Ipolytarnócon zárult a közel egymillió euróból megvalósuló, a határon is átnyúló projekt (fotók, videó)

Szép számú érdeklődő gyűlt össze a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Ipolytarnóci Ősmaradványok Látogatóközpontban, a Folyóparti élővilág egykor és napjainkban című pályázat zárórendezvényén. A szlovák-magyar határon átnyúló együttműködés keretében megvalósuló projekt célja a szelíd turizmus vonzerejének növelése a Duna-Ipoly folyók mentén. Emellett a program egyúttal a határon átnyúló Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark geoturizmusának fellendítését, értékeinek megismertetését is szolgálja. A projekt az lpolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület infrastrukturális korszerűsítése mellett a szlovákiai Karva község turisztikai szolgáltatásainak közös fejlesztését célozta meg.

Az eseményen – az Agrárminisztérium képviseletében – dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár beszédében kiemelte, hogy a természetvédelem intézményrendszerében hazánk a változatlanságra törekszik. Hozzátette: a megalapítási sorban a harmadik, azonban az első hegyvidéki nemzeti parkunk a Bükki Nemzeti Park, amely tavaly ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját.

– A BNPI az elmúlt 46 év során három vármegyére – Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén –kiterjedő működési területtel látja el a természetvédelmi feladatokat. A nemzeti park mellett kilenc tájvédelmi körzet és tizennégy természetvédelmi terület tartozik az igazgatóság gondnoksága alá – ismertette dr. Rácz András, aki arra is rámutatott: a megalakulásakor a Novohrad-Nógrad Geopark volt a világon az első határon átnyúló, két ország részvételével megvalósuló nemzetközi geopark, amelynek Ipolytarnóc a belépőkapuja.

A természetvédelemért felelős államtitkár ezt követően a BNPI-vel kapcsolatos néhány számadatot is megosztott az egybegyűltekkel. Így például azt, hogy az 1977-es megalakulása óta napjainkra a dolgozói létszám 15-ről hozzávetőleg 160-ra nőtt, míg a regisztrált látogatók száma 2010-ben 93 ezer volt, addig ma megközelíti a 200 ezret. Ipolytarnócon közel 50 ezer látogatót fogadnak évente.

Ezután dr. Rácz András kiemelte, hogy a nemzeti park infrastrukturális hálózata egy óriási fejlődésen ment keresztül, hiszen e szép eredmények eléréséhez sok évtizedes munkára volt szükség. Ezt követően sorra vette, hogy milyen fejlesztések vezettek el 1836-tól a most lezárt beruházáshoz. Hozzátette: e projekt összköltsége 383 millió forintra rúgott, amelyből a BNPI 180 millió forintot használt fel.

Következőként Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója szólt a megjelentekhez. Mint mondta, a régió számára a gazdag természeti örökség megőrzése és népszerűsítése kitörési pontot jelent. 

– Az Ipolytarnóci Ősmaradványok különleges értékeinek bemutatása a projekt megvalósításával egy új szintre lépett – hangsúlyozta az igazgató, aki arra is kitért, hogy a vulkánkitörés következtében 25 centiméter tufa borította be a vizes élőhelyet, és a lábnyomokat. Hozzátette: e kincsek rejlenek a lábunk alatt, amelyeket az elmúlt 23 évben közel 750 ezer látogató fedezett fel. Rónai Kálmánné megerősítette, hogy valóban közel 200 éve jelent meg az első írásos dokumentum az ipolytarnóci leletekről, majd 1979-től egyre nagyobb figyelmet kaptak az ősmaradványok.

– A folyamatos feltárások, infrastrukturális fejlesztések mellett nemzetközi körökben is egyre nagyobb ismertséget kapott az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Több címet is megszereztünk, így Európa Diplomát kaptunk, feljutottunk a világörökség várománylistájára, míg 2007-ben az ország egyik zöld csodája lettünk – sorolta a BNPI igazgatója, aki ezután kiemelte: az ipolytarnóci természetvédelmi terület élő és élettelen természeti értékeinek magas szintű megőrzésére a nemzeti parki rendszer nyújt garanciát. Zárásként elárulta, hogy az igazgatóság az elmúlt 9 évben több mint 10 milliárd forintot költött természetvédelmi, faj- és élőhely megőrzési, geológiai, ökoturisztikai és földtani fejlesztésekre. A mostani projekttel kapcsolatban Rónai Kálmánné hozzáfűzte: a partnerségük a szlovákiai Karva községgel a jelen pályázaton is túlmutat, hiszen nem titok: újabb fejlesztéseken dolgoznak együtt. 

