Ikertornyok arcai – így néznek ki napjainkban a salgótarjáni garzonházak (fotók)

„Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény” – írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Aki itt él, az pontosan tudja, hogy mit is jelenthet e megállapítás. Portálunkon többször barangoltunk már Salgótarján múltjában, azon belül is beleástuk magunkat a mintegy 50 éve épült toronyházak történetébe.

Mint megírtuk: a garzonház 1969-től egészen 1974-ig épült azzal a szándékkal, hogy több mint 260 család számára adjon otthont, valamint szolgáltatóegységek is helyet kapjanak benne. A tizenöt és tizennyolc szintes, 60-70 méter magas tornyok kivitelezője a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat volt, amely 1969. október 10-én kezdte meg a „felhőkarcolók” építését, Paragi Ferenc építésvezetővel. A Nógrád Hírlap archív újságcikkei szerint az építésre nem adtak határidőt, a vállalat mégis törekedett a több mint 70 millió forintos beruházás gyors befejezésére, hiszen a munkálatok elhúzása jelentős többletköltséggel járt volna.

Az összkomfortos lakásokat egy 17,4 négyzetméteres szobával, 4,8 négyzetméteres terasszal, előszobával és egy 3,4 négyzetméteres fürdőszobával alakították ki. A földszinteken üzleteket, presszót, önkiszolgálóéttermet is üzemeltettek és egy mozit is terveztek építeni. Az első lakók már 1973 szeptemberében beköltöztek.

Itt megtekinthetitek fotóriporterünk friss képeit, hogyan néznek ki napjainkban az ikertornyok:

 A múltszázadi Salgótarjánban is barangoltunk:

A garzon játékra is hív: