Így vonzzuk be a szerencsét szilveszterkor a herencsényi mesemondó szerint

A népi hagyományok szerint szilveszter és az újév első napja szorosan összefügg, ezért a hiedelmek babonák is szorosan összekapcsolódnak. A palóc mesemondó, Petrovecz Lászlóné – Terka néni – segítségével összeszedtük mire ügyeljünk, hogy szerencsések, egészségesek és sikeresek legyünk a új esztendőben.

Lukács Zsófia

Terka néni

Forrás: Nool.hu

Elődeink még szinte kivétel nélkül hittek a babonákban, mindent az előírások szerint végeztek, hogy elkerüljék a bajt. Manapság egyre kevesebb figyelmet kapnak a néphiedelmek, a többség csak legyint egyet, hogy úgysem fog semmit befolyásolni az, hogy mit eszünk, vagy teszünk az év utolsó, vagy az új év első napján.

– Úgy tartották az öregek, hogy amit ezen a napon cselekszünk, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre, így tartózkodtak például a vitáktól, veszekedésektől, hogy egész évben béke legyen. Ezen a két napon tilos mosni, takarítani, mert elviszi a szerencsét! Nagy ünnepnek számít, így régen a többi ünnephez hasonlóan, ekkor sem dolgoztak a parasztok

– árulta el Terka néni.

Arra is figyelmeztetett, hogy az új évet mindig férfi köszöntse először, mert az szerencsét hoz. – Új év napján mindig a férfiak mentek csak házhoz szerencsét és boldog új évet kívánni, ilyenkor az asszonyok még a szomszédba sem mentek át, erre nagyon ügyeltek, nehogy szerencsétlenséget vigyenek a házhoz – fejtette ki a mesemondó.

Figyeljünk rá, mit eszünk!

Amit még a mai napig is igyekeznek betartani az emberek az az étkezés. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon. –Ne együnk baromfit szilveszterkor, mert azok hátrafelé kaparnak, elkaparják a szerencsét. A disznó kitúrja a szerencsénket. A disznótorok idején ezt könnyű volt betartani, minden háznál volt disznóhús. Emellett újévkor a lencse fogyasztása vált divattá, hiszen a gazdagságot jelképezi. Gyerekkoromban még a babnak tulajdonítottak ugyanilyen jelentőséget, bármi szemes termény fogyasztása pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben. Halat semmiképp ne együnk, mert elúszik a szerencsénk, ezt mindig mondták a nagyszüleink – tette hozzá Terka néni.

Az egészségünkre is oda kell figyelni az újévben. – Szokás volt kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyünk. Mosakodj reggel friss, hideg vízben, hogy egészséges maradj! – figyelmeztet a mesemondó.

– A mindennapi életünkben a legfontosabb a hitünk, amitől boldogok lehetünk és imádkozhatunk Istenhez az újévben is. Szilveszterkor most is a hálaadó szentmisén összegezhetjük az elmúlt évünket, hálát adhatunk minden jóért. Sekrestyésként mindig a harangokkal búcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újévet. Kislányként is felemelő élmény volt, amikor hallani lehetett egyszerre a sipeki, a terényi, a surányi és a herencsényi templomok harangjait. Ezt a szokást a mai napig éltetjük

– emelte ki Terka néni.

Verssel köszöntötték az évet

Nagyszüleink idejében szokás volt verssel köszönteni az újévet. A mesemondó ezzel az üzenettel kíván mindenkinek boldog, békés új esztendőt: „Ez újév reggelén minden jót kívánok, ahová csak nézel, nyíljanak virágok! Még a hó felett is virág nyiladozzon, dalosmadár zengjen minden rózsabokron! Minden szép, minden jó legyen mindig bőven, szálljon áldás rátok ebben az új évben!”