Duka Gábor, a 760 lelket számláló Karva község önkormányzatának polgármestere is köszöntötte a résztvevőket, majd később ismertette, hogy a RiWild projekt keretében milyen fejlesztések zajlottak le a településükön. A faluvezető elárulta azt is, hogy Karva mindig is egy mezőgazdasági település volt, így ipari területtel nem rendelkeznek. Az önkormányzat – egyéb célkitűzések mellett – fontosnak tartja a turisztikai lehetőségek kiaknázását, ennek köszönhető, hogy partnerként vehetnek részt a pályázat megvalósításában. Duka Gábor azt is elárulta, hogy legnagyobb értéküknek a Dunát tekintik. 2008-ban megvásároltak a folyó mellett egy néhány hektáros területet, amelyhez lényegében ajándékba kaptak egy rossz állapotú kúriát. Az épületet kezdetben fel kívántak újítani, azonban erről a szakemberek javaslatára az ingatlan állapota miatt letettek. Lebontották azt, majd a helyén „tető alá hoztak” egy új, modern épületet, amely tükrözi a régi kúria vonásait, visszaadja annak hangulatát. Duka Gábor elmondta, hogy így készült el a Dunai Élménypont, azaz a Danubium, amit azóta több attrakcióval is megtöltöttek. A teljes fejlesztésre – az épület bontásával és felhúzásával együtt – 531 ezer Eurót fordíthattak a pályázaton nyert keretösszegből. 

– Elkészült egy interaktív „tapogató” fal, amely bemutatja a Duna élővilágát. Emellett ismertető táblákat helyeztünk ki, amelyek a falon megjelenő állatokról adnak részletes leírást az érdeklődőknek. Elkészítettünk egy 10 perces filmet, amely három képernyőn mutatja be Karva település történelmét, a Duna kialakulását, és a folyó mitológiával való kapcsolatát – részletezte a projekt során megvalósult fejlesztéseket Karva polgármestere, aki azt is hozzáfűzte: egy úgynevezett relaxációs csendszobát is terveznek a későbbiekben kialakítani, ahol a Dunáról vetített képekkel, nyugodt zenével, babzsákokon ülve relaxálhatnak majd a látogatók.

A BNPI részéről a RiWild nevű beruházást Laufer Zsanett pályázati referens ismertette. Kiemelte, hogy a projekt teljes költségvetése több mint egymillió Euró volt, amelyből a BNPI vezető partnerként 460 ezer Euróval rendelkezhetett, míg Karva község önkormányzata 531 ezer eurót fordíthatott a korszerűsítések megvalósítására. 

– A cél a közös turisztikai szolgáltatás fejlesztése, és a két attrakciót tematikusan összekötő vízi élővilág bemutatása a két partner infrastrukturális fejlesztése során. Ipolytarnócon elsősorban a Miocén korú, 17 millió éves ősvilág folyóparti élővilágának még színesebb bemutatását valósítottuk meg, míg Karva a mai dunai folyópart élővilágának megismerését célzó beruházást hajtott végre a pályázati forrás segítségével – fejtette ki Laufer Zsanett, aki részleteiben is kitért az Ipolytarnócon megvalósult projektelemekre. Mint mondta, az 1980-as években épült kettes számú „kiscsarnok” már rossz állapotban volt és megérett a felújításra, amit végre is hajtottak. Mindezt azonban megelőzte ott, illetve a másik két lábnyomos felszínen végzett 3D felületszkennelés, amely összesen közel 500 négyzetmétert érintett. A beszkennelt lábnyomokból kiválasztottak hármat – a rozsomákszerű állatét, a medvekutyáét, illetve az orrszarvúét –, amelyekből 3D nyomtatással ajándéktárgyakat is készítettek. A kiscsarnok „repertoárja” egy interaktív kiállítással is bővült, valamint ott immár egy 13 perces kisfilm is megtekinthető arról, hogy a kutatók miként tudják a lábnyomokból kideríteni, hogy azok milyen állathoz tartoztak. Laufer Zsanett ezután megemlítette, hogy a tanösvényeket is érintette a korszerűsítés, hiszen azok táblái már elavultak. Emellett öt tábla segítségével egy interaktív tanösvényt is kialakítottak a Miocén erdőben.

A pályázati referens arról is beszélt, hogy a projekt keretében egy Karvát Ipolytarnóccal összekötő, kerékpárral bajárható útvonaljavaslatot is elkészítettek. 

– A cél az volt, hogy egy olyan nyomvonalat jelöljünk ki, amely mindenki számára teljesíthető, és nem a főútvonalak mellett halad. A távon megjelöltünk 30 olyan POI pontot, ahol látványos, érdekes geológiai, vagy kulturális értékekre bukkanhatnak a kerékpárosok – mutatott rá a pályázati referens, aki azt is kifejtette, hogy az útvonalat és a pontokat egy mobilapplikáción is rögzítették, de emellett szórólapot és letéphető térképet is készítettek a turisták számára.

A zárórendezvény utolsó előadójaként Dr. Botfalvai Gábor paleontológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Őslénytani Tanszékének alkalmazottja az elmúlt évek kutatási eredményeit mutatta be a megjelenteknek. Végül a résztvevők közül többen csatlakoztak Juhász Tamáshoz, a látogatóközpont vezetőjéhez, és megtekintették a Borókás Árok Geológiai Tanösvényen található felújított kiscsarnokot. Emellett lehetőség volt az Ősfenyő Belépő Fogadóépület kiállításainak a megtekintésére is, míg az igazán bátrak az esős időjárás ellenére is sétát tehettek a Miocén erdőben és a Kőzetparki tanösvényen.