Ukrán válság

2023.03.02. 05:47

Azonnali orosz csapatkivonást sürgetett a G20 csoport több külügyminisztere

372. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, és a Mandiner híreiből válogatunk.

Egy helyi lakos lerombolt házak törmelékei között sétál Tokarivka Druha faluban, Harkiv régióban 2023. március 1-jén

Forrás: AFP

Fotó: Sergey Bobok

A MOB támogatja a háborút ellenző oroszok indulását Párizsban

Gyulay Zsolt egyszerre két minőségében is interjút adott a Világgazdaság című lapnak. A MOB elnökeként arra is reagált, hogy 34 ország fordult a NOB-hoz, és elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az orosz és fehérorosz sportolók esetlegesen indulhassanak a 2024-es párizsi játékokon.

Gyulay Zsolt, a MOB elnöke 
Fotós: Kallus György / Forrás: Világgazdaság

– A bojkottok sohasem érték el a céljukat, csak a sportolókat büntették – mondta Gyulay Zsolt. – Az ukrán–orosz háborúban sokan haltak meg, temérdek sportlétesítményt lebombáztak. Mi az első perctől rengeteget segítettünk, segélyszállítmányokat küldtünk az Ukrán Olimpiai Bizottságnak, a hazai szövetségek fogadták a sportolókat, és sokan ma is nálunk készülnek. Amíg nincs béke, addig teljességgel elfogadhatatlan, hogy sportolók orosz zászló alatt versenyezzenek. Viszont a NOB felvetését, hogy azokat, akik nem támogatják a háborút és nem tehetnek semmiről, semleges zászló alatt visszaintegrálják a sportba, teljes szívvel tudjuk támogatni.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

FSZB: "az ukrán nacionalistákat" visszaszorították Ukrajnába

 Visszaszorították Ukrajnába a Brjanszk megyébe bebehatoló "ukrán nacionalistákat", ahol nagy erejű tüzérségi csapást mértek rájuk - közölte csütörtök esete a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). 

"A végrehajtott intézkedések eredményeként meghiúsult az ukrán nacionalisták betörése a Brjanszk megyei Klimovói járásába. 

A polgári áldozatok és a polgári infrastruktúra károsodásának elkerülése érdekében az ellenséget ukrán területre szorították ki, ahol nagy erejű tüzérségi csapást mértek rá" - áll a közleményben. 

Az FSZB korábban arról adott hírt, hogy az orosz rendvédelmi szervek urai a helyzetnek a Klimovoi járásban, ahol nagy mennyiségű robbanószerkezetet találtak, amelyek hatástalanítása folyamatban van. 

Alekszandr Bogomaznak, a régió kormányzójának tájékoztatása szerint ukrán diverzánscsoport szivárgott be reggel a Brjanszk megyébe, s ennek tagjai a határhoz közeli Ljubecsanye községben rálőttek egy személyautóra, a mintegy 15 kilométerre lévő Szucsanye faluban pedig egy drónról ledobott gránáttól kigyulladt egy lakóház. 

A megtámadott gépkocsi vezetője és egy felnőtt utasa, egy 56 éves életét vesztette, egy tízéves fiú pedig megsebesült. A gyereket, aki a járműből kimenekített két kislányt, Bogomaz állami kitüntetésre terjesztette fel. A kormányzó Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy a fiú testéből egy amerikai fegyverből kilőtt golyót operáltak ki. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az incidenst terrorcselekménynek, az elkövetőit pedig neonácinak minősítette. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a támadók egy civil autóra lőttek rá, noha látták, hogy gyerekek ülnek benne. 

A támadás elkövetőit orosz hivatalos források nem nevesítették. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az incidens a Kreml kapcsolatba hozza-e az ukrán hatóságokkal, a rendvédelmi szervek által folytatott vizsgálat hatáskörébe utalta. 

Az RBK és a Kommerszant a közösségi médiában közölt felvételekre hivatkozva közölte, hogy a támadásért a felelősséget egy Orosz Önkéntes Hadtest nevű szervezet vállalta magára, amelyet az ukrán idegenlégióval és az Azov elnevezésű alakulattal szoktak összefüggésbe hozni. Mindkét orosz lap megemlítette, hogy Kijev elhatárolódott a történtektől.

Ukrán vezérkar: visszaverték az orosz csapatok támadásait Bahmutnál

Az ukrán fegyveres erők Donyeck megyében visszaverték az orosz csapatok Bahmut elleni támadásait, és eltaláltak egy orosz lőszerraktárt - számolt be csütörtök esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. 

A közlemény szerint

 az ukrán légierő 13 csapást mért az orosz erők személyi állományának és katonai felszereléseinek koncentrációs területeire, az ukrán rakétacsapatok és tüzérségi egységek pedig egy orosz lőszerraktárt találtak el.

 A vezérkar nem közölte, hogy pontosan hol mért csapást az ukrán hadsereg. 

