Latorcai Csaba: Nógrád megye lehet az egyik nyertese a következő fejlesztési időszaknak

– Hogyan látja jelenleg Nógrád megye helyzetét? Ön szerint hogyan tudja segíteni a kormány a térség erősödését?

– Bárki, aki ellátogat Nógrád vármegyébe, az a saját szemével is láthatja, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a térség az elmúlt 12 évben. Ugyanakkor gazdasági teljesítmény szempontjából vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Bár a közúti kapcsolat kétszer két sávon kiépült Salgótarjánig, a gyorsvasúti összeköttetés továbbra is hiányzik a főváros irányába. A helyiekkel folytatott konzultációk alapján, főként az élelmiszertermelésen alapuló helyi gazdaság fejlesztése, a közlekedési kapcsolatok javítása lehet a megye fejlesztésének további iránya. Nógrád vármegye élelmiszeripara elsősorban nem mennyiségi, hanem minőségi értékek mentén válhat fejlődő ágazattá, fókuszálva a kis- és középvállalati körre, illetve a prémium élelmiszerekre. Utóbbira számos életképes példa van már most is a megyében, mint amilyen a sajtmanufaktúra Bokor településen, sörfőzde Rétságon, vagy a vadhús-feldolgozó üzem Nógrád településen. 

A kormány elsődlegesen a helyi települések, helyi közösségek, a megye járásai által elképzelt fejlesztéseket kívánja támogatni, hiszen az itt élők tudják leginkább, hogy nekik mire van szükségük ahhoz, hogy a környezetük versenyképesebb, és ezáltal a fejlődés még fokozottabb legyen. Ezt a fajta helyi kezdeményezést felkarolva kívánunk a jövőben segítséget nyújtani abban, hogy a jó ötletek és elképzelések projekttervé alakulva akár Európai Uniós, akár más, a területi fejlesztést előmozdító pályázatok nyerteseivé váljanak. Így szeretnénk újraépíteni a területfejlesztés rendszerét Magyarországon, amelynek tervezési alapegysége a járás és az ott élők által meghatározott igények.

– Nógrád megyében az elmúlt években számos nagyobb beruházás valósult meg. Mekkora összeget kapott eddig a térség fejlesztési célokra? 

– Több mint 186 milliárd forinttal támogattuk a megyét, ha csak az előző, 2014-2020-as programozási időszakra tekintünk vissza. A vármegye települései ebben az időszakban 1 617 támogatási kérelmet nyújtottak be. Amennyiben a járásokat külön vizsgáljuk, a pásztói és a salgótarjáni járások a támogatások feléhez jutottak, ezt követi a balassagyarmati és a bátonyterenyei a támogatások harmadával, míg a rétsági és szécsényi járások a támogatások majd negyedét szerezték meg. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásait jól kiegészítik a Magyar Falu Program kisebb volumenű fejlesztéseit támogató pályázatai, amelyek például az intézmények modern eszközökkel való felszerelését, a közösségi élet fellendítését, vagy a kistelepülési vállalkozások fejlesztéseit segítik. Ez utóbbi pályázatok kifejezetten hasznosak Nógrádnak, hiszen a program eleve azért született, hogy a támogatásokért folyó versenyben hátránnyal induló ötezer fő alatti települések fejlődéséhez is biztosított legyen a pénzügyi háttér. A vármegyében nagyon sok sikeres pályázat született. Gyakorlatilag az összes községben megvalósult valamilyen fejlesztés a program segítségével, összesen 17,5 milliárd forint támogatás felhasználásával.

– Milyen fejlesztési terveik vannak Nógrád megyét érintően? Mekkora támogatásban részesülhet a következő években?

– Úgy vélem, hogy a következő fejlesztési időszaknak Nógrád vármegye az egyik nyertese lehet. Ugyanakkor a megye különböző részeit más szempontok alapján kell kezelni, ugyanis Salgótarján, Bátonyterenye és Pásztó térségének másra van szüksége, mint Balassagyarmat, Rétság, illetve Szécsény térségének. Az a feladat, hogy ezek a területek, járások ne csupán egymással versengjenek a beruházások és a fejlesztési források elnyerése tekintetében, hanem Magyarország más régióival, illetve a szomszédos Szlovákia egyes térségeivel is. Ezért a legfontosabb feladatunk a területi fejlesztésben, hogy megteremtsük azt a versenyképességet, ami kitörést biztosít minden ott élőnek. A 2021-2027-es időszak operatív programjainak tervezése lassan célba ér. Nógrád vármegyének tervezési árfolyamon várhatóan 71,660 milliárd forintnyi támogatás jut fejlesztésekre, az új ciklusban már TOP Plusznak nevezett programból. Ehhez jön még hozzá a többi operatív programból elnyerhető keretösszeg. Ezek kerékpárutak építését, a települési vízgazdálkodást, barnamezős területek rehabilitációját, valamint bölcsődék, óvodák felújítását teszik lehetővé a megyében. 

