Bemutatjuk Karancslapujtőt: folyamatosan épül és szépül a település

Karancslapujtő

Polgármester: Baksa Sándor

Alpolgármester: Tóth Péter

Jegyző: Lantos Ibolya

Képviselő-testület: Bertáné Lantos Ildikó, Csontosné Havran Éva, Juhászné Mátyás Mária, Szabó Imre, Ágner Gyula

Bizottságok:

Ügyrendi, elnök: Bertáné Lantos Ildikó; Pénzügyi, elnök: Ágner Gyula; Szociális, elnök: Juhászné Mátyás Mária

Községháza: Cím: 3182 Karancslapujtő, Rákóczi út 95. Tel.: 32/447-447; Fax: 32/547-031

[email protected]

Vállalkozások száma: 124

Civil szervezetek:

Karancslapujtőért Alapítvány,

Karancs Kápolna Alapítvány,

Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány, Karancs Kincse Közhasznú Egyesület, Duci Csapat Egyesület, Karancsvölgyi Jótevők Egyesülete, Nyárutó Nyugdíjas Klub, Karancslapujtő Polgárőr Egyesület, Kiáltó Szó Civil Egyesület, Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület, Karancs Modellező Egyesület, Kilincs a Fiatalokért Egyesület

Nemrég megújult a település óvodája, amelynek keretében új tornaterem, előtető, illetve kerítés épült, továbbá bútorokkal, eszközökkel bővültek a csoportszobák. Ezzel majdnem egy időben láttak neki az első számú háziorvosi rendelő modernebbé tételének, amelyen energetikai korszerűsítést, akadálymentesítést hajtottak végre, valamint megtörtént az eszközbeszerzés is – tudtuk meg Baksa Sándortól.

A polgármester hozzátette: műfüves pályával, a sportpályát körbevevő kerítéssel, cserepadokkal, parkolóval, valamint 150 férőhelyes mobil lelátóval is gazdagodott a falu. Hamarosan kezdetét veszi az új sportöltöző építésének második üteme, és befejeződik a külső felújítása is. A felszíni csapadékvíz-elvezetésre a társközségekkel együtt pályázott a falu. Az elmúlt időszakban megtörtént a parókia energetikai korszerűsítése, és önerőből újult meg a kerítése is. Jelenleg több kulturális és gyermekvédelmi tematikájú pályázatot is megvalósítanak. A Karancsalja, Karancslapujtő és Karancskeszi településeket átszelő kerékpárút, illetve járda kiépítése jelenleg a közbeszerzés fázisában jár. A közeljövőben veszi kezdetét a polgármesteri hivatal és a művelődési ház épületének felújítása, a külterületi utak rendbetétele és a felnőtt­játszótér létrehozása. A 4,5 hektáros ipari park az engedélyezési eljárás szakaszában van, ahol elsőként egy biomosóporgyárat építenek, amely környezetkímélő termékek gyártására szakosodik majd.

Megkérdeztük: mi a véleménye Karancslapujtőről?

Pálné Lipták Anett: – Az életemben meghatározó szerepe van szeretett falumnak, Karancslapujtőnek. Születésemtől kezdve itt élek, ide jártam óvodába, általános iskolába, itt kezdtem el tanítani, jelenleg pedig itt is dolgozom, mint megbízott intézményvezető. Éppen ezért mindennap próbálok azért tenni, hogy a falu népét még inkább összekovácsoljam a különböző programok által.

Baksa Tiborné: – A különféle helyi csoportok révén sok helyen jártam már az országban, de Karancslapujtőnél szebbet még soha nem láttam. 1937-től, születésem első percétől a település lakója vagyok, hosszú évtizedek óta pedig aktív közösségi tagja is. Az itt élők a falu nagymamájának hívnak, hiszen mindenkiért megteszek mindent, nagyon szeretem az embereket.

Slezák Erika: – 1975-től, születésem óta a településen élek. Néhány évig Budapesten is laktam, azonban számomra az a város nagyon rideg volt, nekem ugyanis Karancslapujtőn van az igazi otthonom. Jelenleg a helyi Tájház vezetőjeként dolgozom, szeretem a munkámat. Mindig is az volt a célom, hogy felpezsdítsem, összefogjam a helyi közösséget, új dolgokat hozzak a falu életébe.

Három nógrádikumot is magukénak tudhatnak

Erről is híres

A településen sokáig élt birtokosként a Mocsáry nemzetség, ennek emlékét őrzi a helyi kúria és a kastély. A Mocsáry-kúriát az 1750-es években Mocsáry Balázs eredetileg barokk stílusban építtette. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben lakott és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelvű monográfiájának szerzője. Jelenleg is a híres polihisztor nevét viseli a helyi általános iskola.

