2023.03.03. 05:47
Új nemzetközi megfigyelők érkeztek a Zaporizzsja atomerőműbe
373. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, és a Mandiner híreiből válogatunk.
A 80. dandár ukrán katonái az ukrajnai Bahmuton kívül teljesítenek szolgálatot az orosz-ukrán háború közepette 2023. február 28-án
Forrás: Anadolu Agency/AFP
Fotó: Wolfgang Schwan
Kinevették Indiában Lavrovot, aki arról beszélt, hogy az oroszok lettek megtámadva (videó)
Kinevette az orosz külügyminisztert az indiai G20-ak külügyminiszteri csúcsának hallgatósága, amikor egy kérdésre adott válaszát azzal kezdte, hogy az orosz–ukrán háborúban országa a megtámadott fél – írja a Mandiner a The Washington Post cikkére hivatkozva.
Szergej Lavrovtól azt tudakolta egy résztvevő, hogyan hatott a háború az orosz enerigiastratégiára, az ország a jövőben Ázsia felé fordul-e.
Tudja, a háború, amelyet meg akarunk állítani, és amelyet ellenünk indítottak...
– fogott bele a válaszadásba a miniszter, de megakasztotta a nézőtéren felharsanó kacagás.
Az Egyesült Államok újabb katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollár (mintegy 140 milliárd forint) - gyorsan mozgósítható - katonai támogatást nyújt Ukrajnának - közölte az amerikai védelmi minisztérium pénteken.
A hivatalos közlemény szerint a szállítmány tartalmaz egyebek között nagy mozgékonyságú HIMARS és más rakétatüzérségi, valamint Bradley gyalogsági harci járművekhez használható lőszert. Emellett a katonai csomagban vannak folyami átkelésnél használható, pontonhidat szállító, páncélozott járművek, és romboló lőszerek.
A közleményből az is kiderül, hogy a 400 millió dollár értékű felszerelést az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így azok gyorsan eljuthatnak Ukrajnába.
Az amerikai kormány hivatalos összesítése szerint 2021 augusztusa óta a mostani a 33. katonai támogatási csomag, amelyet az amerikai hadsereg készleteiből juttatnak el Ukrajnába.
Ukrán vezérkar: az orosz erők Bahmut bekerítésére törekednek
Az orosz erők nem hagynak fel a Donyeck megyei Bahmut teljes körbekerítésére tett erőfeszítéseikkel - közölte az ukrán vezérkar péntek esti harctéri helyzetjelentésében.
A kijevi katonai vezetés közleménye szerint
az orosz hadsereg fő csapásirányait Bahmuton kívül a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a donyecki régióban Liman, Avgyijivka és Sahtarszk felé jelölte ki.
A vezérkar hozzátette, hogy az orosz csapatok pénteken harminc légi- és hat rakétacsapást hajtottak végre, valamint több mint húsz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán erők öt csapást mértek orosz élőerő- és katonai felszerelés-összpontosulásokra, továbbá lelőttek egy orosz Szu-34-es repülőgépet és egy ZALA típusú drónt.
Az ukrán szárazföldi erők sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy Olekszandr Szirszkij vezérezredes, a keleti hadseregcsoport parancsnoka pénteken ismét felkereste a Bahmutban szolgáló ukrán katonákat. A parancsnok az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt megelőzően február 25-én járt Bahmutban. "Az orosz megszállók a hadsereg reguláris alakulatai mellett a Wagner zsoldoscsoport jól képzett tagjait küldték a város elfoglalására. Heves harcok dúlnak a városban és környékén" - írta közleményében a sajtszolgálat.
A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán parancsnokság beszámolt arról, hogy az elmúlt fél évben 9836 orosz katona adta meg magát az erre a célra létrehozott weboldalon keresztül. "Annak ellenére, hogy a Roszkomnadzor orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság rendszeresen próbálja blokkolni a hozzáférést, az Élni akarok nevű weboldalt több mint 14 millióan keresték fel, 84 százalékuk az Oroszországi Föderáció területéről" - írta közleményében a parancsnokság. Megjegyezte, hogy az orosz katonákon kívül rokonaik és barátaik is jelentkeznek a forródróton, mert azok a mozgósított oroszok, akik Ukrajnában vannak, gyakran nem férnek hozzá az internethez és az egyéb kommunikációs eszközökhöz.
