Karancslaputői fieszta a döntőben, a Berkenye csapatáé a bronzérem

Nógrád Megyei Kupa, döntő:
Mátraterenye SE – Silver Tüzép Karancslapujtő 1–6 (1–3)
Bátonyterenye, 300 néző,vezette: Kis Zs. (Csillik B. L., Homoki G.)
Mátraterenye SE: Csák – Oláh T. (Babka), Lakatos B., Percze (Ajtai), Kerényi – Miklós M. (Móricz Á.), Földi – Stark, Bata (Kotroczó), Domán (Znamecz) – Kovács E. Játékos-edző: Bujtár Tamás.
Silver Tüzép Karancslapujtő: Vida – Tóth O. (Zsély D.), Sándor A., Sulcz, Szeles (Rátóti) – Romhányi (Kovács B.), Híves – Bonivárt, Banka D. (Novák N.), Pál G. – Katona B. (Pingiczer). Játékos-edző: Romhányi Tamás
Gl.: Stark (39.), ill. Katona B. (14.), Romhányi (36.), Szeles (42.), Pál G. (52.), Novák N. (71.), Pingiczer (89.). Sárga lap: Lakatos B., ill. Híves, Szeles.
Bujtár Tamás: – Először is szeretném megköszönni a Bátonyterenyei TC-nek, mert engedélyezték, hogy itt lejátszhassuk a kupadöntőt. Köszönjük a hozzáállásukat! Nem mindennap adódik meg egy csapat életében, hogy kupadöntőt játszhasson, négy év telt el, hogy újra a fináléban szerepeltünk. Érdekesség, hogy ismét a Karancslapujtő volt az ellenfelünk. Amit megbeszéltünk, azt sajnos nem tudtuk véghez vinni, ellenfelünk óriási nyomást helyezett ránk már az első perctől kezdve, így amit átbeszéltünk azt egyáltalán nem tudtuk teljesíteni. Véleményem szerint az első gólt egy óriási leshelyzet előzte meg, amivel gyorsan hátrányba kerültünk. Kettő null után szereztünk egy gólt, ekkor úgy éreztem, hogy visszajöhetünk a meccsbe, de még a szünet előtt visszaállt a különbség. A lapujtőiek teljesen megérdemelten hódították el a kupát, még ilyen arányban is. Jobb csapat, jobb fizikai állapotban is voltak, illetve sokkal harcosabban léptek fel, mint mi. Sajnos nem tudtunk felnőni a feladathoz, hogy méltó ellenfeleik legyünk, így ez nem lett egy szép búcsú. Gratulálok a Karancslapujtőnek! Nekünk van még hátra két bajnoki, amit szeretnénk sportszerűen lejátszani és majd meglátjuk, hogyan alakul az egyesület sorsa. Köszönöm a srácoknak, hogy ma itt voltak és ilyen körülmények között is odatették magukat! 
Romhányi Tamás: – Szeretnék köszönetet mondani a csapatnak, a meccs előtt is azt kértem, hogy tegyenek meg mindent a győzelemért, mert egy nagyon jó barátom, akit inkább a testvéremnek mondanék öt éve hunyt el. Törzsszurkoló volt Karancslapujtőn, így biztos nagyon örült volna a mostani győzelmünknek. Neki szeretném felajánlani ezt a sikert és a serleget. Véleményem szerint tökéletes mérkőzést játszottunk, annak ellenére is, hogy a pálya és az időjárás is olyan volt amilyen. Csúsztak-másztak a fiúk, szerintem nagyobb arányban is nyerhettünk volna, mert az ellenfelünk leszállóágban van, mi pedig nagyon jó formában futballozunk hetek óta. Köszönöm Szabó Gábor kollégámnak is, aki egész évben nagyon sokat segített és ez nagyban befolyásolta, hogy ilyen kitűnő csapattá váltunk a szezon végére. A tavaszi szezon második felére már kidomborodott a közös munka, az ellenfelek mind fizikálisan, mind technikailag le voltak maradva tőlünk. Kár, hogy az SBTC elleni meccs ott a bajnokság közepén nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Bízom benne, hogy sikerül együtt tartani a társaságot, vannak megkeresések, nem láncolunk ide senkit, de szeretném, ha ez a brigád tovább folytatná a munkát a következő idényben is.

Nógrád Megyei Kupa, bronzmérkőzés:

Berkenye SE – Unicum FC Mohora 2–2 (0–1), büntetőkkel: 5–4
Diósjenő, 150 néző, vezette: Kovács M. (Boda V., Pál A.)
Berkenye SE: Flamich – Porvay, Keresztes G., Földvári D., Szandai – Rusvay, Rottek, Hesz (Debre G.) – Balga, Greff, Less. Játékos-edző: Rusvay Gergely.
Unicum FC Mohora: Földi – Molnár K., Széles B., Telek (Bartal), Lavkó – Káposzta, Rácz D. – Pistyúr Zs., Széles G. (Rados), Pécsi (Dallos) – Szita. Edző: Baranyi Tibor.
Gl.: Greff (48.), Balga (77.), ill. Szita (6., 83.). Sárga lap: Hesz, Rusvay, ill. Pistyúr Zs.
Rusvay Gergely: – Nem örültem annak, hogy nagyméretű műfüvön játszunk, mert sok gyors támadója van a Mohorának, de álltuk a sarat, igaz egy furcsa büntetőből vezetést szerzett ellenfelünk. A második félidőben szerintem jobbak voltunk, és megérdemelten fordítottunk, mégis a végén egy szögletből egyenlítettek a mohoraiak. A büntetők mindig az idegek harca, ebben most mi bizonyultunk jobbnak, úgy érzem megérdemelten. Nagyon büszke vagyok a srácokra, a Mohorának sok sikert kívánok és gratulálok a bajnoki teljesítményükhöz!
Baranyi Tibor: –  Egy igazi kupamérkőzés volt! Megszereztük az első félidőben a vezetést, amit a játékrész végéig sikerült is megtartanunk. A szünet után álmosan jöttünk ki a folytatásra, így az ellenfél megfordította a meccset. Nagyon sok energiát mozgósítva sikerült egyenlítenünk, majd a büntetők után a szerencsésebb csapat nyert. Gratulálok mindkét együttesnek!