A főkötő készítését is elsajátíthatják az iparművészek Rimócon (videó)

Messzi földről csodájára járnak a rimóci népviseletnek, a település értékeit ma is sokan ápolják, a hagyományőrzésnek napjainkban is nagy jelentősége van. Déska Bertalanné a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének tagjaként oktatja az egyedülálló viselet készítését.

– Az ország minden pontjára készítettem már ruhát, külföldről is rendszeresek a megrendelések a rimóci viseletre. Nemrégiben oktatni is kezdtem a készítést, hogy az utókornak fennmaradjon ez az értékünk. A menyecske hajtását, a homlokkötő- és a fékető készítését, a kendőrojtozást, a rimóci gyöngyfűzést, a pliszírozást, a szoknya keményítést és a lajbi hímzést is elsajátíthatják az iparművészek – mondta el Déska Bertalanné.

Arra is kitért, hogy Rimóc lányai, asszonyai a rövid és sok szoknyát viselők közé tartoztak. Ünnepen a nagylányok több erősen kikeményített alsószoknyát is felvettek. – A gyöngyös nagy főkötőt az első gyermek születéséig, vagy legfeljebb 25 éves koráig viselhette a menyecske ünnepen, lakodalomban, vagy keresztelőre menet. Az asszonyok hajára került a főkötő, amelyeket csipkével, szalaggal, gyönggyel, hímzéssel díszítve hordtak.  A rimóciak főkötője két részből állt: a cifra gyöngyökkel, szalagokkal kivarrott fékető aljból és az élénk színű, rojtos selyemkendőből. A gyermekes menyecskék viselték a kendős főkötőt, homlokkötőt – emelte ki a viseletkészítő.

Hozzátette: a nagyböjti, húsvéti időszakban is eltért a viselet. – Nagycsütörtökön és nagypénteken teljesen feketét viseltek, szombaton a feltámadási körmenetre azonban már színes ünnepi ruhát öltöttek, sok szoknyával. Húsvét vasárnapján a fiatalok keményszoknyába, az új menyecske nagy főkötőbe, a lányok copfba fogott hajjal, vállkendőkkel, majd fehérvasárnap pedig fehérbe öltöztek – ismertette Déska Bertalanné.