Íjjal járnak a vadnyomon, megküzdve a zsákmányért – hangzott el a gyarmati Nimród fórumon

A rendezvényen Nagy Zoltán, a magyarnándori székhelyű Nagyvad Hunting Vadászatszervező Iroda tulajdonosa a vadászíjászatról tartott előadását filmekkel színesítette, amelyek a Magyarnándor környékén húzódó vadászterületen készültek.

– A vadászíjászatot nem minden országban engedélyezik – mondta Nagy Zoltán. – A legnagyobb tábora az Egyesült Államokban van, ott másfélmilliós a létszám. Magyarországon háromezer körüli, közülük vagy háromszázan aktívak is... A német törvények például nem engedélyezik a vadászíjászatot. Ami az engedélyeket illeti, a fegyvertartási mellett elég kiegészítő vizsgát tenni, aki viszont nem vadásznak puskával, annak nem kell megszereznie a fegyvertartásit.

A vadászíjászat filozófiája, hogy közel kell menni a vadhoz

Röviden szólt az íjfajtákról is: a számszeríj használata tilos, a csigás és a reflex íj engedélyezett. A vadászok többsége a csigás íjat használja

– Közel kell jutni a vadhoz, úgy 20 méterre, ez a vadászíjászat filozófiája. Ehhez el kell tüntetni az ember kontúrjait, erre a legolcsóbb íjász ruházat is alkalmas. Az arc és kéz azonban világít, fontos a befestésük. A vadászterület évi négyszázas terítékéből 170–190 darabot íjjal hoznak terítékre a vendégek.

Nagy Zoltán bemutatott egy filmet is, amelyen az őzet hét méterre közelítette meg, ráadásul úgy, hogy a felvételt készítő Galbács Tamás is vele tartott a területen.

Szólt ezután arról, hogy mi vitte a vadászíjászat felé: egyszer 290 méterről meglőtt egy gímbikát – aztán három évre letette a puskát, mert úgy érezte, ezzel csak kivégezte a vadat.

Egy felvidéki barátjától kapott az idő tájt egy csigás íjat, megtanulta használni, részben a saját kárán, de aztán megismerkedett egy íjászbolt tulajdonosával, aki javította a hibáit. Hozzátette: hússzor nehezebb íjjal vadásztatni, mint puskával: ezt tapasztalatból mondhatja, hiszen a vadászatszervező iroda működésének 37 éve alatt 500 bikát és 2000 őzet lövetett.

Hozzátette, hogy egész Európában megismerték a magyarnándori területet, a filmes anyagok 3–4 ezer külföldihez jutnak el.

– Az íjászat mostohagyerek a vadászatban. Embert próbáló módon hozzuk terítékre a vadat, de az nagyon ritka alkalom… Csendben, babérokra nem törve járjuk a természetet. Ez a fajta vadászat a kívülállók körében azonban a tevékenység elfogadtatását is erősítheti!

Nagy Zoltán elmondta, hogy vadászatra minimum 50 fontos íj használható, ezt két napos gyakorlással bárki megtanulhatja. Ekkora húzóerő Magyarországon bármelyik vad elejtésére alkalmas. Nyakba, szemből, csontba nem szabad lőni, mert annak sebzés lehet a vége. Ebben az esetben az íjjal meglőtt vad jó eséllyel túlélheti, gyors a gyógyulás, a szike éles nyílhegy tiszta és egyenes vágást ejt, a lövedék azonban roncsol, a seb pedig elfertőződik.

– Az íjjal elejtett vadnak a húsa is jobb – mondta.

Végül felajánlotta a kamarának, hogy magyarnándori vadászházánál vendégül látja azokat, akik érdeklődnek az íjászat iránt, hogy gyakorlati tapasztalatokat is szerezhessenek ezekről az eszközökről és ne kövessenek el kiküszöbölhető hibákat.