Még vizsgálják, mi támadott meg egy szarvast Mátracserpusztán

Különös eset történt a napokban a községben, ami még mindig izgalomban tartja a falu és a környék lakóit. A közösségi médiában is számtalan írás született azóta, amelyekben farkastámadást emlegetnek. Portálunknak Bodor Ernőné, a település polgármestere elmondta, hogy a helyi vadásztársaság elnöke értesítette a történtekről. 

– Arról tájékoztattak február 14-én, hétfőn, hogy Mátracserpusztán egy kerítés nélküli ház udvarára furcsán viselkedő szarvas tévedt be. Az ott lakó idős hölgy értesítette a vadásztársaságot, azonban mire a tagok a helyszínre értek, az állat odébbállt – tájékoztatott a polgármester. – Miután vérebes utánkereső segítségével megtalálták a vadat, kiderült, hogy brutális támadás érte: élve harapták ki a két hátsó combjának jó részét. 

Bodor Ernőné arra is kitért: polgármesterként és helyi lakosként is fontosnak tartja, hogy a környékbeliek értesüljenek a történtekről, hiszen ha bebizonyosodik, hogy valóban farkasok ólálkodnak a területen, nem árt az óvatosság. 
Szebenyi László, a Fénykő Vadásztársaság elnöke és Figura Ákos, az esethez kiérkező vérebes utánkereső is arról számoltak be: ugyan teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy a fokozottan védett állatok sebesítették meg a gímszarvast, azonban bizonyos körülmények erre engednek következtetni. A nemzeti park szakemberei mintát vettek a tetemből, annak vizsgálatát követően lehet biztosat tudni. 

Faji azonosítás céljából vettek mintát a tetemből 

Az esettel kapcsolatban megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékeseit is. – A csülkös vadak és egyéb nagytestű emlősállatok urbanizációja jól ismert folyamat világszerte, ez alól hazánk sem kivétel. A vadállatok folyamatosan alkalmazkodnak az ember által teremtett feltételekhez, így Nógrád megyében is évtizedek óta megjelennek a településeken. Nemcsak falvakban, de a megyeszékhely számos utcájában, kertjében is felbukkannak vaddisznók, rókák vagy éppen gímszarvasok. Ezek az állatok ugyanis elsősorban nem búvóhelyként, hanem táplálkozóterületként tekintenek ezen területekre. Nyilvánvaló tény a vadgazdálkodási adattár alapján is, hogy a nagyvadállomány az elmúlt évtizedek során megsokszorozódott. Így a táplálékkeresés kapcsán egyre inkább megjelennek a belterületeken is ezek az állatok, amit a szándékos etetésük tovább fokozhat – tájékoztattak. 

A Mátracserpuszta közelében történt eset hajnali fél négy körül történt. Az igazgatóság munkatársait azonban csak kora délután, két óra körül értesítette a helyi vadásztársaság munkatársa. – Kollégáink az eset kapcsán egy órán belül a helyszínre érkeztek. Tekintettel, hogy a trófeát addigra már leválasztották a tetemről, így a mintavétel teljessége sérült.

A szarvast megsebesítő ragadozó faji azonosítása céljából munkatársaink a tetemrészen található sérülésekről vettek genetikai mintákat. E vizsgálatokat az objektív tények tárgyilagos értékelése érdekében végezték el. Igazgatóságunk az üggyel kapcsolatos előzetes találgatásokba nem bocsátkozik. 

A kutyák ezen a környéken gyakoribbak, mint a farkasok 

Hozzátették: a területen egyértelműen élnek farkasok. Territóriumuk a magyar–szlovák határ mindkét oldalára kiterjed, a ragadozók a határon rendszeresen átjárnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi nagyvadat vagy háziállatot érő támadásért a farkasok a felelősek. A kóbor kutyák, illetve házaktól rendszeresen kijáró kutyák ezen a környéken is gyakoribbak, mint a farkasok, és közismert, hogy ezek a háziasított „ragadozók” is elbírnak egy felnőtt gímszarvassal. 

– Tudomásunk van arról, hogy alig két héttel ezelőtt ugyanezen szarvasbikát a település játszóterén a hintába akadva találták, majd állatorvosi közreműködéssel, altatófegyverrel elkábították, végül szabadon engedték. Lehetséges, hogy ez az állat nem volt egészséges, ezért esett áldozatul a későbbi támadásnak is – közölték, majd arra is kitértek: 

– A médiában sajnos megjelentek elhamarkodott vélemények ezzel az aktuális esettel kapcsolatban, ráadásul olyan találgatások is napvilágot láttak a farkasokra nézve, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk. A nagyvadfajok megjelenése lakott területen sem Nógrád megyében, sem másutt hazánkban nem hozható összefüggésbe a nagyragadozók jelenlétével. Farkasok közelében ténylegesen megváltozik a nagyvadfajok egyedeinek viselkedése, de véleményünk szerint semmi nem utal arra, hogy az emberi környezetbe menekülnének előlük. Erősíti ezt a véleményünket, hogy míg Nógrád megye északkeleti részén már valóban jelen vannak a farkasok, addig a megye Zagyva folyótól nyugatra eső területein nincs állandó jelenlétről tudomásunk. Ennek ellenére ott is napi szinten megszokott jelenség az őzek, dámok, gímek, muflonok jelenléte, károkozása belterületi ingatlanok kertjeiben. Ez a jelenség nem a farkassal, hanem az egyre növekvő nagyvadlétszámmal mutat érzékelhető kapcsolatot, azonban tudomásunk szerint még hazai, tudományos igényű vizsgálatokkal nincs alátámasztva annak háttere. Mátracserpuszta esetén a szarvasok lakott területen való megjelenését fokozhatta, hogy az emberek enni adnak nekik. A magában álló ingatlan tulajdonosa ugyanis, saját elmondása szerint, kedvtelésből rendszeresen eteti az arra élő vadállatokat. 

Mátranovákon már rögzítették farkas nyomait egy támadásnál

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság válaszában arra is kitért: korábban a sajtóban olyan vélekedések is megjelentek, miszerint a gímszarvas nagy csapatokba tömörülését a farkas jelenléte okozza. Ennek bárki által könnyen elérhető cáfolatát adják a közösségi médiában tucatjával elérhető felvételek, amelyeken szarvasok százai láthatók olyan hazai tájegységekben – például a Dél-Dunántúlon –, ahol kétségtelenül nem élnek nagyragadozók. Ugyanakkor a nagy csapatok kialakulása szintén a vadlétszám drasztikus emelkedésével párhuzamosan játszódott le. – Mátranovák közelében az elmúlt években észlelt, farkasnak tulajdonított zsákmányolásokkal kapcsolatosan történt genetikai vizsgálatok egy esetben egyértelműen igazolták a faj genetikai nyomait a helyszínen – tájékoztatott a nemzeti park. – Tavaly farkas és kutya nyomait is rögzítették egy helyen, míg egy, a korábbi igazolt farkastámadás helyszínén, a következő évben, immár második alkalommal nem sikerült farkas egyértelmű előfordulására utaló genetikai nyomot rögzíteni. Az aktuális minta elemzése megkezdődött.