A kijevi katonai vezetés hozzáfűzte, hogy a nap folyamán az orosz erők 24 légicsapást mértek az ukrán katonák állásaira és három rakétacsapást indítottak a Donyeck megyei Csasziv Jar, valamint Zaporizzsja városra. "A terrorcselekmény következtében lakóépületek rongálódtak meg, és a civil lakosság körében is voltak áldozatok" - tette hozzá a vezérkar további részletek közlése nélkül. 

A dél-ukrajnai Herszon megye ügyészi hivatala arról adott hírt, hogy csütörtökön az orosz erők a régióban lévő Beriszlav térségében - az előzetes információk szerint drónokkal - csapást mértek humanitárius segélyért sorban álló emberekre, akik közül kilencen sérültek meg, köztük egy gyermek. Az ügyészség az incidenst a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősítette.

Milos Zeman szerint Ausztria közvetíthetne Moszkva és Kijev között

Milos Zeman cseh államfő szerint Ausztria semleges státusa lehetőséget nyújthat arra, hogy közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország konfliktusában.

A semleges státus néhány esetben előny lehet. Mondtam az elnök úrnak, hogy Ausztria semlegessége bizonyos összefüggésekben lehetővé teheti, hogy ez az ország közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország esetében

- jelentette ki Milos Zeman, akinek március 8-án jár le második ötéves megbízatási ideje.

Van der Bellen osztrák államfő csütörtökön búcsúlátogatást tett a cseh fővárosban. A tárgyalásokat követően a két politikus közös sajtótájékoztatót tartott.

A távozó cseh köztársasági elnök korábbi nyilatkozataiban Kínáról és Szerbiáról is úgy szólt, mint olyan országokról, amelyek képesek lehetnek közvetíteni az orosz-ukrán konfliktusban.

Ezek az ukrán veszteségek Oroszország szerint

Az orosz fegyveres erők egy nap alatt mintegy 

270 ukrán katonát öltek meg Donyeck irányában, és csapást mértek az ellenség kommunikációs központjára és lőszerraktárára is a Donyecki Népköztársaság (DPR) Avdiivka térségében. 

Ezt március 2-án jelentette be az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának hivatalos képviselője, Igor Konasenkov altábornagy.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az ellenséges élőerő mellett hat gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, kilenc jármű, egy Gvozdika önjáró tüzérségi állvány semmisítettek meg.

Kijev bejelentette a gyermekek és a mozgáskorlátozott emberek evakuálását Kupjanszkból

A RIA Novosztyi tudósítása szerint a Harkiv régióbeli Kupjanszkban bejelentették a lakosság egy részének evakuálását. Ezt a a város katonai adminisztrációja a Telegram csatornáján jelentette be.

A hatóságok döntésüket az "instabil biztonsági helyzettel" magyarázták. 

A lakosság többi kategóriája esetében a kiürítés önkéntes marad.

Elfogtak egy ukrán kémet Oroszországban

Komszomolszk-on-Amurban őrizetbe vettek egy helyi lakost, aki információt próbált átadni az ukrán hírszerzésnek . Ezt március 2-án, csütörtökön jelentette be az FSZB.

Az FSZB tájékoztatása szerint ő maga ajánlotta fel az ukrán hírszerzést az orosz védelmi minisztérium Habarovszk területen lévő objektumaira vonatkozó adatok továbbítására.

Sorozatosak az ukrán dróncsapások

Az Orosz Föderáció fegyveres erői visszaverték a pilóta nélküli légi járművek hatalmas támadását a Krím-félszigeten . A fő csapás a szaki repülőtérre irányult, a segédcsapásokat a félsziget fontos infrastrukturális létesítményeire irányították – közölték az Izvesztyija helyzetet ismerő forrásai.

 A támadásban kereskedelmi drónmodellek vettek részt, amelyeket utólag rögtönzött robbanófejekkel szereltek fel. 

Mind a 10 jármű megsemmisült. A szakértők úgy vélik, hogy az orosz légvédelem tökéletesen működött, de az ukrán erők támadásai folytatódni fognak.

Putyin: terrorcselekmény történt Brjanszk megyében

Terrorcselekményként jellemezte az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megyében csütörtökön történt fegyveres incidenst Vlagyimir Putyin orosz elnök. 

"Ma újabb terrorcselekményt, újabb bűncselekményt követtek el, behatoltak a határmenti területre és civilekre nyitottak tüzet"

 - jelentette ki Putyin egy pedagógustanácskozás részvevőivel online kommunikálva. Az elnök, aki neonácinak minősítette a támadókat, azt mondta, a támadók látták, hogy egy közönséges Nivát támadtak meg, amelyben civilek és gyerekek ültek, amikor tüzet nyitottak rá. 

"Éppen az ilyen emberek tűzték ki feladatul maguknak, hogy megfosszanak bennünket történelmi emlékezetünktől, megfosszanak területünktől, megfosszanak hagyományainktól, nyelvünktől" - mondta, kilátásba helyezve, hogy ez nem fog sikerülni a neonáciknak, mert szét fogják verni őket. 

