Egyik pillanatról a másikra zuhant a csúcsról a szakadékba a balassagyarmati gárda

Pedig korábban milyen szépen alakult minden. Az egykori válogatott váci kitűnőség, Nagy Tibor által irányított társaság az előző, 2021/22-es szezonban igencsak kitett magáért, szorgalmasan gyűjtögették a pontokat, még a legnagyobb riválisokat is felülmúlták, és a tavasz második felében akkora hajrát vágtak ki, hogy egyenesen a Közép csoport második helyéig meneteltek. Az ezüstéremmel pedig rég látott magasságokba szárnyaltak a kék-fehérek.

Nem csoda hát, ha az új idény kezdete is felettébb bizakodó volt. A szakvezetés egyértelműen újra a dobogós pozíció elérését tűzte ki célul, és titkon már arról beszéltek, még az aranyérem, és az NB II.-be való feljutás sem elérhetetlen vágy. Akkoriban nem sok szó esett az energiaválságról, a rezsiköltségek nagymértékű emelkedéséről. Igaz, az együttes az elején elszenvedett nem várt, kisebb kudarcokat, azért a nyolc forduló alatt gyűjtött tizenhárom pont egyáltalán nem tűnt kevésnek.

Szeptember 16-án azonban elérkezett a vég napja. A Balassagyarmati VSE hivatalos közleményt adott ki, amelyben a klubvezetés arról tájékoztatott, azonnali hatállyal visszalépnek a bajnokságtól, és ezt a döntésüket haladéktalanul közlik a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, és az NB III. Közép csoport mindennapos ügyeit intéző bizottsággal. Indoklásul a gazdasági helyzetet okolták, illetve azt közölték, hogy a jelentősebb szponzorok nem vállalták tovább a focisták támogatását. Ezután bő két hétig még olvashattuk a legénység nevét a tabella alján, de végül minden addigi eredményüket törölték. Pár héttel később ugyanez történt a makóiakkal is.

A városban természetesen szomorúan, sőt néhány szurkoló kiváltképp elkeseredetten fogadta a határozatot, hiszen így igazi, jókedvű hétvégi szórakozásról, sok-sok kellemes, avagy dohogtató élményről maradtak le. Akadtak olyanok is, akik a hátteret igyekeztek boncolgatni, ugyanakkor a bennfenteseken kívül a kulisszák mögé senki sem látott be. Többen azt fontolgatták, nem lehetett volna-e egy erősebb nadrágszíj-összehúzással, a kiadások jelentős lecsapolásával folytatni a játékot, hiszen ott állt előttük a Bánk-Dalnoki Akadémia példája, ők minden különösebb nehézség nélkül, igaz eléggé harmatos teljesítménnyel, de becsületesen befejezték az őszi szezont. Ez persze a minőség rovására ment volna, és bizony a „sokat akar a szarka” esete is némiképp elővehető. Közszájon forgott ugyanis a városban, hogy a labdarúgók a harmadosztály átlagánál jóval többet keresnek, és ha lecsökken a fizetés, bizony könnyen vehetik a sátorfájukat és másutt próbálnak szerencsét.

Vélhetően ez a tényező is közrejátszhatott ebben a keserű végkifejletben, és a klubvezetés elébe menve az eseményeknek, bátran felvállalta a népszerűtlen tettet, hogy végleg bezárják az ajtót.
Azóta nagy csend honol a Kövi Pál Sportközpont környékén. Nincs morajlás egy-egy gól, vagy kihagyott helyzet után, csupán a Palóc Farkasok utánpótlás focistái meccselnek, meg szurkol nekik az a néhány néző, jobbára családtagok.

A folytatás jelenleg még erősen homályosnak tűnik, de van még elég idő a következő bajnokság kezdetéig, ami felnőtt szinten legfeljebb a megyei másodosztály lehet. De azért minden bizonnyal senki sem gondolja komolyan, hogy Balassagyarmat labdarúgása hosszú ideig marad megfelelő színvonal nélkül.