Csúszda

Menjünk csúszdázni! Sosem rajongtam érte, de így a nyár vége felé belementem. Volt csúszda felnőtteknek és külön gyerekeknek is, lentről egész jól látszott a különbség, fent azonban csak egyforma színes alagutak vártak.

Csakhogy én nem azzal voltam elfoglalva, hogy milyen színűt kell választanom, hanem, hogy túléljem. Mondogattam, hogy bátor vagyok, egyszer élünk és nekirugaszkodtam. Az alagútban sok színes csík villogott felettem, a könyökömön sikított, amikor itt-ott horzsolódott, majd egyszer csak placcs. Arra számítottam, hogy egyből úszni kell, azonban ehelyett simán felálltam és szembe találtam magam sok szülővel, akik a gyermeküket várták.