„Hálát adok, hogy ilyen szép feladatot kaptam az életben!”

Van egy hely, ahol az elme kitisztul, a lélek megbékél, a test megpihen s fohászaink Égi Édesanyánk elé szállnak. Itt megszűnik a világ zaja, elcsendesül minden s valami egészen megmagyarázhatatlan érzés, különös nyugalom, meghittség és béke honol az ember szívében. S ha megmagyarázni nem is tudjuk, de valahol, legbelül azt érezzük, hogy csodálatos helyre érkeztünk. Mátraverebély-Szentkútra hívő és nem hívő egyaránt betérhet, az olykor testi- és lelki értelemben is megfáradt vándor hálát adhat, kérhet, kiöntheti szívét, őszintén megnyílhat, mosolyoghat vagy zokoghat, Szűz Anyánk óvó tekintete biztos megnyugvást jelent, felemel, bátorít, erőt ad a mindennapokhoz s életünk keresztjének hordozásához. Feladataink, terheink, testi- és lelki fájdalmaink mindannyiunknak vannak, de ha az ember őszintén kér, mélyen és alázattal elmélyül hitében, bizony az elkeserítő helyzetekben is van egy biztos támaszunk: Mária, karján a Kisdeddel, közbenjár értünk és biztosan segít rajtunk. Nagyboldogasszony ünnepéhez, amelyet a közelmúltban tartottunk és augusztus 20-hoz – amikoris Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat – kapcsolódva az ipolytarnóci Varga Ottónéval beszélgettünk, aki immár 18 esztendeje készíti a csodatévő kegyszobor ruháit.

[caption id="" align="aligncenter" width="200"] Úri magyaros viselet[/caption]

Ipolytarnóc. „Nem a ruha teszi az embert!” – tartja a közmondás. Annak tisztasága, gondozottsága és stílusa azonban utal viselője belső értékeire, tulajdonságaira. Így van ez a szentkúti kegyszobor esetében is, rávilágítva Mária szépségére, bűnnélküliségére.

Mint ahogyan azt a kegyhely „Egészen szép vagy Mária – A szentkúti kegyszobor Mária-ruhái” nevet viselő kiadványában is olvashatjuk, Isten anyjának tisztaságára utalnak a fehér színű ruhák, a piros alapszínűek arra, hogy az Üdvözítő az Ő testéből-véréből született közénk a Szentlélek által. A lila Mária-viselet velünk, bűnösökkel való együttérzésének a jele, a kék pedig azé az Asszonyé, akinek alakja ott ragyog a történelem egén, hogy fenntartsa gyermekeiben a Krisztusban való megdicsőülés reményét. Ezeken a ruhákon pedig motívumok vannak, amelyek azt sugallják: a Szent Szűz nem csak megőrizte, hanem ki is bontakoztatta tisztaságát, igenje és Jézus világra hozása által.

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Hímzett pünkösdi ruha[/caption]

A tiszteletnek a megjelenítése a nemzeti kegyhelyen egyre gazdagabban bontakozik ki. S ebben közreműködik Varga Ottóné Zsély Magdolna, ipolytarnóci női szabó mester is, akit legtöbben a menyasszonyi ruhák készítése kapcsán is ismerünk. Hitet, jó ízlést sugárzó, szeretettel és aprólékos gondossággal kidolgozott munkái szimbolizálják a Szentkútra érkező hívek áhítatát, akik hasonlóan gondolkoznak, készséggel imádkoznak vagy épp dolgoznak s követik megnyilvánulásukban, cselekedeteikben Isten szívükbe írt és felismert akaratát.

