Salgótarjánban húszmillió forint alatt is vásárolható garzonlakás

A júliusi kormányinfón elhangzott kormányzati tervek szerint a lakástámogatási rendszer jövőbeni átalakításának eredményeként életbe léphet egy olyan program, amely a lakásvásárlási vagy -építési céljaik megvalósításában segíti a fiatalok önállósodását. Bár egyelőre a konkrétumok még nem ismertek, fontos kérdés mind a lakáspiac, mind a lakáshitelpiac szempontjából, hogy mire számíthatnak az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalok.

Az ingatlan.com és a money.hu portálunkhoz eljuttatott elemzésében megvizsgálta, hogy jelenleg milyen lehetőségeik vannak az aktuális átlagos négyzetméterárak mellett azoknak a 20-29 éves fiataloknak, akik garzonlakást szeretnének venni. Az elemzés kitér arra is, hogy a korosztályra jellemző nettó átlagfizetés mekkora lakáshitelre elegendő. 

– A legkisebb alapterületű lakások kiemelten népszerűek az első lakásvásárlást tervező fiatalok körében. A garzonok tipikusan a legolcsóbb ingatlanok annak ellenére, hogy az átlagos négyzetméteráruk az adott település vagy kerület átlagainál magasabb – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a budapesti kerületekre és a vármegyeszékhelyekre jellemző átlagos négyzetméterárakban jelentősek az eltérések. A fővárosi kínálati piacon a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagos négyzetméterára 751 ezer forint és 1,6 millió forint között szóródik. Budapesten egy 35 négyzetméteres garzonlakás átlagosan 35,8 millió forintba kerül. 

– A legolcsóbb kerületekben - a IV.-ben, a XVII.-ben, a XX.-ban, a XXI.-ben - egy 35 négyzetméteres eladó lakás ára 25,3-30,4 millió forint között mozog. A legnagyobb garzonlakás-kínálattal rendelkező városrészek közé tartozó VII., VIII. és XIII. kerületekben 34,1-39-2 milliós átlagos összeggel lehet számolni – ismertette a szakember, aki a vármegyeszékhelyek kínálatát elemezve részletezte: – Győr számít a legdrágábbnak, ott egy 35 négyzetméteres lakásért majdnem 34 millió forintot kérnek az eladók. Debrecenben átlagosan 30,5 millióért, Veszprémben pedig 30,2 millióért keresnek új gazdát a kis lakások. A másik végletet Salgótarján, Békéscsaba és Miskolc képviseli, ezekben a nagyvárosokban ugyanis már 10,4-18 millió forint is elegendő lehet egy garzonra. 

Korponai Levente, a money.hu vezetője elmondta, hogy a legfrissebb országos KSH-adatok szerint a 20-29 évesek havi átlagos nettó fizetése az idei első félévben közel 324 ezer forint volt. Ekkora összegű jövedelemnek az érvényben lévő szabályok szerint maximum az 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani, ha a kölcsön kamata legalább 10 évre vagy annál hosszabb időre rögzítve van. 

– Tehát akár 162 ezer forintot is törleszthetne a fiatal lakáshiteles, de ennél azért érdemes óvatosabbnak lenni és a jövedelemnek legfeljebb csak a 30-40 százalékát törlesztésre fordítani. Mindez pedig az érintett korosztály átlagfizetését nézve 97-130 ezer forint hitelre fordítható összeget jelentene havonta – fogalmazott Korponai Levente. Hozzátette: ez a törlesztőrészlet egy 11-16 millió forintos, 20 éves futamidejű – minimum 10 évig rögzített kamatozású – lakáshitelre lehet elegendő, ha a legkedvezőbb konstrukciókat nézzük, és persze a megfelelő saját erő is megvan a vásárláshoz. 

A szakemberek kiemelték ugyanakkor, hogy a mostani lakáspiacon még jelentős a vevőjelöltek alkupozíciója, ezzel pedig mérsékelhető a tényleges vételár, ezáltal akár a saját erő mértéke vagy éppen a hitelösszeg. 

A  szakértők szerint a nettó fizetéseknél figyelembe kell venni, hogy a 324 ezres átlagtól eltérhetnek a különböző országrészekre jellemző bérek, amelyek a lakásárakhoz hasonlóan befolyásolják a finanszírozáshoz végzett számításokat is. Országszerte viszont a bankok által elvárt minimális önerő aránya mindenhol ugyanakkora. A hitelfelvételhez minimum az ingatlan 20 százalékának megfelelő összeget önerő formájában le kell tenni a bankok asztalára. 

Ez Budapesten átlagosan több mint 7 millió forintot jelent, de Győrben és Debrecenben is átlagosan legalább 6,8-6,1 millió forintos megtakarítással kell rendelkezni az első lakásukat vásárló fiataloknak. A legolcsóbb vármegyeszékhelyen, Salgótarjánban a legkisebb a minimális önerő összege, ami átlagosan kétmillió forintot tesz ki. Korponai Levente hozzátette, hogy a jelenlegi bizonytalanabb gazdasági környezetben a bankok sokszor előnyben részesítik a magasabb önerő vállalását egy hiteligénylés során a jogszabályban előírt minimális 20 százalék helyett.