a megye büszkeségei

2021.02.06. 06:55

Példaértékű életutak: átadtuk az „Év Embere Nógrád megyében” díjat

A Nógrád Megyei Hírlap és a Nool.hu szerkesztősége elkötelezetten vallja, hogy szükség van a helyi példaképek bemutatására. Az elmúlt évek hagyományát követve idén is átadtuk az Év Embere Nógrád megyében kitüntető címet, amelyet olvasóink szavazatai alapján a balassagyarmati Dóbiás Zalán atya érdemelt ki.

Palchuber Kinga

Ismét gazdára talált a Nógrád Megyei Hírlap és a Nool.hu által alapított díj – de korántsem utoljára…

Forrás: NMH

Fotó: Ladóczki Balázs

Hírlapunk általános szerepköréből kilépve egy értékközvetítő szerepet is magára vállalt, amikor évekkel ezelőtt életre hívta a Hét embere címmel felruházott – s egyben az olvasók körében azóta nagy sikernek örvendő – cikksorozatát. E hagyományt követve a lapforgatók tavaly is minden héten más és más személy sikeres életútját ismerhették meg, akiknek Nógrád megyéért és a közösségért végzett munkássága, illetve eredményei mindenkor követendő példaként szolgálhatnak.

Az ötven interjún keresztül közelebb hoztuk a megye lakosságát olyan lelkiismeretes személyekhez, akik szakmai sikerükkel tovább örökítették szűkebb hazánk hírnevét, akikre minden nógrádi büszke lehet. S mint azt hű követőink már megszokhatták, a Hét Emberei közül olvasóink ezúttal is megválasztották Nógrád megyében az Év Emberét.

Az újságból kivágott szavazószelvényeket ötszázan küldték be szerkesztőségünkbe, míg hírportálunkon több mint 23 ezren éltek a voksolás lehetőségével.

A kitüntető címet majd háromezer szavazattal Dóbiás Zalán, a balassagyarmati Bosco Szent János Szalézi Plébánia esperes plébánosa nyerte el. A második helyen Szabó János nemti néptáncpedagógus, a Nógrád Táncegyüttes alapítótagja végzett, míg Véghné dr. Szabó Judit, a Batthyány-Strattmann László-díjjal kitüntetett nemti doktornő a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel. Mivel utóbbi helyen szavazategyenlőség alakult ki – ez esetben a printes szavazatok többsége döntött – így idén egy különdíjat is átnyújtottunk Őze János néptáncosnak, a szécsényi Palóc Néptánc Együttes vezetőjének.

Ismét gazdára talált a Nógrád Megyei Hírlap és a Nool.hu által alapított díj – de korántsem utoljára…
Fotó: Ladóczki Balázs / NMH

„Bízzanak a Jóistenben!”

Dóbiás Zalán érdeklődésünkre, hogy milyen érzésekkel fogadta a lakosság e nagymértékű szeretetét, elmondta: nagyon hálás az egyházközség összefogásáért, azért, hogy érdemesnek tartják őt az Év Embere elismerésre.

– Még a középiskolás évek végén döntöttem el, hogy a Jóisten szolgálatába állok. Azt mondtam, ha meghív egy közös útra, akkor igennel felelek neki… Attól nagyobb eredmény pedig számomra nem kell ezen a pályán, amikor az látom, hogy a beszédeim hatására az emberek az Úr felé fordulnak – tette hozzá az atya.

Dóbiás Zalánra majd háromezer szavazat érkezett
Fotó: Ladóczki Balázs / NMH

Elárulta: bár a vírushelyzet az egyházi életet is felforgatta, azonban mégis bizakodva tekint a jövőbe.

– A csoportos foglalkozások felélesztése mellett az oratórium újraindítása az egyik legszebb előttünk álló feladat. A tavalyi évet a közösségben a tolerancia, az összefogás és a megértés jellemezte, amelyek elengedhetetlenek e nehéz időkben. A legfontosabb, hogy merjenek bízni a Jóistenben! – emelte ki az Év Embere.

„A siker csak közösségben érhető el!”

Szabó János számára már az is óriási megtiszteltetés volt, hogy tavaly a Hét Embere cikksorozatban helyet kaphatott.