Varga Ottónéval való találkozásunk során arra kértem őt, a mögöttünk hagyott ünnepek kapcsán ossza meg lapunk olvasóival, mit is jelent ez a szolgálat neki, hogy ruhákat készíthet, karbantarthatja azokat, a szentkúti csodatévő kegyszobrot öltöztetheti és az egyházunkban rá bízott feladatokat teljesítheti. Egyáltalán, hogyan élte meg az elmúlt 18 esztendőt, amely alatt Szűz Anyánk szobrának szebbnél szebb ruhákat ajándékozott.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Varga Ottóné munka közben[/caption]

–  Varrónőnek születtem, már 8 évesen minden kézimunkát ismertem és gyakoroltam. A szakmunkásvizsgám után, szülőfalumban Mihálygergén, önálló vállalkozásba kezdtem. Alig 18 évesen az ország legfiatalabb kisiparosa voltam – kezdte mesélni életútját Magdolna. –

Érettségi után, a mesteri cím megszerzése volt minden vágyam. Sikeres vizsga után, így lettem 23 évesen női szabó mester. 1987-ben munkáimra kézműves címet kaptam. 2007-ben pedig művészeti kategóriában, Nógrád Megyei Príma-díjra jelöltek. 15 évesen varrtam az első menyasszonyi ruhát. Az általam készített darabok sok kézi munkával készülnek. Saját magam mosom, vasalom a ruhákat

 

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Aranyrózsás viselet[/caption]

Szívesen adok tanácsot, szakmai kérdésekben, azoknak is, akik a vállalkozásom szolgáltatásait nem veszik igénybe. Nagyon szeretek minden háziasszonyi munkát. A hímzés, kötés, horgolás, sütés és főzés kikapcsolódást jelent számomra – tudatta Varga Ottóné, akinek a honlapján található ruhák és ételek fotói is erről tesznek tanúbizonyságot. – A Római Katolikus Anyaszentegyház tagja vagyok, az evangélium szerinti életre tettem örökfogadalmat, Assisi Szent Ferenc nyomdokain. Legnagyobb boldogság számomra az, ha munkámmal másoknak örömet szerezhetek.

Mint megtudtuk, egy ígéret teljesítése által indult el és egy szeretettel végzett szolgálattá alakult a Szűz Anya ruháinak elkészítése és karbantartása. Az ipolytarnóci női szabó mester saját bevallása szerint ez a tevékenység életének értelmet adott, szebbé és tartalmasabbá tette azt.

– Nem csak boldog perceket éltem át, hanem megpróbáltatások sorát is, de ezek mind a javamat szolgálják. Munkám során kitartásra, hűségre és pontosságra tanított. A hitemet növelte, reményemet erősítette, boldoggá tett és a szeretetemet tökéletesítette – mondta, majd hozzátette: – A hitben való megerősödés nagyon fontos lett számomra, amit katolikus hitem gyakorlása, a Szentírás olvasása, az evangélium szerinti életre való törekvés jellemez. Isten dicsőségére és embertársaim lelki üdvösségére végzett munkám sok örömet adott tevékenységem során. Hálát adok, hogy ilyen szép feladatot kaptam az életben! Isten oltalmáért imádkozom azokért az emberekért, akik segítettek abban, hogy legjobb tudásom szerint elvégezzem a rám bízott feladatokat! Nem az a fontos, hogy engem szeressenek, hanem, hogy Jézus Krisztust megszeressék az emberek és kialakuljon, elmélyüljön a Szűz Mária-tisztelet még jobban. Sok ruhát készítettem, minden ünnepkörre megvan a megfelelő viselet. Összesen 17 darab ruhája van a Szűz Anyának. Ezeket én tervezem, varrom és hímzem. Mária ruhái palásttal és palást nélkül, nemes anyagból, kézi- és gépi hímzéssel készülnek. A gyermek Jézus azonos anyagból varrott és hímzett ruháján szív formában komponált kereszt, rózsa, IHS (Jézus nevének betűjele) vagy a napsugár koszorúba vont szentkúti címer látható. Az öltözékek stilizált virágokból, indás-leveles motívumelemekből, összeállított kompozíciói között néhány Szűz Máriára vonatkozó növényi szimbólum is felismerhető – közölte lapunk érdeklődésére Varga Ottóné. – Ezredfordulóra készült viselet, pünkösdi bársony ruha, fehér ruha dúsan gyöngyözve, Magyarok Nagyasszonya öltözet, úri magyaros, hímzett pünkösdi, aranyrózsás, csipkével díszített, felajánlásra készült ruha, kék virágos születésnapi, ünnepi fehér öltözet, arany ruha, hímzett öltözet, adventi, nagyböjtre való, ruha a megújult kegyhely felszentelésére és a Lorettoi szimbólumokkal díszített, illetve ünnepi magyaros viselet – ezeket készítettem.