Alekszandr Bogomaz, a brjanszki régió kormányzója csütörtök délelőtt Telegram - csatornáján közölte, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovoi járásbeli Ljubecsane községbe és dróntámadás érte a tőle mintegy 15 kilométerre található Szusane falut. Bogomaz szerint a támadók tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült. 

Az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy

 a védelmi minisztériummal együtt műveletet indított az orosz területre behatoló "nacionalisták" likvidálására. 

Az FSZB csütörtök délután arról adott hírt, hogy a rendvédelmi szervek urai a helyzetnek a Klimovoi járásban, ahol nagy mennyiségű robbanószerkezetet találtak, amelyek hatástalanítása folyamatban van. 

A TASZSZ a rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy a fegyveresek, akinek létszáma több tucatnyira tehető, Ljubecsane mellett Szusanébe is behatoltak és legkevesebb hat túszt ejtettek. A hírügynökség informátora szerint

 az incidensnek több civil halottja és sebesültje volt. 

Az RBK című gazdasági napilap, és a Rigában szerkeszett Meduza ellenzéki hírportál szerint a túszejtés tényét a brjanszki hatóságok nem erősítették meg.
 

Az ukrán határőrség is cáfolta, hogy ukránoknak köze lenne a brjanszki szabotázshoz

Az ukrán határőrszolgálat alaptalannak nevezte csütörtökön azokat az orosz vádakat, amelyek szerint az Oroszországi Föderáció területén "ukrán szabotőrcsoportok" működnének, hangsúlyozva, hogy ellenőrzés alatt tartja az ukrán-orosz határszakaszt. 

"A helyzet Ukrajna és az agresszor ország határán továbbra is teljes mértékben ellenőrzés alatt áll, bár természetesen a helyzet meglehetősen nehéz, aminek elsősorban az Oroszország területéről érkező napi ágyúzás az oka. Az ellenség a határvonalat, illetve határterületünket, tüzérségi és kézi lőfegyverekkel, valamint repülőgépekkel lövi. Katonáink viszont felügyelik a teljes határvonalat, ellátják feladataikat, hogy megakadályozzák az inváziót és az ellenség provokatív akcióit. Azzal kapcsolatosan, hogy most valamiféle ukrán szabotőrcsoportról beszélnek az orosz közvéleménynek Oroszország területén, azt tudom mondani, hogy Ukrajna nem agresszor, fő feladatunk a védelem és a megszálló ország elleni védekezés. Nem tudok semmit arról, hogy mi történhetett az Oroszországi Föderáció területén, mert egy terrorista ország valójában egy instabil entitás, amely szándékosan megpróbálhatja Ukrajnát hibáztatni mindenért" - fejtette ki Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak. 

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi brjanszki terület kormányzója 

Telegram- csatornáján azt állította, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a régióban lévő Ljubecsane községbe, és tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, valamint civil túszokat ejtettek. Orosz források szerint állítóleg egy gyermek életét vesztette a támadásban. 

A történteket az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságánál is kommentálták. Adrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője szerint az, ami a brjanszki területen történt, nem egyéb, mint oroszországi belső ellenállás. "Az úgynevezett Oroszországi Föderáció egy abszolút instabil entitás, rengeteg belső konfliktussal, etnikaival, társadalmival, politikaival. Valóban vannak olyan dolgok, amelyek magán az Oroszországi Föderáción belüli konfrontációról tanúskodnak" - jelentette ki. Ezt azután mondta, hogy egy magát Orosz Önkétes Hadtestnek nevező szervezet vállalta magára a brjanszki akciót. Az Ukrajinszka Pravda közölte a csoportnak a Twitteren közzétett videofelvételét, amelyen egy tagjuk azt mondja, hogy nem az orosz lakosság, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök "rezsimje" ellen küzdenek. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy a csoport tavaly augusztusban jött létre olyan orosz önkéntesekből, akik Ukrajnáért harcolnak. 

"Ez a nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország népe kezd feléledni a véres Putyin-diktatúrával szemben" - jegyezte meg a szóvivő. 

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz megszállók gépei rakétákat lőttek ki Donyeck megye lakott területeire, tíz település került ellenséges tűz alá, a luhanszki régióban pedig Kreminna és Bilohorivka térségében sikertelenül próbáltak előrenyomulni az orosz erők. Donyeck megyében egy nap alatt egy civil vesztette életét és öt sebesült meg. 

Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában mára meghaladta a 150 ezret. Állítása szerint szerdán mintegy 715 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Dróntámadás miatt gyulladt ki egy lakóépület az Ukrajnával határos régióban

A Brjanszki régióban található Sushany faluban dróntámadás után kigyulladt egy lakóépület. Ezt Alexander Bogomaz, az Ukrajnával határos orosz régió kormányzója jelentette be a Telegramban.

