Döntetlennel nyitott a Salgótarjáni BTC

Húsz év elteltével lépett ismét pályára NB III.-as mérkőzésen a Szolnoki MÁV FC, amelynek az ellenfele a szintén nagy múltú Salgótarjáni BTC volt. Különös pikantériát adott a találkozónak, hogy a vendégek szakvezetője az a Vágó Attila, akinek az irányításával nyolc évvel ezelőtt feljutott az élvonalba a Szolnok.

A mérkőzés gyászszünettel kezdődött: a szolnoki csapat korábbi mindenesére, Kovács Lászlóra emlékeztek a kilátogatók, köztük a közel húszfős tarjáni tábor is. Az összecsapás elején Tarlósi révén rögtön veszélybe került a hazai kapu, de Ágoston Kristóf önfeláldozó becsúszásával megmentette csapatát a góltól. Ezt követően a mezőnyjáték dominált, és a 39. percig kellett várni a következő helyzetre, amikor is Laczkó Milán előbb lábbal, majd fejjel próbálkozott, valamint egy szép cselsorozatot is bemutatott az első játékrész hajrájában, de gól nem született.

A második félidőre ismét leült a játék, csupán egy-egy kiállítás borzolta a kedélyeket mindkét oldalon. A legnagyobb lehetőség pedig a nógrádiak előtt adódott a hosszabbításban, de Ágoston szerelte a gólhelyzetben kilépő korábbi szolnoki Magost, így maradt a döntetlen.

Szolnoki MÁV FC –Salgótarjáni BTC 0-0

Szolnok, Tiszaligeti Stadion, 500 néző, vezette: Kovács Imre (Kulcsár, Kövér).

Szolnoki MÁV FC: Molnár-Farkas T. – Ágoston, Horgosi, Papp Sz., Szabó R. – Tisza, Karacs – Kánya (Kun L. 66.), Laczkó (Földi M. 69.), Annus (Nagy Cs. 82.) – Simon A. Vezetőedző: Tóth Tibor.

Salgótarjáni BTC: Megyeri – Bakos, Benkő-Bíró, Czutor, Nyéki – Modra (Bódis, 46.) Híves – Magos – Ribarics (46.), Tarlósi M., Krizsonits (Tóth M. 79.). Vezetőedző: Vágó Attila.

Jók: Ágoston, Laczkó, Simon A., ill. Benkő-Bíró, Híves. Nyéki. Kiállítva: Horgosi (84.), ill Bakos (94.).

Tóth Tibor: – Ennél többre számítottam, minőségben nem azt nyújtottuk, amit szerettem volna látni, a részünkről ez inkább munka volt, mintsem játék. Tipikus egygólos mérkőzést játszottunk, hiszen nagy valószínűséggel egy gól mindent eldöntött volna. A vendégek gyorsabban gondolkodtak a kritikus szituációkban, és ezáltal a kontráik rendre nagyon veszélyesek voltak.

Vágó Attila: – Tartottam a mérkőzéstől, egy pontért érkeztünk Szolnokra. Utólag mégis hiányérzetem van, hiszen nekünk voltak nagyobb helyzeteink, többet tettünk a győzelemért, mint a hazaiak.