A szerb kormány tagadja, hogy fegyvereket adott volna el Ukrajnának
SEM OROSZORSZÁGNAK, SEM UKRAJNÁNAK NEM ADOTT EL VAGY SZÁLLÍTOTT FEGYVERT SZERBIA AZÓTA, HOGY KITÖRT AZ UKRAJNAI HÁBORÚ-
szögezte le Ivica Dacic szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban arra reagálva, hogy Moszkva magyarázatot kért Belgrádtól arra: szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél. Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint Dacic hozzátette: Szerbia egyetlen olyan országnak sem ad el fegyvert, amely nemzetközi jogi szempontból problematikus államnak számít. Leszögezte ugyanakkor, hogy ő csak azokról az intézményekről és vállalatokról beszélhet, amelyek törvényes keretek között foglalkoznak fegyverexporttal, ezeket az engedélyeket ugyanis a külügyminisztérium, illetve néhány más minisztérium hagyja jóvá.
A legerőteljesebben szeretném cáfolni azokat az állításokat, amelyek egyes sajtóorgánumokban megjelentek arról, hogy Szerbia Ukrajnába exportál fegyvereket-
húzta alá a szerb diplomácia vezetője. Mint mondta, arra Belgrádnak nincs befolyása, ha valaki a Szerbiától vásárolt fegyvert, illegálisan továbbadja. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken reagált azokra a hírekre, amelyek a Telegram egyes oldalain és az orosz sajtóban jelentek meg, és amelyek szerint Szerbia Törökországon és Szlovákián át titokban 3500 rakétát szállított Ukrajnának.
A külügyi szóvivő közölte: aggodalomra adnak okot ezek a hírek, ezért Moszkva figyelemmel kíséri a fejleményeket, és magyarázatot követel Szerbiától. Csütörtökön Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is tagadta, hogy Szerbia adott volna el fegyvereket az ukrán félnek.
Azt a védelmi miniszter sem zárta ki, hogy magánvállalatok vásároltak fegyvert Szerbiától, és aztán azt értékesítették. Úgy fogalmazott: ha ez így történik, akkor az már nem Szerbia, hanem a nemzetközi fegyverkereskedelem ügye. Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, Belgrádot és Moszkvát ugyanis történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, emellett Szerbia energiaellátása teljes mértékben az orosz gáztól függ.
Felmérés: Magyarországra ellenséges országként tekintenek az ukránok
A Rating Group felmérése arra is kiterjedt, hogyan ítélik meg az ukránok a külföldi országokat: legfőbb szövetségeseiknek Lengyelországot, Litvániát, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat tartják, és a legkevésbé Oroszországgal, Belarusszal, Magyarországgal és Kínával szimpatizálnak - írja a Magyar Nemzet.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta pedig csak fokozódott a magyarellenesség. Tavaly októberben Munkács polgármestere, Andrij Baloga, illetve apja, Viktor Baloga parlamenti képviselő eltávolították az összmagyar jelképnek számító turulszobrot a munkácsi várból. Helyére az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigony került ünnepélyes átadással. Idén januárban pedig egy újabb akcióban a munkácsi kistérséghez tartozó, zömében magyarok lakta Fornoson és Dercenben a rendőrség közreműködésével távolíttatták el a magyar intézményekről a zászlókat.
Az elmúlt egy évben egyébként Kijev részéről is érkeztek bírálatok hazánk felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több alkalommal az Orbán Viktor vezette magyar kormány szemére vetette, hogy nem küld fegyvereket az ukrán erőknek
Wagner-alapító: Bahmutnál bezárult az ostromgyűrű
Az orosz erők gyakorlatilag körülzárták Artemivszk (Bahmut) várost - közölte pénteken Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítójának sajtószolgálata Telegram-csatornáján közzétett videóban.