A Klimovszkij körzetben sürgősségi és hadműveleti szolgálatok dolgoznak a helyszínen

 – írta a kormányzó, de nem részletezte, hogy voltak-e áldozatok az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) támadásának .

Oroszország megtámadta Zaporizzsját

Két ember meghalt egy orosz támadásban Zaporizzsja ellen csütörtökre virradóra - jelentette a Kyiv Independent.

Zaporizzsja megbízott polgármestere, Anatolij Kurtev a Telegramon számolt be a támadásról. Korábban Kurtev úr azt mondta, hogy egy Zaporizzsja elleni éjszakai orosz légicsapás egy lakóház három emeletét rombolta le.

Felpörgetik a német lőszergyártást

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Németország felpörgeti a lőszergyártást, valamint gondoskodik arról, hogy elegendő cserealkatrész- és javítási kapacitással rendelkezzen a védelmi iparában, hogy jobban támogassa Ukrajnát.

Betörtek az ukránok Oroszországba

Egyre több jelentés lát napvilágot arról, hogy egy ukrán felderítő csoport behatolt a brjanszki területre, közvetlenül az északi határon túl Oroszországba, egy meglepetésszerűnek tűnő támadás részeként

Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint a rendvédelmi szervek ukrán szabotőrökkel való összecsapásról számolnak be, és azt mondják, hogy a térség lakói között vannak halottak és sebesültek.

Az orosz hírügynökségek jelentése szerint 

a mintegy 50 fős ukrán csoport Szusany faluban foglyul ejtette a lakosokat, robbanások és lövések hallatszottak. 

A RIA hírügynökség szerint túszokat tartanak fogva Ljubecsan faluban is. A Szusanyban felrobbantottak egy elektromos alállomást és egy benzinkutat.

Az ukrán elnök főtanácsadója provokációnak nevezte az ukrán diverzánsakcióról szóló orosz jelentéseket

Szándékos provokációnak nevezte az ukrán elnök egyik főtanácsadója csütörtökön azokat a jelentéseket, amelyek szerint az ukrán erők szabotázsakciót hajtottak végre az oroszországi Brjanszk régióban.

Mihajlo Podoljak a Twitter közösségi oldalán azt írta, hogy "A történet az ukrán szabotázscsoportról az Oroszországi Föderációban klasszikus szándékos provokáció". Hozzátette, "az Oroszországi Föderáció meg akarja ijeszteni a népét, hogy igazolja a másik ország elleni támadást és a növekvő szegénységet a háború első éve után".

Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram- csatornáján arról számolt be, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe.

Tájékoztatása szerint a diverzánsok tűz alá vettek mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Ljubecsanéban a behatolók túszokat ejtettek.

Azonnali orosz csapatkivonást sürgetett a G20 csoport több külügyminisztere az újdelhi találkozón

Oroszország csapatainak azonnali kivonását sürgette Ukrajnából a 20 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot tömörítő G20 csoporthoz tartozó több ország külügyminisztere csütörtökön Újdelhiben, a csoport miniszteri találkozóján.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította a résztvevőket: gyakoroljanak nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy kivonja csapatait Ukrajnából. Szorgalmazta a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és kiterjesztését is, leszögezve, hogy ez az egyezmény- amely körülbelül 20 millió tonna gabona exportját teszi lehetővé - a világ legjobban rászoruló térségeiben élők számára az élelmiszerbiztonságot szolgálja.

Az értekezleten szintén részt vevő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont azt mondta: a Nyugat a felelős a gabonaegyezmény "eltemetéséért". Kiemelte, hogy Moszkva a maga részéről betartotta az egyezményben foglaltakat, és az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló tavalyi megállapodások végrehajtását sürgette.

A külügyminiszteri egyeztetés előtt Lavrov kitért az Északi Áramlat gázvezetékekre is: "gyors és tisztességes" vizsgálatot sürgetett a robbantások ügyében, és leszögezte: a nyomozásba Moszkvát is be kell vonni.

Lavrov kijelentette, hogy Oroszország és Kína "két stabil tényező" a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, és bejelentette: Moszkva szorosabbra fűzi viszonyát Pekinggel.

Az indiai külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott kép résztvevőkről a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletén Újdelhiben 2023. március 2-án
Fotós: - / Forrás: MTI/EPA/Indiai külügyminisztérium sajtószolgálata

A találkozó előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter kínai kollégájával, Csin Kanggal egyeztetett. A tárca tájékoztatása szerint értésre adta, hogy "Oroszország Ukrajna elleni brutális támadása esetében a semlegesség az agresszornak kedvez". "Kínának az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) egyik állandó tagjaként ki kell állnia a világbékéért, és nem szabad támogatnia egy, a nemzetközi jogot megsértő agressziót" - szögezte le a német tárcavezető a megbeszélés után.