A község rengeteg értéke közül hármat már nógrádikummá is választottak. 2016-ban a Karancs-hegyi kápolnát és a lapujtői viseletet, 2017-ben pedig egy helyi régészeti leletet, egy honfoglalás kori övveretet méltattak ezzel a megtisztelő címmel. A falu lakói természetesen mindháromra nagyon büszkék, azonban mégis a népviseletet érzik leginkább magukénak. Nem is csoda, hiszen egyedi, csak a községre jellemző kincsről beszélünk. A lapujtői népviselet nélkülözhetetlen része a csizma, a pendely, az alsó-, valamint a tűráncba rakott, egyszínű színes szövetszoknya. Hozzá tartozik még továbbá a vállon gombolódó ing, a puffos ujjú, tüll ingváll, a vászonlajbi, illetve a nyakat ékesítő kaláris is. A gyermekeknek a magyar lajbira volt varrva az ingváll, azon pedig a kázsmérkendő helyezkedett el.

Az asszonyok fonott kontyra tették a viselet legpompásabb részét a főkötőt, amelyet hátul gazdagon díszítettek. A kerek főkötőt fiatal mennyecskék hordták, addig, amíg első gyermekük meg nem született. A település híres népviseletét ma már csak nagyobb ünnepekkor veszik fel a falusiak.

Novák Sándorné, nyugalmazott tanár

– Miért szeret Karancslapujtőn élni?

– 1946-tól, születésem első pillanatától a településen élek. Minden olyan dolog ezen a vidéken történt velem, ami meghatározó egy ember életében: itt láttam meg a napvilágot, ide kötnek a gyökereim, az élményeim, és 38 éven keresztül, nyugdíjas éveim megkezdéséig itt dolgoztam.

– Milyen munkakört töltött be a településen?

– Közel 40 évig a helyi általános iskola tanáraként tevékenykedtem, 25 esztendőn keresztül pedig igazgatóhelyettesként is dolgoztam. Minden szépségével, illetve nehézségével együtt szerettem a tanítást, valamint a gyermekeket. Éppen ezért hálás vagyok a sorsnak, hogy ezen a pályán kötöttem ki. Mai napig büszke vagyok a tanítványaim sikereire, továbbá örömmel tölt el, hogy én is segíteni tudtam nekik abban, hogy válóra váltsák álmukat. Mostanában is kapok még meghívást az iskola rendezvényeire, amelynek mindig örömmel teszek eleget, mert ha belépek az intézmény kapuján, megváltozik az életem.

– Mit tudna mondani a falu közösségi életéhez fűződő viszonyáról?

– Nagyon szeretem az itt élő embereket, ha bárki szívességet kér tőlem, örömmel segítek. A település közösségi életének is aktív részese vagyok, olyannyira, hogy a helyi Karancs Kincse Közhasznú Egyesületben vezetőségi szerepet töltök be. Ezenkívül pedig a Duci Csapat Egyesület tagjaként is tevékenykedem.

Harmincöt éve támad

Lavaj Zoltán 1969. október 11-én született Salgótarjánban, azóta Karancslapujtőn él. Gyerekkora óta élete nélkülözhetetlen része a labdarúgás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már 1984-ben, 15 évesen hivatalosan is a helyi serdülő csapat meghatározó tagja volt. Ez a szenvedélye a mai napig sem szűnt meg, hiszen még közel 50 évesen is szinte állandó kezdőként lép pályára a mérkőzéseken. 1988-ban kezdett el játszani a helyi felnőtt-labdarúgócsapatban. A 35 pályán töltött esztendő alatt szinte végig csatár pozícióban játszott, és mintegy ezer góllal örvendeztette meg a szurkolókat. Akadt olyan szezonja, amikor 30-szor is betalált a kapuba egy bajnokság alkalmával. Csapatával megjárta a NB III. osztályát is, ahol szintén kiemelkedően teljesített, hiszen voltak olyan mérkőzések, amelyen 4–5 góllal vette ki a részét a karancslapujtői győzelemből. Egyik legemlékezetesebb rangadójának a héhalmi összecsapást tartja, hiszen öt góllal járult hozzá csapata sikeréhez. Karancslapujtővel bajnoki címet is szerzett már, illetve egyénileg gólkirályi elismeréssel is méltatták a sportteljesítményét.