"A Wagner katonai magánvállalat egységei gyakorlatilag körülzárták Bahmutot, csak egy út maradt" - mondta Prigozsin a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz intézett, egy feltehetően bahmuti lapos háztetőn felvett, sisakban és repeszálló mellényben elmondott, lövések morajától kísért üzenetében.
A felvételen felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon szabad elvonulást a várost védő öregeknek és fiataloknak.
Két foglyul ejtett tizenévest és egy ősz szakállú férfit be is mutatott.
Artemivszk fontos közlekedési csomópont a Donyec-medencében harcoló ukrán katonai egységek ellátása szempontjából.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 640 halottban és sebesültben határozta meg. A tábornok szerint közülük a Donyeck körzetében vívott harcokban mintegy 210-en, Liman térségében pedig több mint kétszázan estek el.
Konasenkov a megsemmisített ukrán eszközök és objektumok között sorolt fel egyebek között egy Szu-24-es repülőgépet, két harckocsit, egy lengyel Krab típusú önjáró löveget és egy kommunikációs központot.
Renat Karcsaa, a Roszenergoatom konszern főigazgatójának tanácsadója a Rosszija 24 televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőinek a zaporizzsjai atomerőműben végrehajtott váltása során az ukrán fegyveres erők célzott tüzet nyitottak a váltást biztosító orosz személyzetre. Karcsaa szerint az orosz biztonságiak emellett hét rejtett aknát hatástalanítottak a misszió útvonalán.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat.
Darja Morozova, a "Donyecki Népköztársaság" emberi jogi biztosa közölte, hogy a találatok következtében február 22-e és március 2-a között a régióban tíz civil vesztette életét, további 31 pedig megsebesült.
Ukrán elnöki tanácsadó: Ukrajnának nincs köze Oroszország belső konfliktusaihoz
Ukrajnának nincs köze az Oroszországi Föderáción belül zajló konfliktusokhoz - szögezte le Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren.
"Robbanások létfontosságú létesítményekben, ismeretlen drónok támadásai orosz régiókban, bandák összecsapásai, partizánok támadásai települések ellen - mindezek az Oroszországon belüli irányítás elvesztésének közvetlen következményei, mindez a háború következménye.
Ukrajnának semmi köze az oroszországi belső konfliktusokhoz"
- fogalmazott bejegyzésében a tanácsadó.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben telefonbeszélgetést folytatott amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. A Twitteren azt írta, hogy Blinken tájékoztatta őt a G20 országcsoport külügyminisztereinek csütörtöki, Újdelhiben megtartott találkozójának megbeszéléseiről. "Részletesen beszéltünk a következő lépéseinkről egy különleges bíróság létrehozása érdekében, amely az Ukrajna elleni agresszió bűntetteinek kivizsgálására szolgálna. Elkötelezettek vagyunk az orosz vezetés felelősségre vonása mellett. Az összehangolt erőfeszítések kulcsfontosságúak" - hangsúlyozta Kuleba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Egils Levits lett államfővel együtt a nyugat-ukrajnai Lembergbe (Lvivbe) látogatott, ahol lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák emlékművénél. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Zelenszkij sebesült ukrán katonákat látogatott meg egy kórházban, és állami kitüntetéseket adott át az ukrán fegyveres erők tagjainak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy
12 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrajnai bíróság egy orosz pilótát, aki tavaly márciusban a harkivi tévétornyot bombázta.
A pilóta nevét nem hozták nyilvánosságra. A pilóta nyolc bombát dobott le, majd az ukrán erők lelőtték a gépét, őt pedig - miután katapultált - őrizetbe vették.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során 765 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 151 370 főt.
Ezen felül az ukrán erők lelőttek egy orosz repülőgépet és egy helikoptert, valamint megsemmisítettek nyolc harckocsit és négy tüzérségi rendszert.
Lavrov megvédte a különleges hadműveletet
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megvédte az ukrajnai inváziót és elutasította azokat, akik pénteken Újdelhiben hangot adtak tiltakozó álláspontjuknak.
