Szijjártó Péter: A beruházási rekordok új kihívásokat hoznak hazánkban

– Határfolyón hidat építeni mindig nagy dolog, ön pedig éppen egy új Ipoly-híd átadója miatt érkezett Nógrádba. Mit gondol, milyen gyakorlati és milyen szimbolikus jelentősége van ennek a fejlesztésnek a helyiek, a felvidékiek, illetve az egész ország számára?
– A zuhogó esőben, nulla fok körüli hőmérsékletben több száz ember jelenlétében adhattuk át ezt a hidat, ami világosan mutatja, hogy a folyónak mindkét oldalán mekkora jelentősége van egy új Ipoly-híd megépülésének. A határfolyókon átívelő hidaknak önmagukon túlmutató jelentőségük van. A világháború előtt negyvenhét híd volt az Ipolyon, és ma már az is nagy szó, hogy most a hetediket átadhattuk. Eddig majdnem 30 kilométert kellett autózni, ha az ember Őrhalomból át akart menni a folyó túlsó oldalára, pedig gyakorlatilag át lehet látni oda. Így, hogy megépült ez a harminc méteres híd, ezzel pár percre csökkent az eddig több mint félórás utazás. Innentől kezdve a határ nem elválasztja, hanem összeköti az embereket: nem csupán átlátnak a szomszédba, hanem át is tudnak menni. 

– Időről időre visszatérő kérdés Nógrádban a magyar-szlovák vasúti összeköttetés felélesztése. 2020 őszén azt nyilatkozta portálunknak: lényegében csak a szlovákokon múlik, hogy mikor indul újra a vasúti közlekedés Salgótarján és Fülek között. Hogyan áll ez a folyamat jelenleg?
– Magyarország és Szlovákia határán kilenc vasútvonal vezet át, ebből jelenleg sajnos csak kettőn van személyforgalom, ami a lehetőségeknek óriási elpazarlása. Nemrég egy olyan megállapodástervezetet adtunk át az újonnan megválasztott szlovák kormánynak, amely arra irányul, hogy új összeköttetéseket hozzunk létre a két ország között, és ezek között vannak azon vasútvonalak is, amelyek jelenleg élettelenek. A füleki vonal esetében is szeretnénk, ha újra lenne közvetlen személyközlekedés. Az előző szlovák kormány annyira nem lelkesedett az ötletért; nem rosszindulatból, hanem egyszerűen csak másra koncentráltak ehelyett. Most úgy látom, hogy a másik oldalon is van nyitottság. Besztercebánya megyei tanácsának elnöke erőteljesen lobbizik az új kormánynál, hogy figyeljenek oda erre a magyar javaslatra és keltsük újra életre a vasútvonalakat.

– Hasonlóan fontos kérdés számunkra – különösen Nyugat-Nógrádban – a 2-es számú főút fejlesztése a határig. Ezzel kapcsolatban vannak fejlemények? 
– Az elmúlt napok időjárási viszonyai megmutatták, hogy mekkora jelentősége van ennek a közlekedési folyosónak. Egyrészt folyamatosan nő a térség vonzereje, melynek köszönhetően a személyforgalom egyre erőteljesebbé válik, másrészt pedig egy nagyon fontos észak-déli tranzitútvonalról van szó. A földrajzi körülmények miatt azonban nagyon bonyolult kivitelezési munkát igényel ez a fejlesztés: komoly kihívás elé állítja azokat, akik ezt a kétsávos utat négysávossá akarják bővíteni. Megvannak a váci és a rétsági elkerülők környezetvédelmi engedélyei, a kiviteli tervezés és az engedélyezési munka a jövő év közepére lezárulhat. Ezután a kormánynak hoznia kell egy döntést a forrás biztosításáról. A következő hónapok izgalmasak lesznek, hiszen ekkor fog eldőlni a 2-es főút fejlesztésének ütemezése.

– A korábban említett 2020-as interjúban arról is szó volt, hogy a Covid-járvány egy teljesen új világgazdasági korszakot hozott, melyben elkezdődött a gyártási kapacitások újraelosztása. Ennek kapcsán kilátásba helyezte, hogy a szlovák munkavállalók számára is vonzó lehet hazánk. Hogyan látja ezt a kérdést most, amikor a közbeszéd egyik kiemelt témája a távoli országokból, jellemzően Ázsiából érkező vendégmunkások fogadása?
– A Covid-járvány alatt is megvívtuk a vitát arról, hogy egy válságban milyen gazdaságpolitikát kell folytatni. Akkor az ellenzék azt akarta, hogy álljunk vissza a segélyalapú gazdaságra, de mi ebbe nem mentünk bele és maradtunk a munkaalapú gazdaságnál, maradtunk a munkahelyeket teremtő és beruházásokat ösztönző gazdaságpolitikánál. A döntés helyességét igazolja az a tény, hogy a világjárvány alatt mintegy 800 milliárd forintnyi beruházás jött létre, amelyek az elmúlt években termőre fordultak. A mostani gazdasági növekedés annak köszönhető, hogy akkor nem a munkanélküliséget kezdtük el finanszírozni, hanem a vállalatoknak segítettünk újabb kapacitásokat felépíteni, amelyeket most tudnak igazán kihasználni. Ezeknek a beruházási rekordoknak a munkaerőpiacra nézve is pozitív következményei vannak: 2010-ben Magyarországon 13 százalék körül volt a munkanélküliség, most viszont már csak 3 százalék környékén van. Mindez persze kihívásokat is hoz magával: ma Magyarország annyira vonzó a cégek számára, hogy évente már tízmilliárd eurót meghaladó nagyságrendben jönnek külföldi beruházások. Éppen ezért fontos lehetőséget biztosítani arra, hogy azokon a munkahelyeken, amelyeket magyarokkal már nem tudnak megtölteni, rendezett körülmények között, szigorú követelményeknek megfelelően, meghatározott ideig külföldi munkavállalók is dolgozhassanak. A helyzet ugyanis az, hogy ha nem tudunk szervezett körülmények között külföldi munkavállalókat behozni, akkor az veszélyezteti a magyar emberek munkahelyeit is. Ez persze elsőre nem tűnik logikusnak, de gondoljunk csak bele: egy ötszáz főre tervezett gyár esetében, ha csak négyszázötven magyar munkavállaló van, akkor két lehetősége van a tulajdonosnak; vagy elviszi a gyárat oda, ahol van ötszáz munkavállaló, vagy inkább beenged ötvenet külföldről. A négyszázötven magyar munkavállalónak is ez utóbbi megoldás az érdeke, nem pedig az, hogy mindannyian munkanélkülivé váljanak. A magyar gazdaság érdekét szolgálja, ha a jogszabályok szigorú tiszteletben tartása mellett, átmeneti időre beengedjük a vendégmunkásokat, legyenek akár ázsiaiak, akár szlovákok.

