21°
28°
18°

Gerinckopása után értékelte újra az életet a maconkai művész

Sándor Jánost hét évvel ezelőtt ejtette ámulatba a festészet varázsa. Gazdag színvilágú és realisztikus képeivel megyeszerte több egyéni és csoportos kiállításon bemutatkozott már. A bátonyterenyei festő elsősorban családjának és ismerőseinek élethű vonásait örökíti meg a vásznon.

Sándor János 1962-ben született Pásztón, de erős kötelékek és gyermekkori emlékek fűzik Tarhoz, Mátrakereszteshez és a Mátrához. A bátonyterenyei Maconkára a szerelem csábította el, ahol feleségével alakították ki takaros kis családi fészküket.

Pásztói kiállításán mutatja be képeit Sándor János. Egyik legjobban sikerült művének a Barcsay Jenő grafikusról készített portréját tartja
Fotó: Hegedűs Márk / NMH

– A pásztói általános iskolában Szabó Áronnál szerettem meg a rajzolást, ahol egy rajzszakkört is látogattam. Emellett kipróbáltam az agyagozást és a fafaragást is, s érdekes módon minden munkámon az emberi arcok kerültek előtérbe… – mondta Sándor János, aki ötvenéves kora után kezdett el a festészettel foglalkozni. Egy gerinckopás ugyanis akkoriban beleszólt a bátonyterenyei festő életébe, s átértékelte addigi teendőit. Ezt követően ragadott ecsetet, hogy régi álmát – az emberi alakok megfestését – valóra váltsa. Hét éve már, hogy János olajfestékkel portrékat, tájakat és csendéleteket kelt életre a vásznon.

– Az első próbálkozások sikertelensége után rajz- és festőtanfolyamokon sajátítottam el az alapokat, ugyanis feltett szándékom volt, hogy egyszer a családomat is megörökítsem – tette hozzá János. Az alkotó festészet iránti szenvedélyét a pásztói Athéné Alkotó Kör, valamint a bátonyterenyei Art11 Alkotó Társaskör tagjaként is kamatoztatja.

– Szeretek festőtáborokba járni a társasággal, mert a közös alkotások során mindig tanulok valami újat – ismertette a festő, aki egyik kedvenc képének a Barcsay Jenő grafikusról készített portréját tartja. János szerint egy mű akkor tökéletes és teljesen kész, ha az arányosság, a színek harmóniája és az alkotó egyénisége egymásra találnak a vásznon. A hobbifestő az alkotókörök tagjaként többfelé kiállította már munkáit a megyében: legutóbb Pásztón mutatkozott be önálló tárlattal.

Sándor Jánosra nagy hatással volt a klasszikus realista festészet, elsősorban Rembrandt és Munkácsy Mihály művészete. A festő először lányát örökítette meg a vásznon, de máig örömmel okoz meglepetést barátainak is azzal, hogy megfesti őket. Jánost a festés kiegyensúlyozottá teszi, jelenleg is több festményen dolgozik szüntelen.

Megfesti a bányászokat
Sándor János tervei között szerepel egy olyan önálló tárlat megvalósítása, amely visszaidézi és őrzi a nógrádi bányászlét múltját és jelentőségét. – A kiállításra több mint tíz – 50×70 centiméteres nagyságú – képet szeretnék megfesteni, hogy ne merüljenek feledésbe a bányásztradíciók. Eddig négy kép félig már elkészült, s bízom benne, hogy a festmények állandó otthonra találnak majd egy méltó helyen… – bizakodott a festő. János a versírásban is kibontakoztatja érzéseit és gondolatait, amelyek elsősorban szülőhelyének szeretetéről árulkodnak.

 

Hozzászólások