Azt mondta, hogy a G20-ak csúcstalálkozója arról szólt, hogy "mi legyen Ukrajnával", hozzátéve, hogy a gazdasági fórumot soha nem foglalkoztatták ennyire a máshol zajló konfliktusok.
Lavrov azt is mondta, hogy az emberek nem az ukrajnai háború miatt szenvednek, hanem a szankciók és az általa zsarolásnak nevezett intézkedések miatt. Hozzátette, hogy Oroszország egyetlen választása az, hogy megkezdje az általa "hadműveletnek" nevezett műveletet Ukrajnában.
Nincs semmi olyan, amit el kellene fogadni Ukrajnában, vagy ami a G20-akat érdekelhetné
- mondta Lavrov.
Oroszország atommal fenyeget
A Kreml továbbra is fegyverként használja a nukleáris fenyegetéseket, hogy elrettentse Ukrajna támogatóit. Az Institute for the Study of War legutóbbi frissítésében arról számolt be, hogy a Kreml továbbra is a nukleáris eszkalációtól való félelemre támaszkodik, hogy elrettentse a nyugati segítséget.
A német lakosság 47 százaléka úgy véli, hazája megfelelő mértékben támogatja fegyverrel Ukrajnát
A német lakosság többsége helyesli, hogy a szövetségi kormány fegyverekkel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
Az ARD országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 47 százaléka úgy véli, hazája megfelelő mértékben támogatja fegyverrel Ukrajnát, 16 százalék szerint pedig nem eléggé.
A fegyverszállításokat megfelelő mértékűnek tartók aránya három százalékponttal emelkedett az egy hónappal korábbihoz képest, a szállítások növelését sürgetők tábora egy százalékponttal bővült.
A másik oldalon azok állnak, akik szerint Németország túl messzire megy Ukrajna fegyveres önvédelmi képességének erősítésével. Az így vélekedők aránya március elején 31 százalékos, öt százalékponttal csökkent egy hónap alatt.
Ugyanakkor a németek többsége, 53 százaléka azt is gondolja, hogy nem elégségesek a háború lezárását szolgáló diplomáciai erőfeszítések. Azonban ez a tábor, vagyis a több tárgyalást szükségesnek tartók aránya öt százalékponttal csökkent februárhoz képest, és a béketárgyalások sürgetése nem jár együtt feltétlenül a fegyverszállítások elutasításával.
Ezt mutatja, hogy a tárgyalásos rendezést szolgáló erőfeszítéseket elégtelennek tartók körében csupán 39 százalék véli úgy, hogy Németország túl messzire megy az ukrajnai fegyverszállításokkal, 45 százalék pedig megfelelőnek ítéli ezt a fajta támogatást, és 12 százalék az eddiginél is több fegyvert küldene Ukrajnába.
Az ország egyik legtekintélyesebb társadalomkutató intézete, az infratest dimap felmérése azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb csoportja szerint növelni kell az Oroszországra kifejtett szankciós nyomást. A választókorú népességre reprezentatív vizsgálatban megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy nem kellően erősek az Oroszország elleni szankciók, ami öt százalékpontos emelkedés februárhoz képest. A büntetőintézkedéseket megfelelőnek tartók aránya négy százalékponttal 33 százalékra csökkent, a szankciókat túl erősnek tartók aránya 18 százalékon stagnál.
A háború lezárásával kapcsolatos véleményáramlatokat vizsgálva kimutatták továbbá, hogy a német lakosság túlnyomó többsége, 73 százaléka úgy véli, elsősorban Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kezd tárgyalást Oroszországgal a harcok leállításáról.
Ukrán védelmi miniszter: nem lehet kizárni Bahmut elestét
Az ukrán védelmi miniszter szerint nem lehet kizárni, hogy az orosz csapatok elfoglalják a Donyeck megyei Bahmutot.
Olekszij Reznyikov a Bild című német lapnak egy pénteken ismertetett interjúban azt mondta, hogy Moszkva legfeljebb egy "kis győzelmet" aratna Bahmut elfoglalásával, és míg a várost hatodik hónapja ostromló orosz fegyveresek közül naponta nagyjából ötszázan esnek el vagy sebesülnek meg, az ukrán csapatok veszteségei sokkal kisebbek.