– Folyamatos támadásokat kap a kormány az akkumulátorgyártással és -feldolgozással foglalkozó vállalatok magyarországi gyárépítései miatt. A téma nagyon megosztja a közvéleményt Nógrádban is, különösen úgy, hogy egy ilyen bátonyterenyei üzem, a SungEel működését – sorozatos szabálytalanságai miatt – nemrég felfüggesztette az illetékes kormányhivatal. Mit gondol az aggodalmakról?
– Ez a nógrádi eset is azt mutatja, hogy nagyon alapos a magyar ellenőrzési és engedélyezési hatósági munka, tehát nyugodtak lehetnek a magyar emberek. Magyarországon csak azok a gyárak üzemelhetnek, csak azok az üzemek termelhetnek, amelyek betartanak minden szabályt, nem károsítják a környezetet, nem veszélyeztetik az emberek egészségét. Ha mégis ilyen történne, akkor a gyárat azonnal be kell zárni mindaddig, amíg a hibákat ki nem javítják. Ami pedig az autóipar egészét illeti: eldőlt, hogy az európai autógyártás jövője zöld lesz. A zöld autóiparban pedig két dologra van szükség: az elektromos autók és a működésükhöz szükséges akkumulátorok gyártására. Ha ebből a kettőből az egyik hiányzik, akkor nincs zöld autóipar, nincs zöld átállás, és nincs környezetvédelem. A világ károsanyag-kibocsátásának 20 százaléka a közlekedésből származik, tehát ha a közúti közlekedést nem tudjuk zöld, elektromos alapra átállítani, akkor vége a környezetvédelmi céloknak. Akik az akkumulátorgyártás ellen érvelnek, azok igazából a környezet védelme ellen érvelnek, és érdekes módon mégis „zöldre festik” magukat.

– 2023-ban rendkívüli mértékben megnőtt az illegálisan érkező migránsok száma Nógrádban, a rendőrség hetente számolt be olyan esetekről, amikor bevándorlókat vagy embercsempészeket fogtak el a környéken. Korábban ez nem volt ennyire jellemző a megyénkre. Ön szerint miért következett be idén egyfajta déli-északi irányú átrendeződés a migránsútvonalakban?
– Mert Brüsszel továbbra is inspirálja a migrációt és továbbra is táplálják az embercsempészek üzleti modelljét, és arra biztatják a lakosságot, hogy emberjogi kérdésként és ne biztonsági kérdésként fogják fel a határsértést. Ha Brüsszel nem inspirálná, nem bátorítaná, nem ösztönözné az embereket arra, hogy migránsként sértsék meg a déli határunkat, akkor sokkal könnyebb dolgunk lenne. Mi megfeszített munkával védjük a déli határt: tavaly 275 ezer, idén lassan 200 ezer illegális migránst állítottunk meg és fordítottunk vissza. Azon dolgozunk, hogy Magyarország területére senki ne tudjon bejönni illegálisan. Nem ismerem az embercsempészet döntéshozatali mechanizmusát, de reméljük, hogy a migránshelyzet nógrádi fokozódása csak egy rövid, átmeneti jelenség. Mindennek az origója az, hogy délen meg kell állítani őket, és ezért jövőben is megteszünk mindent.

– Az új szlovák kormánnyal folynak tárgyalások az illegális migráció kapcsán? Létezik valamiféle közös cselekvési terv a probléma kezelésére?
– Természetesen van együttműködés ezen a téren is. A szlovák belügyminiszter nemrég ismét Magyarországon járt, és Pintér Sándor belügyminiszter úrral tárgyalt. Fontos, hogy a külső határnál kell megállítani a migrációt, ehhez pedig segítséget adtak eddig is – és remélem, hogy a jövőben is adnak – a közép-európai országok. Cseh, szlovák és lengyel rendőrök, határőrök is szolgáltak már a déli határunkon. Mindenkinek meg kellene értenie: a migráció ellen nem a belső határok ellenőrzésével, hanem a külső határok lezárásával és megvédésével lehet hatékonyan védekezni. Bízom abban, hogy a szlovákokra, a csehekre és a lengyelekre is egyaránt számíthatunk majd a jövőben akkor is, amikor az Európai Unió külső déli határát kell megvédenünk.