Új átkelési pontokat létesítenének a magyar-szlovák határszakaszon

– Ismét egy, a határfolyón átívelő híd elkészülte kapcsán érkezett hozzánk. Ezzel immár a második olyan beruházás zárult le néhány héten belül, mely a magyar-szlovák együttműködés keretében valósult meg. Várhatóak még hasonló, közös fejlesztések Nógrád vármegyét érintően? Milyen terveik vannak a térségben?
– 2014-ben létrejött egy magyar-szlovák miniszterelnöki megállapodás, amely arról szólt, hogy jelentős mértékben megnöveljük az átkelési lehetőségek számát az országaink határán. 2010-ben, amikor hivatalba léptünk, huszonkét helyen lehetett szabályosan átkelni a két ország között, a drégelypalánki Szent Borbála híd azóta már a negyvenedik átkelési pont, és szeretnénk még továbbiakat is létesíteni. A 2014-es megállapodást teljesítettük, amelynek keretében három híd – Ipolydamásdnál, Őrhalomnál és most Drégelypalánknál – épült az Ipolyon. Terveink között szerepel, hogy újra indítsuk a forgalmat azokon a Budapest és Szlovákia közötti vasútvonalakon, amelyeken jelenleg nincs közlekedés, ezzel létrehozva egy újabb határátmenetet Balassagyarmat környékén is. Szándékunkban áll elérni azt is, hogy a jelenleg csak a határig közlekedő magyar és szlovák autóbuszjáratok a határt átlépve, a másik ország területén lévő szomszédos települést is érintsék. Előrelépést szeretnénk tenni a 2-es főút Rétságot elkerülő szakaszának megépítése kapcsán is. Ez egy olyan közlekedési folyosó, amely nem csak Nógrád vármegye, hanem az egész magyar nemzetgazdaság számára fontos. Szem előtt kell tartanunk az itt élő emberek életminőségének javítását is, ezért fontos, hogy a főút terhelésének csökkentése érdekében minél előbb megkezdődjenek a Rétságot elkerülő szakasz építési munkálatai. Balla Mihály országgyűlési képviselő ezt rendszeresen szorgalmazza a kormánynál, és én is abban reménykedem, hogy idén már az ország gazdasági és pénzügyi helyzete lehetővé teszi az építési folyamatok megkezdését.

– Nógrád vármegye gazdaságában jelentős erőt képvisel Balassagyarmat, Rétság és Szügy térsége, amely viszonylag közel van az új Ipoly-hidakhoz. Ön szerint a társadalmi, közösségi előnyökön túl a hidak megépülésének lesznek kézzel fogható gazdasági hatásai is?
–  Szlovákia immár a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak. Az éves kereskedelmi forgalmunk 15-17 milliárd euró között van, ami azt mutatja, hogy a két ország szorosabb összeköttetése egy jobb gazdasági együttműködést tesz lehetővé. Ebben a térségben gombamód szaporodtak a beruházások az elmúlt időszakban, egyre több közép- és nagyvállalat kezdte meg, illetve bővítette a tevékenységét, amihez munkaerőre van szükség. Magyarországon minden eddiginél alacsonyabb a munkanélküliség szintje, így a felvidéki munkaerő is jól jön. Utóbbi létszámának a növekedését is elősegítik a hidak, ezért biztosítani kell, hogy az emberek a határon nyugodtan átkeljenek munkavállalás, családlátogatás vagy akár gazdasági tevékenység céljából.

– Fontos említést tenni arról, hogy az Ipoly áradása rendszeresen problémákat okoz a határmenti településeken, például az új hidak megközelítésében is. Ennek a megoldására vannak hazai vagy a szlovákokkal közös kezdeményezések?
– Ha az ember egy folyó mellett lakik, akkor sajnos számolnia kell azzal, hogy annak a vízszintje nem állandó. Ebben az esetben nem meglepődni kell a természeten, hanem együtt kell élni vele és felkészülni arra, hogy ez ne okozzon aránytalan problémákat a mindennapi életben. Az Ipoly-hidakat az év három-négy hetében nem lehet használni, de a maradék negyvenhét-negyvennyolc hétben viszont igen. Természetesen látom, hallom és olvasom azokat a véleményeket, miszerint micsoda szégyen, hogy itt néhány hétre az Ipoly elönti az árteret és vele együtt az utakat is, azonban Budapesten is elönti a Duna néhány napra az alsó rakpartot, mégsem kérdőjelezzük meg annak a létjogosultságát. Szerintem ezt a dolgot a természet rendjénél fogva kell kezelni.