– A rendszerváltozás előtti időszakban a szobor ruhatára nagyon szerény volt, az öltöztetésnek nem volt határozott rendje. Az elmondásokból úgy tudom, hogy évente öltöztették. Az utóbbi években ez megváltozott. Mária-ünnepekre, karácsonyra és húsvétra fehérbe, tört fehérbe, pünkösdre bordóba, Magyarok Nagyasszonyára magyaros ruhába öltöztetjük.

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Egyszerű darab az adventi ruha[/caption]

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Felajánlásra készült öltözet[/caption]

Adventben és a nagyböjti időszakban a szoborra nem került ruha, sem korona. Ezt a szokást sokak kívánságára megváltoztattuk. Az egyszerű ruhákat ölti magára a kegyszobor és öltözetüket kiegészíti a két korona. Nagyon szép a kegyszobor faragott teste, de a ruha és a korona nélkül csak nagyhéten látható – osztotta meg gondolatait Magdolna, akit ezután arra kértünk, meséljen részletesen a szentkúti csodatévő kegyszoborról.

– A szobor eredetét nem tudni pontosan, feltehetően hársfából faragott, barokk alkotás. Öltöztethető szobornak készült, a jobb karja kivehető, mert az öltöztetést másképpen nem lehetne megoldani. A kis Jézust eredetileg a jobb tenyerén tartotta Szűz Mária, de később más megoldást alkalmazva egy kovácsolt vascsappal erősítették a Gyermek szobrát, a Szűzanya szobrához. A Szűzanya alakját faragott ruha fedi, fején valódi emberi haj, hálós szerkezetű anyagra varrva. A kis Gyermeknek festett szőke haja van és ruhátlan a teste. Mindkét szobor fejét korona ékesíti, amelyet a benne lévő felirat szerint, 1851-ben adományoztak – tudatta.

[caption id="" align="alignleft" width="200"] A kegyhely felszentelésére is készült egy szép ruha[/caption]

– A kifogástalan állapotban lévő kegyszobrot, az elmúlt évszázadok alatt, rovarkárosodás nem érte. A szobor talapzatának alsó felületén latin felirat található: „Statua Mir Vera”. Jelentése: „Ami itt áll, az valóban a csodatévő szobor.” Zarándokok tízezrei keresik fel minden évben a kegyhelyet. A kegyszobor előtt imádkozva kérik a Szűzanya közben járását minden féle bajban, betegségben. Sokan hálaadásuk jeleként zarándokolnak el, hogy megköszönjék a meggyógyulásukat, az imájuk meghallgatását. Mátraverebély-Szentkút egy szent hely. Hosszú évszázadok óta zarándokolnak el ide, az Istenben hívő emberek, Isten iránti szeretetükkel, Nagyasszonyunk a Boldogságos Szűz Mária tiszteletével, kérő és hálaadó imáikkal, hogy hazatérve a kegyhelyről, vétkeiktől megtisztulva, Istennek hálát adva, boldogabb és békésebb életet éljenek – közölte.

 

 

 

Egy kis visszatekintés

Magyarország kormánya 2012 augusztusában 2,5 milliárd forint uniós pályázati pénzt ítélt meg a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely fejlesztésére. Az ünnepélyes alapkő letételt 2013. októberében tartották Áder János köztársasági elnök részvételével. A nemzeti kegyhely legféltettebb kincse, a kegyszobor az építkezés idejére elhagyta őrhelyét, a budapesti Szent István Bazilikába költözött. A Szent Jobb-kápolnában helyezték el, Szent István ereklyéje mellett. A megújult kegyhelyet 2015. szeptember elején szentelték fel Erdő Péter bíboros vezetésével, több mint 10.000 zarándok jelenlétében. A megszépült szent helyen kényelmes szállásokon nyílik lehetőség hosszabb idő eltöltésére és lelki feltöltődésre. Hitben való megerősödésre, hogy a mindennapok megpróbáltatásait és örömeit keresztény emberhez méltóan tudjuk megélni.

SCSE