Mint mondta, nem áll módjában pontos adatokat közölni az ukrán veszteségekről, de azt elmondhatja, hogy van egy különbség az orosz és az ukrán harci felfogás között.
Az orosz vezetés a "húsdaráló" taktikát alkalmazza, számukra a katona csupán "ágyútöltelék", Ukrajnának viszont "minden egyes katona élete értékes", ezért a taktika alapja az emberélet kímélése - fejtette ki a miniszter.
Kiemelte, hogy a harctéri helyzet és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás alakulása alapján lát esélyt arra, hogy még az idén véget ér a háború, méghozzá ukrán győzelemmel.
Hozzátette: azzal számol, hogy hazája a harckocsik után hamarosan harci repülőgépeket is kap Nyugatról. Valószínűleg ismét "koalíció" alakul, vagyis több ország segíti a védekezést repülőkkel, és az ukrán légierő így többféle új típussal rendelkezik majd.
Arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel "soha" nem lesz tárgyalás a háború lezárásáról, a jövő "egyetlen lehetséges forgatókönyve" pedig "az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítása", egészen az ország 1991-es határáig.
Elindult a Mathias Corvinus Collegium adománya Kárpátaljára
Újabb segélyszállítmányt indított el péntek reggel Kárpátaljára a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium segítségével kétszáz pulóvert, valamint ötszáz külső akkumulátort és több mint félezer magyar nyelvű általános és középiskolai kötelező olvasmányt, alapművet gyűjtött össze. Utóbbiakkal egy kárpátaljai könyvtárat szeretnének megtölteni.
Az adományokat az MCC budapesti központjából indították útjára, és a szállítmány a tervek szerint még napközben megérkezik Beregszászra, ahonnan továbbosztják az adományokat - írja a Magyar Nemzet.
Bekeményíthet Oroszország: az Állami Duma szerint be kell fejezni a „különleges műveletet”, és valódi háborút kell indítani
„Ukrajnával kapcsolatban már nincsenek vörös vonalak” – hangoztatja Viktor Szobolev, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja.
Az Állami Duma hadüzenetet követel Ukrajnának. Viktor Szobolev, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja szerint Oroszországnak „feltétlenül be kell fejeznie” a „különleges műveletet”, és valódi háborút kell indítania - írja a Mandiner.
Ukrajnával kapcsolatban már nincsenek vörös vonalak. Be kell fejezni a különleges műveletet és háborút kell indítani
– fogalmazott a bizottsági tag. Hozzátette: ezt már régen meg kellett volna tenni. Illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy sürgősen meg kell erősíteni a határokat.
A szerb elnök újragondolja kapcsolatait Moszkvával
Aleksandar Vucic szerb elnök a hírek szerint "nehéz döntések" előtt áll, miközben újragondolja országa Moszkvához fűződő szoros kapcsolatait. A Politico jelentése szerint Vucic kényelmetlen helyzetbe került Oroszország közelmúltbeli kampánya miatt, amelynek célja, hogy Szerbiából harcosokat toborozzon a Wagner-csoporthoz. Elítélte a csoportot, és azt mondta, letartóztat minden szerbet, aki a Wagnerrel harcolt Ukrajnában.
A szerb elnök eddig megtagadta a szigorú szankciók bevezetését Oroszországgal szemben – hazája EU-csatlakozási törekvésére igyekezett koncentrálni, ám a Politico szerint most arra figyelmeztette országát, hogy hamarosan "nehéz döntéseket" kell hoznia.
Új nemzetközi megfigyelők érkeztek a Zaporizzsja atomerőműbe
Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség új megfigyelőcsoportja csaknem egy hónapos késés után elfoglalta tisztségét az oroszok által megszállt ukrajnai Zaporizzsja atomerőműben – jelentette be Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.
Európa legnagyobb, hat reaktoros atomerőművét a tavalyi ukrajnai invázió elején orosz csapatok foglalták el. Azóta többször is találat érte az erőmű területét. Az ukránok és az oroszok egymást vádolták a támadások miatt. Szeptember óta NAÜ-megfigyelők dolgoznak a területen.
