeket a fővadász, aki arra is kitért, hogy amennyiben a gyűjtő felelőtlen viselkedése bizonyíthatóan maradandó károsodást okoz az állatnak, az illetővel szemben állatkínzás miatt indulhat eljárás.

– A Büntető Törvénykönyv értelmében, aki gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, a vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, három évig terjedő szabadságvesztés is lehet a kiszabható büntetés – közölte Zám Zalán.

Az elmondottak alapján az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, illetve az a személy, aki megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.

Együttműködés az erdő védelmében

A hullajtott agancsok felhasználásának palettája szerteágazó, hiszen minőségtől függően késnyél, agancsgombok, lámpacsillárok vagy akár agancsbútorok is készülhetnek a trófeákból, így nem véletlenül keresett kincsei az erdőnek. A feltételezett illegális gyűjtők igazoltatására, gépjárműveinek átvizsgálására, valamint feltartóztatására adott terület hivatásos vadásza, mint rendészeti szakszemélyzet jogosult, amíg a rendőrhatóság illetékesei ki nem érkeznek a helyszínre. Zám Zalán kifejtette: a rendőrség járőreinek segítségére a vadászatra jogosultak minden esetben számíthatnak, sőt esetenként együtt járőröznek a vadászterületen. Az együttműködés létjogosultságát bizonyítják a korábbi években történt precedensek, amikor az agancsozók által megzavart szarvasok például közúti balesetet okoztak, illetve bemenekültek kerítéssel védett területekre, ahol nem kis riadalmat és kárt idéztek elő.