Zaj és porfelhő: régóta várják a nógrádkövesdiek, hogy a közúti kőszállítás ügye sínre kerüljön

Hétköznap kora délután álltunk meg a Becske és Bercel közötti útszakasz kereszteződésénél, ahonnan megközelíthető a Colas Északkő Kft. kőbányája. Nem kellett sokat várni, hogy feltűnjön az első, andezitdarabokkal megrakott teherautó. A sofőr fékezés után újra gázt adott, hatalmas porfelhőt kavarva. Követtük a szállítójárművet Nógrádkövesd felé.

Amint a méretes lejtőn haladtunk a vasútállomás felé, előttünk a völgyben megült a por, mint a nagyvárosokban a szmog. Beérve a faluba, az egyik kamion balra fordult, a másik jobbra indexelt, és kisvártatva már a szécsénkei elágazóban irányt változtatva folytatta útját Pest megyei célállomása felé. Ez manapság mindennapos jelenség, a becslések szerint legalább hatvan-hetven jármű közlekedik naponta a bányához oda és vissza.

Nemrégiben a Heves Megyei Hírlapban jelent meg írás, hogy a Tarna menti kőszállítást „sínre raknák”, aminek érdekében Horváth László, a térség országgyűlési képviselője felszólalt a parlamentben. Ennek példáján jártunk utána, hogy nógrádi viszonylatban ez a vasúti átterelés megvalósítható lenne-e a Nógrádkövesd–Aszód vonalon.

Először a közlekedési társaságnál érdeklődtünk. A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint a fuvarozás megoldására nyitottak, ám a tényleges szállítások szervezését és lebonyolítását a szerződéses kapcsolatban lévő mintegy ötven vállalkozó végzi, így a felmerülő igények is hozzájuk érkeznek be. Hozzátették: technikai, például tengelyterhelési szempontból a Nógrádkövesd és Aszód közötti pályaszakasz teljesen alkalmas a célra.

Ezután fordultunk a Colas Északkő Kft. irányítóihoz. Cseh Zoltán ügyvezető elmondta, részükről semmi akadálya sincs a kőszállítmányok „sínre rakásának”, hiszen már a bányaművelés megkezdésekor igyekeztek ehhez a nógrádkövesdi vasútállomáson a megfelelő feltételeket megteremteni, rakodógép, rámpa, egyéb eszközök és berendezések tekintetében.

Ám mindez egyáltalán nem rajtuk, hanem a megrendelőkön, a nagyobb építkezések és egyéb beruházások kivitelezőin múlik, amelyek döntő hányada a budapesti agglomerációban dolgozik, és 90 kilométeres körzetben nem gazdaságos az áruk vasúti szállítása, mivel a többszöri átrakodás jelentős többletköltséget jelentene. Teljesen megértik mind a lakosság, mind az érintett önkormányzatok felháborodását a megnövekedett zaj- és porártalom okán, de mást nem tehetnek, mint hogy partnereik felé továbbítják az észrevételeket.

Balla Mihályt, a nyugat-nógrádi térség országgyűlési képviselőjét is megkérdeztük a témáról. Azt a választ adta: ha az érdekelt felek megegyezésre jutnak, természetesen támogatni tudja a kőszállítás vasúti változatát, hiszen így az érintett községek, Nógrádkövesd mellett Szécsénke és Galgaguta átmenő forgalmát is jelentősen tehermentesíteni lehetne.

Csökkenne a közutak terhelése

Gyurek László, Nógrádkövesd polgármestere elmondta, régi óhaj a településen, hogy a kőszállítás java része visszakerüljön a vasútra, amit a gazdasági és környezetvédelmi érdekek egyaránt indokolnak, ráadásul tényleg adott minden helyi rakodási-pakolási feltétel. A község átmenő forgalma hatalmas, a Balassagyarmat–Aszód útvonalon naponta százával robognak a teherautók, és a zajártalom mellett az úttestben is komoly károkat okoznak a többtonnás járművek. Az aszfalt minősége az utóbbi években olyan mértékben leromlott, hogy a kátyúk miatt balesetveszélyes részek alakultak ki. Ennek a forgalomnak nem kis hányadát teszik ki a bányába járó teherkocsik. A közútkezelő felé többször fordultak már azzal a kéréssel, hogy mielőbb újítsák fel a falun áthaladó szakaszt, az ígéretek szerint hamarosan Nógrádkövesd is bekerülhet a korszerűsítési tervekbe.