2017.10.25. 10:29
Hungarikum lehet az Orsósmagnó Múzeum
„Tudják hány világlátványosság van Nógrád megyében?” – szegezi nekünk a kérdést már rögtön a bejáratnál Nagy Vilmos, az Orsósmagnó Múzeum tulajdonosa, és meg sem várva rá a választ, már azonnal feleli is. „Kettő. Az egyik az ipolytarnóci őslelet-együttes, a másik ez”. Bepillantunk, és csak annyit mondhatunk: igaza van.
Valóban csodavilágba csöppenünk. A polcokon sorakoznak a különféle elektronikai berendezések, komoly stúdiókba illő darabok és hétköznapi, „kommersz” gyártmányok egyaránt, összesen négyszázhatvan szerkezet.
– Tizenöt éves voltam, amikor beleszerelmesedtem ezekbe a gépezetekbe – tekint vissza a messzi kezdetekre vendéglátónk, miközben az egyik magnót bekapcsolva Bill Haley szól a hangszóróból. – Az egyik barátom mutatott egy saját kézzel összebarkácsolt hangfelvevőt, én pedig hüledeztem az ámulattól, hogy ilyen is létezik. Innen már nem volt megállás, elkapott a mai napig tartó gyűjtőszenvedély.
Miért éppen Terény lett a kiszemelt település? Nagy Vilmos 1985-ben jutott el ide, és néhány éve elhunyt feleségével vásároltak egy kis házikót a Kossuth utcában, nem messze a mostani múzeumtól.
– A megalapítás ötlete is néhai páromtól származik – folytatja a tulajdonos és átkísér bennünket a hátsó szobákba, ahol még gazdagabb és egyedibb a tárház. – Amikor már egyre több magnó gyűlt össze a különböző vásári és használtcikk-piaci barangolásaim jóvoltából, kedvesem felvetette: miért nem csinálok egy múzeumot? Eltelt jó pár év, mire az ötletből megvalósítás lett. Végül 2002-ben vettük meg ezt az ingatlant, és itt helyeztük el az akkor 123 tárgyból álló gyűjteményt.
Szerencsére hamar híre ment a különlegességnek. Csoknyai György az USA-ból közölte, a saját, hatvan-hetven darabos orsósmagnó-készletét szívesen odaajándékozza a múzeumnak. Először hihetetlennek tűnt ez a felajánlás, és csak akkor szembesült az igazsággal Nagy Vilmos, amikor a kis utcácskába befordult a kamion a szállítmánnyal. A másik patrónus, a Németországban élő Nyírfás Ferenc is hozott ide negyven-negyvenöt berendezést, közülük igazán ritkaságszámba menő példányokat a magnókészítés hőskorából. Ahogy nőtt az ismertség, úgy bővült a tár, még a leghíresebb gyár, az Ampex elnök-vezérigazgatója is kíváncsi volt, milyen kincseket rejtenek itt az eldugott nógrádi falucskában. Néhány hatalmas értéket képviselő magnóval közelebbről is megismerkedhetünk.
Végül még egy nagy vágyálmot is megtudhatunk Nagy Vilmostól: a múzeum megkapta már a Nógrádikum kitüntető címet, és most a Hungarikum-díjra pályáznak, hiszen amellett, hogy ez a földkerekség egyetlen orsósmagnó múzeuma, a teljes magyar magnógyűjtemény megtalálható itt. Nem kérdés, meglesz az újabb rangos elismerés.