Lavrov úr, hagyják abba ezt a háborút! Hagyjanak fel a nemzetközi jog megsértésével! Ne bombázzák tovább az ukrán vársokat és a civileket! 

- szólította meg orosz hivatali partnerét beszédében Baerbock, aki szerint a háborúnak azonnal vége vetne, ha Oroszország kivonná csapatait.

Baerbock arra is felszólította a Kremlt, hogy térjen vissza az Új START-szerződéshez.

A megállapodásban való részvétel felfüggesztését Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá.

Újdelhiben felszólalt Catherine Colonna francia külügyminiszter is, aki azt hangoztatta, hogy a harcokat csak "igazságos és tartós" béke zárhatja le. Kijelentette, hogy a tavaly februárban indult háború "a hadviselés és az emberiesség minden szabályát áthágta".

"Ennek a háborúnak nem volt oka, hazugságokon alapul" - fogalmazott.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter szintén azonnali csapatkivonásra szólította fel Oroszországot, azt vetve Moszkva szemére, hogy Ukrajna elleni háborúja az utóbbi évtizedekben felépített - többpólusú - világrend elleni támadás is. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a harcok több millió ukrán életét tették tönkre.

Nemzetközi nyomozócsoport: az orosz állam finanszírozta a herszoni kínzókamrákat

A közelmúltban felszabadult dél-ukrajnai Herszonban talált kínzókamrák létrehozását és működtetését az orosz állam közvetlenül finanszírozta - közölte az elkövetett visszaélések feltárására létrejött nemzetközi nyomozócsoport csütörtökön.

A háborús bűnök felderítésével foglalkozó ukrán hatóságok januárban számoltak be először kínzókamrák létezéséről, amelyeket az orosz csapatok nyolc hónapos megszállását követően, a novemberben felszabadított Herszonban azonosítottak. Beszámolójuk szerint legkevesebb 200 embert kínoztak meg a létesítményekben 10 különböző helyszínen.

Az ukrán főügyészséggel együttműködő, uniós, brit és amerikai támogatással Hágában tevékenykedő nemzetközi nyomozócsoport közölte: a Herszonban gyűjtött friss bizonyítékok azt mutatják, hogy a kínzókamrák hálózatát az orosz állam tervezte és közvetlenül finanszírozta.

A nyomozócsoport tájékoztatása szerint mintegy 1000 túlélőtől kaptak tanúvallomásokat a kínzásokról, és 400 ember tűnt el Herszonban. A kínzókamrák finanszírozása része volt annak az orosz állami tervnek, mely az ukrán civil vezetők és másként gondolkodók "megtörésére, átnevelésére vagy meggyilkolására" irányult. Szemtanúk szerint az orosz erők egyebek mellett áramütéses és fullasztásos kínzást alkalmaztak. A nyomozócsoport szerint a kínzókamrákat orosz biztonsági ügynökségek működtették, köztük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) emberei.

Szergej Rjabkov: Washington felelős azért, hogy Moszkva felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben

Azért függesztette fel Oroszország a részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START-szerződésben, mert az Egyesült Államok azt arra használta, hogy segítsen Ukrajnának - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtöki felszólásában az ENSZ leszerelési konferenciáján, Genfben.

Rjabkov hangsúlyozta, hogy Moszkva rákényszerült az Új START-szerződésben való részvételének felfüggesztésére, mivel Washington segítséget nyújtott Ukrajnának abban, hogy stratégiai fontosságú orosz célpontokat támadjon meg.

Az orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei Oroszország stratégiai vereségét akarják látni Ukrajnában.

"A helyzet tovább romlott, miután az Egyesült Államok megpróbálta felmérni az Új START-szerződésben körvonalazott orosz stratégiai létesítmények biztonságát, segítséget nyújtva a kijevi rezsimnek az ellenük irányuló fegyveres támadások végrehajtásában" - fogalmazott Rjabkov.

"Ilyen körülmények között kénytelenek voltunk bejelenteni a szerződés felfüggesztését" - fűzte hozzá.

RJABKOV, Szergej
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes felszólal az ENSZ leszerelési konferenciáján Genfben 2023. március 2-án
Fotós: Martial Trezzini / Forrás: MTI/EPA/Keystone

Az orosz külügyminiszter-helyettes részvétele elleni tiltakozásul az Egyesült Államok, Franciaország, és más nyugati országok ENSZ-nagykövetei az üléstermen kívül maradtak, és kék-sárga ukrán zászlók előtt az Ukrajnával való szolidaritásukat fejezték ki.

"Világossá akartuk tenni, hogy mi, nagykövetek nem fogjuk holmi orosz külügyminiszter-helyettesek hazugságait és ferdítéseit hallgatni a leszerelési konferencián vagy az Emberi Jogi Tanács ülésén"- mondta Simon Manley brit ENSZ-nagykövet.

Meg akarjuk mutatni, hogy Ukrajnával vagyunk nap nap után, és támogatjuk a szabadságáért folytatott küzdelmét

 - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START-szerződésben, és kedden alá is írta az ezt hatályba léptető törvényt.

