Példaképpé váltak a megtorlás mártírjai

Az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtásának évfordulóján, november negyedikén este tartottak megemlékezést a Palóc-ligetben az emlékhelynél.

Az esemény szónoka, Pekár István író, újságíró, a Duna Televízió korábbi elnöke volt, aki nemrégiben könyvet is kiadott a hatvanegy esztendővel ezelőtti Nógrád megyei eseményeket taglalva. Beszédében utalt arra, hogy míg a hazánkat körülvevő soknemzetiségű országokban nincs megegyezés a közös szimbólumok és példaképek használatában, addig ezek az összekötő elemek Magyarországon egy kis, elenyésző csoport nézeteitől eltekintve azonosak. Minden magyar ember ugyanúgy válaszol az 1956-os eseményekről és következményekről felvetődő kérdésekre, ami Közép-Európában kivételes dolognak számít.

– Erre legyünk büszkék mindannyian. Mitől leszünk erősek? Mitől érezzük át leginkább, hogy magyarok vagyunk? Az ünnepeinktől – felelte meg saját kérdését Pekár István. – Attól is erősek és büszkék lehetünk, hogy részt veszünk ezeken a megemlékezéseken, fejet hajtva alkotó, tevékeny, bátor elődeink előtt, akik a mi történelmünknek ilyen-olyan módon meghatározó alakjai.

Az író-újságíró hozzátette, az 1956-os forradalom és szabadságharc nem elsősorban az októberi-novemberi napok hőstettei által vált életünk és lelkünk szerves részévé, hanem a mártíromság okán. A szörnyű megtorlás, a bestiális kínzások és a kivégzések hatalmas erővel ivódtak bele a későbbi nemzedékekbe, gondolkodásmódot, szellemiséget, eszmeiséget, emberi sorsokat befolyásolva az azt követő évtizedekben, a rendszerváltáson innen és túl, mind a mai napig.

Végül azt hangsúlyozta: keressük meg a még élő szemtanúkat, kérdezzük őket, beszélgessünk velük, mert ha az utolsó résztvevői is meghal, elveszítjük a közvetlen kapcsolatot az akkori eseményekkel. Viszont éppen akkor emelkedik olyan történelmi távlatokba 1956 is, mint 1848–49, vagy a Rákóczi-szabadságharc.

A rendezvényen a korabeli mozzanatok felidézésével a Múzsarúzs diák színjátszó csoport adott műsort, míg befejezésül az emlékezők mécseseket helyeztek el a kopjafánál.