A fenntartható városfejlesztés lehetőséget teremt a városoknak és térségeinek az integrált fejlesztési programok megvalósítására. Nógrád vármegyében Salgótarjánt és Balassagyarmatot érinti ez. A megyeszékhely 11,1 milliárd forint, míg Gyarmat 5,5 milliárd fejlesztési forrásra számíthat a helyi gazdaság fejlesztését, közlekedésfejlesztést, energiahatékonyságot növelő beruházásokat, közterület-fejlesztést, okos megoldások alkalmazását és a humánfejlesztést finanszírozva. A keretösszeg felhasználására a két város készít tervet, így azt alapvetően a saját igényüknek, döntésüknek megfelelően tölthetik meg tartalommal. Az elmúlt időszakban a városfejlesztésben nem jelent meg markánsan a határon túli „tükörvárosokkal” történő összehangolás. A hatékony forrásfelhasználás, a bővülő városi funkciókínálat, a szinergiában történő vonzerőnövelés érdekében érdemes lehet Salgótarján és Losonc, illetve Balassagyarmat és Nagykürtös integrált fejlesztési stratégiáinak egyeztetése, harmonizálása.

– Mely területeket lenne érdemes fejleszteni szűkebb hazánkban?

– A Nógrád vármegye területét két kiemelt turisztikai térség – Budapest környéke és a Mátra-Bükk – érinti, ezek összekapcsolódnak Pest, illetve Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék területeivel. Az e térségekben tervezett fejlesztéseket, az attrakció és szolgáltatási elemek menedzselését így szükségszerű összehangolni. A megye turisztikai infrastruktúrája a tömegturizmus kiszolgálására kevésbé alkalmas. Természeti adottságai elsődlegesen az aktív- és ökoturizmus fejlesztését indokolják, például a geológiai (Novohrad-Nógrád Geopark), néprajzi (Hollókő), szakrális (Mátraverebély) értékek bemutatására alapozva. Ezek fejlesztése TOP Pluszból, illetve magyar-szlovák határon árnyúló programból finanszírozható. Így a belföldi turizmusra lehetne építeni, hiszen Nógrád az ország egyik legszebb megyéje, azonban még a turisztikai térképen nincs rajta úgy, ahogy megérdemelné, annak ellenére, hogy csodálatos kulturális örökséggel és gyönyörű természeti értékekkel is rendelkezik. Mindehhez azonban a desztinációkat, illetve a további lehetőségeket kell fejleszteni. Ezért Nógrád vármegye jelen ciklusra szóló területfejlesztési programja kitörési pontként jelöli meg a határtérség periférikus jellegének csökkentését, a határon átnyúló közlekedési utak fejlesztésével. 

A közúti és vasúti fejlesztések, valamint az Ipoly folyón átívelő új hidak biztosítják, hogy Nógrád vármegye be tudjon kapcsolódni a közép-európai gazdasági vérkeringésbe. A megyei kerékpárút hálózat bővítésében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az Ipoly völgye, ahol az aktív turizmus több módja össze tud kapcsolódni, mint a kerékpáros-, a vízi-, a lovas- és a horgászturizmus. Fontos, hogy hangsúlyt helyezzünk a népességmegtartásra, és ehhez kapcsolódóan a képzettségi szint emelésére, a foglalkoztathatóság javítására, valamint a digitális és nyelvi kompetenciák javítására is. Reményeink szerint ezeket a célkitűzéseket összefogással, a kormány és az önkormányzatok, helyi szereplők érzékelhető módon fogjuk tudni elősegíteni. A kormány tavaly létrehozta a hat megyét átfogó Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónát, fejlesztési stratégiája elkészült. Ez a megyei jogú városok fejlesztését is kiemelten érinti. Nógrád vármegye a zóna „nyugati kapuja”, illetve határmenti elhelyezkedésénél fogva biztosítja a felvidéki területek bekötését. A regionális szintű ipari, illetve agrárközpontok környezetében a megye kitörési pontját elsősorban a prémium élelmiszerek és a kézműves termékek gyártása jelentheti.

– A háborús hatások hogyan befolyásolhatják a térség fejlődését?

– Az orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott Európai Uniós szankciós válaszok miatt Nyugat-Európa gazdasága nehéz hónapok előtt áll. Magyarország Kormánya ezeknek a káros hatásoknak a minimalizálására törekszik. Ezért is tartjuk fent a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás szintjéig. Emellett a kormány indítani kíván egy olyan programot, amellyel a magyar kis- és középvállalkozásokat, különösen az energiaigényes szektorban működőket támogatjuk. Ez az egész országra érvényes, de ha megnézzük Nógrád vármegyét, itt is vannak olyan cégek, nagyvállalatok, amelyek beszállítói a nemzetközi iparnak, így ha külföldön problémák merülhetnek fel, akkor az ezekre a cégekre is hatással lehet. Mi ezeket a nagyberuházásokat is segíteni, támogatni kívánjuk az elkövetkezendő időszakban annak érdekében, hogy azt a termelési és foglalkoztatási szintet, amit eddig fenntartottak, azt a jövőben is megtehessék.

– Milyenek a jövőbeli kilátások, nehéz tél elé nézünk-e?

– Az biztos, hogy a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően lesz elegendő gáz és villamosenergia az előttünk álló télen. Az embereknek sem kell többet fizetniük annál, mint amit augusztusban az új rezsicsökkentés szabályai alapján meghatároztak. Folytatnunk kell a családokat és a vállalkozásokat támogató tevékenységünket. Minden eszköz a rendelkezésünkre áll, hogy hittel, összefogással, bátorsággal, a legjobb szándékaink szerint virágoztassuk fel Magyarország minden szegletét.