– A Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti, a határ mentén futó vasútvonalon tavaly nyáron megszűnt a közlekedés. A helyiek memorandumot készítettek az Ipoly-völgyi vasút helyreállításáért. Hogyan látja, van esély arra, hogy ez a vonal újjáéledjen?
– Vasutas családban nőttem fel, ezért nekem mindig vérzik a szívem, ha egy vasútvonal bezárásról vagy a forgalom megszüntetésről olvasok. Amikor azonban egy-egy vasútvonal bezár, akkor sokszor olyanok szólalnak fel ez ellen, akik nem is jártak egyik állomásnak a közelében sem. Természetesen azt gondolom, hogy sokkal jobb, ha van vasúti közlekedés egy vasútvonalon, mint ha nincsen. Most a szlovákokkal is egyeztetni fogunk arról, hogyan lehetne olyan menetrendet létrehozni, amely a határ két oldalán élők számára minőségi szolgáltatást jelentene, ezzel megteremtve a vasúti közlekedés gazdasági racionalitását is. Remélem, hogy az Ipoly-völgyi vasút lesz az egyik olyan vonal a jövőben, amely a Magyarország és Szlovákia közepe közötti közlekedés lehetőségét biztosítja majd.

– Legutóbb december elején nyilatkozott portálunknak, akkor szó volt a Nógrádot is érintő migránsproblémáról. Azóta érezhetően visszaesett a térségben elfogott embercsempészek és illegális bevándorlók száma. Mit gondol, ez csupán szezonális jelenség – például a téli időjárás okán –, vagy tartósan enyhül a hazánkra nehezedő migrációs nyomás?
– Bár jó lenne, de sajnos nem ez a helyzet. Amíg Brüsszelből inspirálják a migrációt, biztatják a migránsokat, etetik az embercsempészek üzleti modelljét, addig a migrációs nyomás nőni fog a déli határunkon. Mi már nyolc-kilenc éve védjük a déli határunkat kerítéssel és élő erővel, emellett együttműködünk a szerbekkel, a macedónokkal és a románokkal annak érdekében, hogy minél jobban meg tudjuk állítani ezt a nyomást. Ez hatalmas összegeket emészt fel, és nagy vitákat eredményez Brüsszelben, de továbbra is védeni fogjuk a határunkat. Sajnos számolnunk kell azzal, hogy a migrációs nyomás brutális mértékben fog növekedni a következő időszakban is.

– A minap arról posztolt a Facebookon, hogy „2024 választási szuperév lesz, amelyből Magyarország is kiveszi a részét az európai parlamenti választásokkal”. Véleménye szerint mi az igazi tétje, jelentősége a magyar emberek számára az EP-választásoknak?
– Több mint hetven országban lesz választás idén, köztük az Egyesült Államokban, Oroszországban, Indiában, az Egyesült-Királyságban, Mexikóban, illetve az Európai Unióban is. Magyarország számára a legnagyobb jelentősége nyilvánvalóan az EP- és az amerikai választásoknak lesz, hiszen ez a kettő hozhat egy olyan jobb politikai fordulatot, amely a nemzetközi politikát a háborúskodásból a béketeremtésbe tudja átvezetni. Jelenleg a nemzetközi politika a liberális mainstream miatt alapvetően a háborúpártiságról, a fegyverszállításokról és az értelmetlen emberhalálokról szól. Ezt kellene megváltoztatni, és inkább a béketeremtésről, a béke iránti erőfeszítésekről kellene szólnia. Ehhez azonban politikai fordulatra lenne szükség Washingtonban és Brüsszelben is. Az előbbi nem, utóbbi viszont egy kicsit rajtunk is múlik. A magunk részéről megteszünk mindent annak érdekében, hogy Brüsszelben politikai fordulat legyen.