Rafael Grossi szerint a jelenlétük elengedhetetlen egy nukleáris baleset kockázatának csökkentéséhez.
Bátor szakembereink – szorosan együttműködve az üzem kezelő személyzetével – rendkívül nehéz és kihívásokkal teli körülmények között műszaki tanácsokkal látják el a mérnököket és figyelemmel kísérik a helyzetet
– tette hozzá.
Ezek az orosz veszteségek Ukrajna szerint
Ukrajna közzétette a legfrissebb jelentését az orosz veszteséglistáról. Azt állítják, hogy 150 605 orosz katona halt meg, és 6 658 páncélozott járművet semmisítettek meg. Az egyéb katonai felszerelések közé tartozik 288 helikopter, 3397 harckocsi és 300 repülőgép.
Független források nem tudták ellenőrizni az állításokat.
Egy ukrán parancsnok szerint parancsot kaptak Bahmut azonnali elhagyására
Az ukrán erők egyik parancsnoka, akit a "Madjar" hívójellel azonosítanak, azt mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóban, hogy egysége parancsot kapott Bahmut azonnali elhagyására.
Erről a RIA Novosztyi orosz hírügynökség számolt be pénteken. "Március másodikán éjjel a Magyarok madarai (Ptyici Madjara) nevű egység parancsot kapott arra, hogy azonnal hagyja el Bahmutot és vonuljon új helyszínre. Mi az oka az átvezénylésnek egy Bahmut számára kritikus pillanatban, amikor már 110 nap harci szolgálatot teljesítettünk itt? Én elsősorban katona vagyok, ezért nem fogom kommentálni a védelmi parancsnokság utasításait. Mi végrehajtjuk a parancsot" - jelentette ki a parancsnok a videóban, melyről pénteken írt a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Egy nappal korábban Szerhij Rahmanyin, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja azt mondta, hogy a helyzet Bahmutban kritikus. Szerinte katonai szempontból nincs értelme mindenáron megvédeni a várost. A fő probléma az, hogy az orosz egységek gyakorlatilag elvágtak minden utánpótlási útvonalat az ukrán erők számára.
Ezzel egy időben, Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes bejelentette, hogy további ukrán egységek átcsoportosításáról döntött Bahmutba.
Az UNIAN ukrán hírügynökség nem adott hírt "Madjar" videoüzenetéről vagy az egység átvezényléséről.
Kedden a CNN amerikai tévécsatorna interjút sugárzott egy ukrán katonatiszttel, amelyben elismerte, hogy a bahmuti helyzet Kijev számára minden fronton sokkal rosszabb, mint amiről hivatalosan beszámolnak.
Az ukrajnai háborúról és a Dél-kínai-tengerről is egyeztettek a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd külügyminiszterei
Az ukrajnai háború lezárását, a Dél-kínai-tenger status quo-ja tiszteletben tartását sürgették, valamint bírálták az észak-koreai rakétaprogramot megbeszélésükön az Indiából, Ausztráliából, Japánból és az Egyesült Államokból álló Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert együttműködés külügyminiszterei pénteken Újdelhiben. Az indiai fővárosban a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminiszterei tartottak csúcstalálkozót a héten.
Antony Blinken amerikai, Penny Wong ausztrál, Hajasi Josimasza japán és Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter közös közleményben kitértek az ukrajnai háborúra, amiben elfogadhatatlannak nevezték a nukleáris fegyverekkel történő fenyegetést, illetve "teljes, tartós, és igazságos, a nemzetközi joggal összhangban álló békét" sürgettek.
A Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban leszögezték: elleneznek minden egyoldalú lépést, amely megváltoztathatná a térség status quo-ját, valamint aggodalmukat fejezték ki a vitatott területek militarizálása miatt.
A tárcavezetők emellett felhívták a figyelmet az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) fontosságára.
"A szabályokon alapuló nemzetközi rend tiszteletben tartja az országok szuverenitását, területi egységét, valamint a viták békés úton történő lezárását" - áll a szövegben.