Szabó János számára óriási megtiszteltetés a díj elnyerése
Fotó: Ladóczki Balázs / NMH

– A nővérem, a legjobb barátom, az egykori osztálytársam és több jó ismerősöm is ott volt a szavazólistán, de a bemutatott ötven személy bármelyike méltó lett volna a győzelemre. Csak gratulálni tudok a hírlapnak a közösségerősítő kezdeményezéshez, ahhoz, hogy a nógrádi értékeket büszkén viselő személyeket hétről hétre megismertetik a megye lakosságával. Mindez segít összekovácsolni az embereket, s nincs attól szívmelengetőbb érzés, mint egy közösséghez tartozni – mondta a néptáncos:

– Az én utamon mindig a csapatmunka számított, az, amit együtt értünk el. Bár novembertől hivatalosan nyugdíjas vagyok, de továbbra is tanítok a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskolában, a Gagarinban és Mátraszelén is. Nem tudnám elképzelni az életemet tánc nélkül, számomra az jelenti a boldogságot, amikor együtt lehetek a gyerekekkel és átadhatok egy picit a néptánc varázsából – tette hozzá.

„A páciensek bizalma mindennél fontosabb”

Véghné dr. Szabó Judit úgy érzi, az Év Embere szavazással sikerült még közelebb kerülnie az emberekhez, hiszen egyáltalán nem számított rá, hogy bekerül az első három helyezett közé.

Véghné dr. Szabó Judit a harmadik legtöbb voksot kapta
Fotó: Ladóczki Balázs / NMH

– Ebben a szakmában a támogatói családi háttér elengedhetetlen a sikerhez, a szüleim és a férjem mindig mellettem álltak. Emellett egy kölcsönös bizalmi kapcsolat kialakítása is szükségszerű az orvos és a beteg között, ez a gyógyulás egyik alapfeltétele. Azt vallom, hogy csak az képes másokat gyógyítani, aki önmaga is átérzi mások betegségét – mondta a nemti doktornő:

– A nyugdíjazásom után a háziorvoslást, amíg tudom, addig vállalkozásban tervezem ellátni. A családorvoslás az egyik legszebb és legfelelősségteljesebb orvosi hivatás, mert a bölcsőtől a sírig végig kísérhetjük a betegeink életútját. Várom a fiatal orvosokat, akiknek majd jó szívvel adhatom át a stafétát – fűzte hozzá.

A doktornő nagy vágya egy kisunoka, hogy néhány év múlva megtapasztalja a nagymamaság örömeit is.

„Az építészet és a tánc kiegészítik egymást”

Bár már a 75. életévét tapossa, Őze János máig fiatalokat megszégyenítő energiával és motivációval dolgozik megbízott főépítészként a szécsényi hivatalban és vezeti a Palóc Néptánc Együttest. Mint mondta: a kollégái és a néptáncosok mindig mellette álltak, mégis nagyon meglepődött a sok szavazat láttán.

Idén egy különdíjat is átnyújtottunk Őze János néptáncosnak
Fotó: Ladóczki Balázs / NMH

– A néptánc fontos kiegészítője az életemnek, egy örök szerelem. Aki még nem állt a színpadon, az el sem tudja képzelni, mennyire varázslatos érzés! Mindig fontosnak tartottam, hogy a gyerekek is átérezzék a néptánc örömeit, s hogy eszükbe jussanak majd a „bajszos öreg” tanításai – mondta Őze János:

– A főépítészi munka és a tánc jól kapcsolódott egymáshoz, egy szép életutat tudhatok magaménak. Szerencsére az egészségem is kiváló, csak a bezártságot viselem nehezen: jó lenne már táncolni a közönségnek… – tette hozzá.

Továbbra is bemutatjuk a sikeres nógrádiakat

A Hét Embere cikksorozatunkat idén is folytatjuk, amelyben újabb és újabb hétköznapi hősöket ismertetünk meg az olvasóinkkal. Hisszük, hogy a nehéz időkben még nagyobb szükség van arra, hogy a pozitív példákon keresztül erőt adjunk a nógrádiaknak. Először 2019-ben adtuk át az Év Embere elismerést, amikor is Kovácsné Szeles Enikő salgótarjáni funkcionális edző, az Eddzeniway tulajdonosa nyerte el a kitüntető címet. Őt követte a képzeletbeli dobogón Hulitka László, a Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltóparancsnokság lánglovagja, valamint Kótner Zoltán, a Balassagyarmati Rendőrkapitányság főtörzszászlósa. Második alkalommal olvasóink Tóth Csaba autóversenyzőt választották az év nógrádijának. Ekkor a második helyet Bocsi Éva népviseletes babakészítő, míg a harmadikat Vályi Gergő falmászó érdemelte ki.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában