Százéves receptúra alapján készülnek a mesés érsekvadkerti hentesáruk

Bakos Gyulának már az édesapja is hentesmesterként tevékenykedett Nógrád megyében, ám ő maga eleinte mégsem lelkesedett a szakmáért. A családfő kezdetben Érsekvadkerten alakított ki egy kisebb vágó- és a feldolgozóhelyiséget, majd 1990-től a vállalkozás továbbfejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetett. Ekkortájt mintegy negyven üzletnek terítette rendszeresen az ízletes és hagyományos receptek alapján készülő hentesárukat, de egy saját húsboltot is létrehozott Balassagyarmaton.

– Én nagyon szerettem volna katonai pályára lépni, ám végül a családi tanácsokat megfogadva kötélnek álltam, és 2001-ben hivatalosan hentes és mészáros lettem – mesélte a Nógrád Megyei Hírlap érdeklődésére Bakos Gyula. Hozzátette: ma már nem bánja, hogy a családi vállalkozást támogatva e szakmában teljesedett ki.

– A 2000-es évek elején egyre több nehézséggel kellett megküzdenünk az üzletben, ezért 2006-ban egy jó lehetőséget megragadva külföldön vállaltam munkát. Nem láttam reményt arra sem, hogy egy nagyobb hitelfelvétellel sikerülne felvirágoztatni a vállalkozást – mondta Bakos Gyula, aki nyolcévnyi távollét után hazatérve őstermelőként vitte tovább a családi hagyományokat.

– Termékeink több mint százéves receptek alapján készülnek, hagyományos eljárással. Nem tartalmaznak ízfokozókat, mesterséges színezéket, glutént és nitrites sót sem. Nekünk fontos a minőség, hiszen mi is a saját termékeinket fogyasztjuk. S ennél is jelentősebb, hogy szeretettel készítjük füstölt termékeinket a vásárlók megelégedésére – ismertette a hentes.

Bakos Gyula az igazi falusi ízeket megtartva dolgozik érsekvadkerti műhelyében: sima, borsos és csípős kolbászt, szalámit, abált szalonnát, tepertőt, zsírt, pörcöt, májas hurkát és disznósajtot is előállít. A termékkínálatot azonban meghatározza a húsalapanyag elérhetősége is. – Saját sertésállománnyal rendelkezünk, a jószágok levágásához a szécsényi vágóhíd megnyitása nagy előnyt jelentett. Sajnos a járványhelyzet a húsiparra is negatívan hatott, az előző évekhez képest a húsvéti forgalom jelentősen megcsappant. Szeptembertől már valamelyest érezhető a pozitív változás, bízom a legjobbakban – ismertette Bakos Gyula.

Az interjúban szereplő nógrádi termelő megtalálható a Nógrád Megyei Önkormányzat által létrehozott „Vedd a nógrádit!” online piactéren. Az interjú megjelenését támogatta a Nógrád Megyei Önkormányzat „A megyei identitás erősítése Nógrádban” című programja.

Kiemelte: a vírus okozta nehézségek szülték azt az ötletet, hogy a megye nyugati részében már egy hűtőautóval is járja a településeket, így kínálva friss húsáruit a lakosságnak. – A modern világban egyre kevesebben tartanak már sertést, azonban szerencsére még mindig sokan vágynak arra a régi, parasztos ízvilágra, amelynek előcsalogatásához az ősök értettek igazán.

A nagyipari disznóknak nincs elég érett szalonnájuk a tradicionális hatáshoz, ugyanis jó minőségű hentesáru legalább 150-160 kilogrammos sertés feldolgozásával készíthető. A szakmában ez jelenti nekem a piaci rést – emelte ki tapasztalatait Bakos Gyula.

A nemrégiben Salgótarjánba költöző hentes azt szeretné, ha termékeivel a jövőben Nógrád megye egész lakosságához elérhetne, s mindenki megismerné a falusi disznótorok valódi hozományait.

Hűen őrzi honvédtársaival együtt háborús hagyományainkat is a hentesmester

Vitéz Bakos Gyula 2014-ben, az első világháború kitörésének centenáriumának alkalmából alapította néhány jó barátjával a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoportot, amelyet jelenleg hét tag erősít. – Előtte is jártunk emléktúrákra, s fontosnak tartottuk a múltunk megismerését. A hagyományokat erősítve először Kanadából rendeltünk egy első világháborús öltözetet, majd egy felvidéki szabóval varrattunk 1908-as egyenruhákat. A célunk a kezdetektől az volt, hogy a különböző eseményeken – emlékezésekkel, túrákkal, hadijátékokkal – az első világháborútól az 1950-es évekig megjelenítsük a polgári és a katonai életet – mondta Bakos Gyula, aki odahaza is valódi gyűjteménnyel büszkélkedik e korszakot érintően. Az eredeti fegyverek, ládák, tárgyak és az öltözetek a lakásában is életre keltik a múltat.