A stratégiai nukleáris robbanófejek számát korlátozó egyezményt 2010-ben Barack Obama akkori amerikai elnök és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev írta alá.

Rjabkov csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország továbbra is betartja a stratégiai támadófegyverekre vonatkozó korlátozásokat az egyezmény alapján.

A 2026-ban lejáró szerződés mindkét ország számára lehetővé teszi, hogy személyesen ellenőrizzék egymás nukleáris arzenálját, de az ukrajnai háború következtében kialakult feszültségek miatt leállították az ellenőrzéseket.

Első körben 200 kilométeren épül meg a finn határkerítés

Finnország kerítést kezdett építeni 1340 kilométeres orosz határának egyes részein, miközben a szomszédjával az ukrajnai háború miatt biztonsági feszültségek támadnak. A finn határőrség szerint a 200 kilométeres kerítés javítani fogja a biztonságot és segít megállítani a rendbontást, ha Moszkva úgy dönt, hogy tömeges migrációs nyomást indít Helsinki ellen.

A finn parlament eközben elsöprő többséggel jóváhagyta az ország NATO-csatlakozási szerződését. A képviselők közül 184-en szavaztak igennel, heten nemmel, egyikük pedig tartózkodott.

Putyin Moszkvában fogadhatja a kínai elnököt

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatására készül - jelentette az orosz állami média. Az orosz vezető meg akarja mutatni a kínai delegációnak a város új, "Bolsaja Kolcevaja" (Nagy Kör) metróvonalát, amelynek építésében a kínai CRCC vállalat orosz részlege is részt vett.

Dömötör Csaba: ez az út a világháborúhoz vezet

Az a tény, hogy már 35 ország küld fegyvereket az ukrán hadszíntérre, azt jelzi, hogy már nem beszélhetünk helyi konfliktusról - jelentette ki Dömötör Csaba a Facebook-oldalán csütörtökön közzétett videójában. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint ennek alapján "nem túlzás azt mondani, hogy ez az út a világháborúhoz vezet".

Nem könnyű fegyverekről van szó, ami abból is látszik, hogy 17 ország tankokat is felajánlott - hangsúlyozta Dömötör Csaba, rámutatva: már nem csak európai országok küldenek fegyvert, ami az eszkalációt mutatja. Ausztrália és Szudán, Pakisztán és az Egyesült Államok is küld fegyvereket. Utóbbi nem kevesebb mint 2 milliárd dollár értékben - mutatott rá.

Az államtitkár felidézte a német háborús politika fejlődéstörténetét, ami ötezer harci sisakkal kezdődött, míg ma már nemcsak páncéltörő fegyvereket és rakétákat, hanem Leopard tankokat is küldenek. De - folytatta - , küld ilyen tankokat Svédország és Spanyolország is.

És jön a következő szint: most már azon megy a vita, hogy menjenek-e vadászgépek. "Tényleg csak egy hajszál választ el minket attól, hogy európai katonák küldése is napirenden legyen" - tette hozzá Dömötör Csaba.

Kifejtette: bár a fegyverszállítások tagállami szinten dőlnek el, a brüsszeli intézmények is "ugyanazon a háborús tracken vannak". Az Európai Bizottság elnöke és a tanács elnöke is még több fegyvert küldene, amit az Európai Parlament is megerősített.

Dömötör Csaba emlékeztetett arra a frissen elfogadott, háborúval kapcsolatos EP-állásfoglalásra, melynek egyik pontja tételesen felsorolja, hogy még milyen további fegyvereket kellene küldeni. Nem elég, hogy nyögjük a gazdasági terheket, "a háborús nyomás is egyre nagyobb" - mondta.

Az államtitkár szirénhangoknak nevezte azokat az érveket, amelyek szerint ha több fegyvert küldünk, hamarabb vége lesz a háborúnak. "1914-ben is ezt mondták. Most lenne jó megállni" - tette hozzá Dömötör Csaba.

Ukrán diverzánsakcióról számolt be a brjanszki kormányzó

 Ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe - közölte Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója csütörtökön a Telegram- csatornáján.

A diverzánsok a kormányzó szerint tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Ljubecsanéban a behatolók túszokat ejtettek.

Olaf Scholz: csak igazságos békével lehet lezárni a háborút

Csak tartós és igazságos békével lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár ismertette, hogy a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló "jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról".

Minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna "sikeresen megvédje magát", hiszen "halántékhoz szegezett fegyverrel" egyedül arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél aláveti magát az agresszornak.

A béke követelése nem lehet egyenlő a nagyobb, erősebb szomszéd előtti megadással - tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva: "ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége".

Oroszország célja nem is a béke, hanem a "katonai győzelem", ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt - mondta a német kancellár.

