2024.03.23. 12:55
Számos hírességet kiszolgált a salgótarjáni vendéglátós
A sorsfordító események közé sorolandó az aktív munkaviszony kezdete, illetve az azt lezáró nyugdíjba vonulás is. Ez utóbbi történés Polgár Ferenc esetében az idén következett be. Ebből az alkalomból beszélgettünk a vendéglátásban jól ismert, elismert szakemberrel.
Polgár Ferenc 1975-ben járt először Salgótarjánban, végül itt telepedett le
Forrás: Nool.hu
Fotó: Vendel Lajos
1957. július 27-én a baranyai Egyházaskozáron született egy négygyermekes család legfiatalabb sarjaként. Felmenői között bukovinai székelyeket, illetve moldvai csángókat is számon tarthat. 1971-ben került Pécsre, a vendéglátóipari szakiskolába. Az első két tanévet követően a harmadikat a budatétényi bentlakásos intézményben végezte, s három – szakács, cukrász, felszolgáló – szakon kapott bizonyítványt.
Fotó: Vendel Lajos / Forrás: Nool.hu
Először 1975-ben járt Salgótarjánban
Első munkahelye a fővárosi Múzeum Kávéház volt, ahol eleinte négyórás felszolgálóként, később pedig nyolcórás fizető pincérként alkalmazták. Két nyáron át a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat kötelékében tevékenykedett. 1975 fordulópontnak bizonyult az életében, minthogy azon év augusztus 20-án jött először Salgótarjánba.
Olyannyira ismeretlen volt számára a város, a környék, hogy még azt sem tudta, hol kell leszállnia a vonatról. Ehhez képest letelepedett, meggyökeresedett itt, és számos egységhez fűzik szép emlékek.
Négy esztendeig a zagyvapálfalvai Tükrös Vendéglő volt a munkahelye. 1979-ben bevonult katonának, s egy esztendőn át a határőrség balassagyarmati, szécsényi állomáshelyén szakácsként foglalkoztatták. Hétvégeken azonban hazajöhetett, annál is inkább, mert 1977 óta házasembernek tudhatta magát, s megszületett két leánygyermeke is. Párja, Anikó a megismerkedésük óta szorgos, kreatív társként segítette férje szakmai ambícióinak érvényre juttatását.
Közösen tevékenykedtek
Polgár Ferenc elmesélte, hogy a megyei vendéglátóipari vállalat kötelékében dolgozott a belvárosi sörbárban, majd hosszabb ideig a Beszterce étteremben. Ez az időszak különösen mozgalmasnak bizonyult számára is, mert e hely mintegy központjává lett a folklórhagyományok éltetésében is gazdag magyar–szlovák napoknak.
A vendéglőnek nem véletlenül ítélték meg – az országban negyedikként – az úgynevezett védnöki táblát, amely napjainkban egy Michelin-csillagnak felelne meg.
1985-ben kapott ajánlatot az ÁFÉSZ-tól egy baglyasaljai kocsma vezetésére. Ezt a munkát mintegy tizenöt évig végezte, hat esztendőn át együtt a feleségével. 1995-ben a Borsodi Sörgyár helyi telephelyi igazgatójától kapott felkérést a Tarjáni Tavasz, jelesül a Nemzetközi Dixieland Fesztivál programjában való közreműködésre. Ezeken a rendezvényeken vezették be a gyorsan népszerűvé vált parázson sült grill-ételeket. Egyebek mellett közreműködtek a ugrógála-versenyeken s a vidám vásáron is.
Jó kapcsolatot ápol a hírességekkel
A korábbi nyomda épületében 2000-ben nyitották meg a Pancho Palacsintázót, amely aztán étterem, látványkonyha is lett. Ezt az egységet 2006-ig sikerült működtetniük, majd 2007-ben Kazáron az iskolai étkeztetésben vállaltak szerepet. Polgár Ferenc úgy véli, hogy ez volt az egyik legsikeresebb döntésük, hiszen a szolgáltatás kiterjedt a szociális ellátásra, s az eredetileg vállalt 160 főből mintegy 700 lett. S egyre aktívabbaknak bizonyultak a község életében, így például a Laskafesztivál programjainak a megrendezésében, a zsűri munkájában is.
A Polgár Ferenc által meghívott vendégek között olyan hírességek is szerepeltek, mint például Borbás Marcsi, Gergely Róbert, Nádas György vagy éppen Pindroch Csaba.
Jó személyes kapcsolatokat ápol – mások mellett – az egykori világklasszis kézilabdázó Görbicz Anitával, a zenész Alapi Istvánnal, a színművész Koltai Róberttel, illetve ifj. Zenthe Ferenccel, a salgótarjáni színház névadójának a fiával is. Sokszor találkoztak, mert a helyi teátrum támogatójaként a premiereken éveken át ők működtek közre az előadásokat követő fogadásokon.
Kézilabdameccsekre jár
A jó pap holtig tanul alapon Polgár Ferenc megszerezte a vendéglátás-szervező és vendéglős mester címet, s az év vállalkozója díjban is részesült. Szlogenjük – szakmaszeretet, alázat, tisztesség – rímel ezekre a sikerekre. E visszatekintés nem lenne teljes anélkül, hogy ne említenénk meg az emlékező egyik újabb hobbiját: nevezetesen azt, hogy rendszeresen elutazik a Veszprém Arénába, a nemzetközi szintű férfikézilabda-csapat mérkőzéseire. Most már erre is több ideje lesz, amelyből azonban főként szeretett családtagjai és unokái részesülnek majd.