Aláhúzták: ameddig Kína betartja a nemzetközi jogot, nincs konfliktus országaik és Peking között.
Kína a természeti kincsekben gazdag Dél-kínai-tenger kilenctizednyi részét követeli magának, amelyen keresztül hárommilliárd dollár értékű kereskedelem bonyolódott le tavaly. Peking úgy próbálja erősíteni szuverenitását a tenger felett, hogy mesterséges szigeteket hoz létre, rajtuk pedig katonai támaszpontokat.
Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam ugyancsak magának követel egyes területeket a térségben.
A közleményben elítélték továbbá Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramját amellyel kapcsolatban már többször fogalmazták meg aggályaikat.
Észak-Korea tavaly több mint 70 rakétakísérletet hajtott végre, köztük számos alkalommal interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) is, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.
A mianmari helyzetre kitérve szintén aggodalmuknak adtak hangot és a béke és a stabilitás megteremtését szorgalmazták.
Dzsaisankar emellett kiemelte, hogy a négyesfogat terrorelhárító egység felállításában is megegyezett, valamint igyekeznek szorosabbra fűzni kapcsolataikat az Indiai-óceáni parti államok szövetségével.
A maga részéről japán kollégája leszögezte: a quad nem katonai szövetség, az együttműködésből nem zárnak ki senkit.
Peking korábban "hidegháborús mentalitással" vádolta a négyesfogatot, amely szerinte "más országokat vesz célba".
A felek egyúttal kiálltak a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség mellett is.
Tervezési gyakorlat
A The Guardian beszámolója szerint az Egyesült Államok háborús tervezési gyakorlatot szervez Németországban ukrán katonatisztek számára, hogy segítsenek nekik átgondolni a harctéri döntéseket a konfliktus következő szakaszában – közölték tisztviselők.
Újabb amerikai segélycsomag
Az Egyesült Államok pénteken új katonai segélycsomagot jelent be Ukrajna támogatására – közölte a Fehér Ház. Az Ukrajnának nyújtott segélyezés várhatóan a fő vitatéma lesz Joe Biden elnök és Olaf Scholz német kancellár között, amikor a két vezető találkozik Washingtonban.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságíróknak nyilatkozva nem árult el részleteket az új segélycsomagról és annak értékéről. Nem hivatalos informácik szerint a 400 millió dolláros csomag elsősorban lőszereket tartalmaz majd.
Az Egyesült Államokban őrizetbe vettek két férfit, mert illegálisan exportáltak technológiát Oroszországba
Az Egyesült Államokban őrizetbe vettek két férfit, mert illegálisan exportáltak technológiát Oroszországba, megkerülve a Moszkvára az ukrajnai támadást követően bevezetett kiviteli törvényeket - közölték a helyi hatóságok csütörtökön.
Az amerikai igazságügyi minisztérium beszámolója szerint a két férfi nyugati, a repüléssel kapcsolatos elektronikus berendezéseket szállított orosz cégeknek, és nyújtott javítási szolgáltatásokat orosz gyártású repülőgépekben használt berendezésekhez.
A vádlottak 2020 óta szőttek összeesküvést az exporttörvények kijátszására úgy, hogy eltitkolták és hamisan tüntették fel az export valódi végfelhasználóit, értékét és végcélját, valamint harmadik országokon keresztül szállítottak át termékeket.
Az egyik esetben a páros a valódi végfelhasználót és a végcélállomást úgy titkolta el, hogy hamis számlát adott ki, amelyen végcélként Németország szerepelt. Más esetekben repülőgép-elektronikai eszközöket küldtek Örményországon és Cipruson keresztül Oroszországba a szükséges engedélyek beszerzése nélkül - derült ki a minisztériumi tájékoztatóból.
A két férfit összeesküvéssel, ellenőrzött áruk engedély nélküli kivitelével, elektronikus exportinformációk meghamisításával és benyújtásának elmulasztásával, valamint az amerikai törvényekkel ellentétes árucsempészettel vádolják. Ha elítélik őket, minden egyes vádpontban öt és 20 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.