Többen meghaltak egy zaporizzsjai lakóházat ért rakétacsapásban

Három ember meghalt és hat másik megsebesült egy lakóházat ért éjszakai rakétacsapásban a dél-ukrajnai Zaporizzsjában - közölték csütörtökön a helyi hatóságok.

Az ukrán rendőrség közleményében azt írta, hogy egy orosz rakéta, amelyet az előzetes információk szerint egy SZ-300-as lövegből indítottak, több mint 10 lakást semmisített meg az épületben, ahol az emberek békésen aludtak.

A keresési műveletek során hat sérültet húztak ki a romok alól, valamint három ember holttestét - derült ki a tájékoztatásból.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a "terrorista állam tettét, amely minden napot a terror napjává akar tenni". "A gonosz nem fog győzedelmeskedni a mi földünkön. Ki fogjuk űzni az összes megszállót, és mindenért felelni fognak" - írta a Telegramon az államfő.

Tárgyalóasztalhoz ül az amerikai, az orosz és a kínai külügyminiszter

A globális kérdésekben közös álláspont elfogadására szólított fel Narendra Modi indiai miniszterelnök a G20-ak, a világ húsz legfejlettebb gazdasága külügyminisztereinek találkozóján Újdelhiben csütörtökön, amelyen várhatóan központi szerepet kap az ukrajnai háború kérdése.

India, amely a G20-as csoport soros elnöke, korábban elutasította, hogy Oroszországot hibáztassa a háborúért, és diplomáciai megoldást keresett, miközben jelentősen növelte az orosz olajvásárlásait.

Modi a megbeszélések kezdetén egy videóüzenetben azt mondta, hogy a találkozó résztvevői egy mély globális megosztottság idején találkoznak. Hangsúlyozta: "Nem szabad hagynunk, hogy azok a kérdések, amelyeket nem tudunk közösen megoldani, útjába álljanak azoknak, amelyeket meg tudunk oldani".

Résztvevők a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletén Újdelhiben 2023. március 2-án
Fotós: Olivier Douliery / Forrás: MTI/AP/AFP pool

A külügyminiszterek találkozója napokkal a G20-ak pénzügyi vezetőinek találkozója után zajlik, amelyet szintén a háború kérdése uralt. Az a találkozó azzal ért véget, hogy India közös közlemény helyett egy "elnöki összefoglalót és eredménydokumentumot" adott ki, mert a csoport nem jutott konszenzusra Oroszország elítélésében.

Az újdelhi találkozón 40 delegáció vesz részt, köztük Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Csin Kang kínai külügyminiszter vezetésével.

Blinken szerdán azt mondta, nem tervezi, hogy találkozik bármelyik miniszterrel. Washington és Peking között feszült a viszony Ukrajna miatt, valamint a múlt hónapban Észak-Amerika fölé sodródott kínai léggömb lelövése miatt.

A házigazda India jelezte, hogy az ukrajnai háború fontos tárgyalási pont lesz, de "kellő figyelmet kapnak" az "élelmiszer-, energia- és műtrágyabiztonsággal kapcsolatos kérdések, valamint a konfliktusnak az előttünk álló gazdasági kihívásokra gyakorolt hatása" is .

Kijev nem adott bizonyítékokat az iráni drónokról

Ukrajna még nem adott át semmilyen dokumentumot arról, hogy Oroszország iráni drónokat használt volna a különleges katonai művelet során – mondta Hossein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter. "Már négy hónapja várunk a tárgyalások második fordulójára, és azt várjuk, hogy jöjjenek, és mutassanak be valódi dokumentumokat, de az ukrán csapat folyamatosan azt hangoztatja, hogy két hét múlva, hamarosan, de nem történik semmi" – mondta egy interjújában, amit a ria.ru idézett.

A nyugati országok azt állítják, hogy Irán drónokat szállít Oroszországnak az ukrajnai katonai műveletekhez. Moszkva és Teherán tagadta az ilyen vádakat. Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova kijelentette, hogy az iráni harci drónok beszerzésének témáját mesterségesen dobták be az amerikai médiába. Később Szergej Lavrov külügyminiszter a RIA Novosztyinak adott interjújában azt mondta, hogy a nyugati állítások Irán állítólagos drónszállítmányairól továbbra is megalapozatlanok.

Még nem látják a kivonulás jeleit

Jevgenyij Prigozsin , az orosz Wagner-csoport vezetője azt mondta, hogy az ukrán erők „dühödt ellenállást" fejtenek ki Bahmut orosz elfoglalási kísérlete ellen, és eddig semmi jelét nem látta az ukrán kivonulásnak. Az ukrajnai Donyeck régióban zajló Bahmutért folyó csata az ukrán ellenállás szimbólumává vált, mivel a védők kitartanak, és visszaverik az orosz csapatok támadási hullámait, akik hónapok óta folytatnak hadjáratot a város elfoglalására.

