rejtély, hogy került oda

2020.01.17. 18:35

Kincs került elő egy kartondobozból

Néhány éve véletlenül találták meg az Iparművészeti Múzeum egyik raktárában a XVII. századi Róma jelentős művésze, Antonio Tempesta egyik elfeledett alkotását. A drágakő lapra festett, restaurált képeket a Ráth György-villában nyílt kamaratárlaton ismerheti meg a közönség.

Fotós: Bruzák Noémi

A felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum gyűjteményének költöztetésekor, 2016 januárjában előkerült egy szekrény tetején felejtett kartondoboz, melyben egy súlyosan rongálódott festmény volt: a huszonhat darabra tört kőlap mindkét oldalán egy-egy ószövetségi jelenet bontakozott ki, és az igénytelen kiegészítések ellenére is egyértelmű volt, hogy igazi kincsre bukkantak a szakemberek. Azonban a leltárban nem volt nyoma ennek a különleges képnek – írja a Magyar Nemzet.

Innen indul a Ráth György-villában március 29-ig látogatható kamarakiállítás története, a parányi tárlaton ugyanis különleges kísérőtárgyak mellett ez az elfeledett kincs a főszereplő – a restaurált képet mától láthatja a nagyközönség.

Antonio Tempesta (1555 körül – 1630) olajfestménye alig egy milliméter vastagságú lapis lazuli lapra készült, egyik oldalán A paradicsomkert Éva teremtésével című jelenet látható, a másikon pedig az Átkelés a Vörös-tengeren – az alapként szolgáló kék drágakő színe és mintázata is a festmény kompozíciójához tartozik, például a felhő, amelyen az Úr alászáll, a festetlen kőzet árnyalataiból rajzolódik ki.

A műalkotást három egymás mellé helyezett kőlapból állították össze, ezeket egy gyöngyház berakásokkal díszített ébenfa és ében árnyalatúra színezett diófa keret fogja össze.

A nyomozás és a restaurálás rokon szakmák – legalábbis hasonló elszántság, felkészültség, figyelem és kitartás szükséges mindkettőhöz. Ezt jól példázza Antonio Tempesta most előkerült festményének újjászületése is.

Antonio Tempesta vékony drágakő (lápisz lazuli) két oldalára festett, ószövetségi jelenetet ábrázoló műve közül a Paradicsomkert Éva teremtésével látható az Iparművészeti Múzeum kiállítóterében
Fotó: Bruzák Noémi

A festményeket a Szépművészeti Múzeum szakembere, Kuna Ágnes restaurálta, a keretet pedig az Iparművészeti Múzeum munkatársai, Szabóné Szilágyi Mária és Orosz Péter.

Az alig egy milliméter vastag, néhol a fényt is áteresztő kőlap anyagvizsgálata igazolta, hogy a festmény alapjául szolgáló felület lapis lazuli, amely Afganisztán területéről származik – a XVII. században ugyanis e ritka kőzetnek ez volt az egyetlen ismert lelőhelye. A röntgenradiográfiás és fototechnikai vizsgálatok által feltérképezték a töredékes kép gipszkiegészítéseit, a régebbi retusokat és átfestéseket. Az igénytelen javítások során például a paradicsomi jelenet egyik tigrisét eltakarták, a farkát pedig kígyóként jelenítették meg. A drágakő lap hiányzó darabjai a festmény egyötödét tették ki, olyan fontos részletek is eltűntek, mint az Átkelés a Vörös-tengeren főalakjának, Mózesnek az arca.

Közvetlen képi forrás nem segítette a rekonstrukciót, ezért Mózes portréja most egy másik Tempesta-művet idéz: a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében szerepel egy ovális mészkőbreccsa lapra készült Antonio Tempesta-festmény, mely szintén a zsidók vörös-tengeri átkelésének jelenetét ábrázolja, és az ott látható Mózes vonásai köszönnek vissza a most restaurált képen is.

A kék drágakő hiányzó darabjainak kiegészítése is különleges körültekintést igényelt, a restaurátor ásványbörzéket járva talált rá olyan lapis lazulira, melynek mintázata jól illik a több száz éves festmény sajátosságaihoz.

Az Iparművészeti Múzeum Baráti Köre támogatásának köszönhetően megvalósuló restaurálással egy időben

a szakemberek megpróbálták kideríteni, hogy a XVI–XVII. századi olasz festő különleges műve hogyan került az Iparművészeti Múzeumba és miért nem szerepel a leltárban.

Nemcsak a mű festőjét sikerült azonosítaniuk, hanem nagy valószínűséggel a megrendelőjét is: VIII. Orbán pápa unokaöccsének, Róma prefektusának és egyik leggazdagabb nemesurának, Taddeo Barberininek fennmaradt számadáskönyve szerint 1624 októberében száz aranyat fizettek ki Antonio Tempestának egy lapis lazuli képért, amelynek egyik oldalán a világ teremtése, a másikon a „fáraó elmerülése” látható. Az olasz mester jelenleg ismert művei közül ez a leírás csak az Iparművészeti Múzeumban megtalált kincsre illik.

A festmény 1944-ben a Nemzeti Múzeumból került az Iparművészeti Múzeumba a két intézmény anyagának részleges cseréje során.

A kép az 1830-as évek óta volt a Nemzeti Múzeum tulajdona, miután megvásárolták a jeles műgyűjtő, Jankovich Miklós (1772–1846) hatalmas és sok területet felölelő gyűjteményét.

Ekkor több leltárkönyv készült, azonban a festményeket, valamint a kőből, fából és elefántcsontból készült faragványokat tartalmazó első könyv első tétele, mely hibásan achátként tünteti fel a kőlap anyagát, eddig azonosítatlan volt: „Fekvő formátumú, áttetsző kép, achátra festve, itáliai munka a XVI. századból, egyik oldalán a paradicsomkert, másik oldalán a fáraó átkelése a Vörös-tengeren.” Arról nincs biztos adat, hogy honnan jutott Jankovich a képhez.

Tempesta festménye 1962-ben került ki az Iparművészeti Múzeum leltárából – ekkor zajlott az a nagy revízió, amely az 1956-os forradalom során a múzeum gyűjteményét ért veszteségeket vette számba. Azonban a kép sérülései korábban is keletkezhettek.

Gálos Miklós, a kiállítás kurátora Jankovich Miklós emléke előtt tiszteleg azzal, hogy Tempesta művének kísérőjeként néhány kivételes ötvöskincset is bemutat Jankovich hatalmas gyűjteményéből. A kiállított tárgyakban az a közös, hogy mindegyiket a természet adta anyag – a teremtő műve – felhasználásával hozta létre a művész alkotói leleménye: ahogy Tempesta belekomponálta festményébe a kőzet mintázatait és színeit, úgy avatták műalkotássá az ötvösművészek is a sajátos kompozíciókban és díszes foglalatban látható tengericsiga-házat, strucctojást vagy kókuszdióhéjat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!