Amióta Oroszország alig több mint egy évvel ezelőtt megkezdte támadását Ukrajnában, az Egyesült Államok és más szövetségesek szankciókat vetettek ki Moszkvára, hogy gyengítsék a gazdaságot és megnehezítsék az ország számára a háborúhoz szükséges utánpótlás beszerzését.
Wagner-harcosok jelentek meg Bahmutban
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője közzétett egy videót, amely állítása szerint a harcosait mutatta a kelet-ukrajnai Bahmutban. A Telegram egyik bejegyzésében egyenruhások láthatók, amint egy Wagner-transzparenst emelnek fel egy súlyosan megrongálódott épület tetején. A videó földrajzi elhelyezkedését Bahmuttól keletre határozták meg, körülbelül 2 kilométerre a városközponttól.
Oroszország szerint Bahmut elfoglalása megnyitná az utat az Oroszországgal határos, stratégiai fontosságú donbászi ipari régió többi részének teljes ellenőrzése előtt, ami a 2022. február 24-én indított invázió egyik fő célja. Ukrajna szerint Bahmut korlátozott stratégiai értékkel bír, de heves ellenállást fejtett ki.
A Pentagon nonszensznek nevezte az orosz vádakat
A Pentagon szóvivője cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok hírszerzési információkat szolgáltat Ukrajnának Oroszországon belüli célpontok számára. Pat Ryder dandártábornok újságíróknak nyilatkozva "nonszensznek" nevezte az orosz vádakat, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nem áll háborúban Oroszországgal.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes korábban azt mondta, hogy Moszkva kénytelen volt felfüggeszteni részvételét az Új START nukleáris fegyverzet-ellenőrzési egyezményben, mert Washington arra használta fel Ukrajnát, hogy megtámadja az orosz stratégiai helyszíneket.
Rjabkov újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy Ukrajna amerikai segítség nélkül képtelen lett volna dróntámadásokkal megcélozni az orosz infrastruktúrát.
Több mint tízezren érkeztek csütörtökön Magyarországra
Magyarország területére 2023. március 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 4955 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5122 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 97 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 2-án 45 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Nyugati műholdképek alapján támadtak az oroszok
Oroszország nyugati műholdképeket árusító cégeket használt fel Ukrajna kritikus infrastruktúráinak megtámadására – írja a Kyiv Post. Források, köztük egy magas rangú ukrán tisztviselő azt mondták az újságnak, hogy 10 amerikai, uniós, dél-koreai, izraeli és kínai szervezet kereskedett az információkkal Oroszországgal, néhányan megsértve a szankciókat.
Egy tisztviselő szerint Oroszország valószínűleg hitelesen hangzó nevekkel rendelkező proxy cégeket használt fel, hogy fényképeket rendeljenek meg tárgyakról, például energiaállomásokról.
A hír azután érkezett, hogy egy amerikai tisztviselő megvádolta a feketelistán szereplő kínai műholdcéget, a Spacetyt azzal, hogy légifelvételeket adott át az orosz zsoldos Wagner-csoportnak.
Ukrán erősítés érkezhet Bahmutba
Szerhij Cserevaty, az ukrán Keleti Műveleti Parancsnokság szóvivője azt mondta egy tévéinterjúban, hogy "ha taktikai akciót kell végrehajtani, akkor azt meg fogják tenni", de "amíg a parancsnokság látja, hogy van értelme egy bizonyos település megtartásának, addig küzdeni fognak érte" - jelentette az ukrán helyi média, a Kyiv Independent és a New Voice.
A tartalékok új felszerelésekkel érkeznek, amelyek sokkal könnyebbé teszik az ellenség "kidobását a földünkről" - mondta. Hozzátette, hogy az ukrán katonák Bahmutban "hősiesen védik a front ezen szakaszát, miközben jelentősen gyengítik az ellenséget".
11 embert kimentettek
11 embert sikerült kimenteni a romok alól, és több mint 70-en kaptak segítséget azok közül, akik az orosz rakétatalálatot elszenvedő zaporizzsjai tömbházban laktak. A támadásban ketten haltak meg.