Kijev: Nem fogjuk az összes emberünket feláldozni

Volodimir Zelenszkij gazdasági tanácsadója szerint az ukrán hadsereg úgy dönthet, hogy visszavonja erőit Bahmutból. „A hadseregünk nyilvánvalóan mérlegelni fogja az összes lehetőséget. Eddig ők tartották a várost, de ha kell, stratégiailag visszahúzódnak" – mondta Alekszandr Rodnyanszkij. "Nem fogjuk az összes emberünket feláldozni a semmiért" - fogalmazott a tanácsadó.

A háború legnagyobb harckocsicsatája zajlott Vuhledarnál

Oroszország legalább 130 harckocsit és páncélozott szállítójárművet veszített a dél-ukrajnai Vuhledar városánál vívott három hetes ütközetben ukrán tisztviselők szerint. Szerintük a Vuhledar melletti síkságon lezajlott „epikus" harc a háború eddigi legnagyobb harckocsicsatáját produkálta, és súlyos visszaesést okozott az oroszoknak – írja a New York Times.

Orosz tankok kilövéséről mutattak videót az ukránok

Felvételek jelentek meg arról, hogy az ukrán titkosszolgálat egy éjszaka alatt állítólag hat orosz tankot semmisített meg a keleti luhanszki régióban. Az SBU közleménye szerint két csoport "éjszakai vadászatot" szervezett a régióban, és sikerült teljesen hatástalanítania az ellenség felszerelését.

A felvételek hitelességét független forrásnak nem sikerült ellenőriznie.

Az Egyesült Államok szankciókat helyez kilátásba Kínával szemben

Négy amerikai tisztségviselő szerint az Egyesült Államok szövetségeseket keres Kínával szembeni szankciók bevezetéséhez, ha Peking katonai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. A még csak előzetes stádiumban lévő konzultációk célja, hogy számos ország támogatását gyűjtsék össze, különösen a gazdag G7-ek országaitól, hogy összehangolják az esetleges korlátozások támogatását.

A szankciók jellegét nem részletezték, és az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma nem kívánt nyilatkozni a kérdésről.

Ukrajna szövetségesei az elmúlt hetekben felvetették azt a félelmet, hogy Kína fegyvereket szállíthat Moszkvába, amit Peking tagadott.

Több mint nyolcezren érkeztek szerdán Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4220 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3955 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 1-jén nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Légiriadó Ukrajna több régiójában

Légiriadót rendeltek el Kirovograd, Nyikolajev, Odessza és Poltava térségében – derül ki az ukrán digitális átalakítási minisztérium adataiból. Zaporizzsja és Herszon régió Kijev által ellenőrzött részein is megszólaltak a szirénák. Korábban Harkov és Dnyipropetrovszk régióból jelentettek riasztást - írja a ria.ru.

Ukrán drónokat lőttek le a Krímben

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői visszavertek a Krím-félszigeten egy ukrán dróntámadást. „Légvédelmi rendszerek lőttek le hat ukrán drónt. További négy ukrán drónt letiltott az elektronikus hadviselés" – közölte a minisztérium.

Nem enyhül a Bahmutra nehezedő orosz nyomás

Folytatják az orosz csapatok előrenyomulását az ostromlott Bahmut város közelében - közölték az ukrán fegyveres erők. A vezérkara közleményében azt írta: "Az ellenség továbbra is előrenyomul. A Bahmut város elleni támadás folytatódik."

Az elmúlt hónapokban a Bahmutért vívott harc a keleti szárnyon zajló csata szimbólumává vált. Egyes katonai szakértők szerint Bahmut nem stratégiai jelentőségű, mások szerint azonban elfoglalása segíthet Oroszországnak Szlovjanszk és Kramatorszk elfoglalásában.

Kína és Fehéroroszország békét követel Ukrajnában

Peking és Minszk közös nyilatkozatban szorgalmazta a békét Ukrajnában – írja a Belta fehérorosz hírügynökség. Hszi Csin-ping kínai elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy sor megállapodást kötött országaik közötti partnerség kiépítésére.

A találkozót követő közös nyilatkozatban ez állt: "A két ország mélységes aggodalmát fejezte ki az európai régióban zajló fegyveres konfliktus kialakulása miatt, és rendkívüli érdeklődést fejeztek ki az ukrajnai béke mielőbbi megteremtése iránt."

Hszi elnök televíziós kommentárjaiban azt is elmondta, hogy Kína szeretné megerősíteni a bizalmat és az együttműködést Fehéroroszországgal "a nemzetközi helyzet instabilitása és turbulenciája miatt".

Már a következő fűtési szezonra készül Ukrajna

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videójában azt mondta: a mindenki által érzett nehézségek ellenére sikerült energiával és távfűtéssel ellátni Ukrajnát ezen a télen, az energiarendszer stabilitásáért felelős vállalatok pedig megkezdték a felkészülést a következő fűtési szezonra.

"Igen, az energiarendszert fenyegető veszély továbbra is fennáll. De az energiarendszer érdekében végzett munka is folytatódik" - fogalmazott az ukrán elnök.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában