Felidéztük a 67 évvel ezelőtti salgótarjáni sortűz megrázó pillanatait (podcast)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulója alkalmából október 23-án felidéztük dr. Fodor Miklós történésszel, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum igazgatóhelyettesével, hogy mik történtek azokban az időkben Salgótarjánban és környékén. Noha 1956. november 11-én Csepelen felmorzsolták a fegyveres felkelők ellenállását, Salgótarján vonatkozásában mégsem jelenthető ki, hogy ezzel véget is ért a harc, hiszen bár itt békés mederben folytak a történések, s ahogy azt mondani szokták, még egy pofon sem csattant, mégis történelmi jelentőségű tragédiát kaptak válaszul a helyiek.

A forradalom és szabadságharc leverése utáni leszámolások legvéresebb sortüze, a salgótarjáni sortűz 1956. december 8-án történt, amikor több ezren gyűltek össze az akkori megyei tanács épülete előtt, hogy két munkástanácsi vezető szabadon bocsátását követeljék. Kezdetben csak figyelmeztető lövések dörrentek, majd a tömegből egy illető felrobbantott egy ártalmatlan hanggránátot, ezt követően pedig a karhatalmisták, a rendőrök, a szovjet katonák és a helyszínen lévő tankok géppuskásai is tüzelni kezdtek a fegyvertelen tömegre. 

A Hír FM salgótarjáni frekvenciájának (FM 99.3 MHz) ma reggeli rádióműsorában a rengeteg halálos áldozatot követelő eseményhez vezető időszakról, és a tragikus nap történéseiről ismét dr. Fodor Miklós történészt kérdeztük: