– Nem túlzás azt állítani, hogy az emberek iránt érzett empátiát a génjeiben hordozza, hiszen a szülei elismert pedagógusok voltak Nógrád megyében. Ön sosem vágyott rá, hogy tanári pályára lépjen?
– Érdekes, de nem! Azonban azt sem állítanám, hogy gyermekkoromtól kezdve tudtam, hogy orvos szeretnék lenni. Egy efféle álom oly távolinak tűnt még akkoriban egy falusi kislány számára… Végül a családom biztatására elég bátorságot gyűjtöttem, és beadtam a jelentkezésemet a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. Első nekifutásra nem sikerült a felvételi, de talán emiatt még elszántabb lettem, s teljesen elköteleztem magam a betegek gyógyítása iránt. Tapasztalatszerzés céljából segédápolónak álltam az orvosi egyetem fül-orr-gégészeti klinikáján, de emellett továbbképzésre és magánórákra is jártam. Sok munka és rengeteg tanulás árán, de a következő alkalommal már bejutottam a Semmelweisre. Ha visszatekintek, csak azt tudom mondani: érdemes volt harcolni az álmaimért…
– Mi volt e kezdeti időszak legemlékezetesebb pillanata?
– Az egyetemi éveim alatt aktív tagja voltam a tudományos diákkörnek, amelynek minden percét élveztem. Az egyik máig meghatározó munkám a Kórélettani Intézetben az volt, amikor dr. Budavári István egyetemi docenssel vizsgáltuk Farkas Bertalan magyar űrhajós vérét a világűrből való visszatérése után. Ennek ellenére nem ezen a vonalon haladtam tovább. Visszatértem a szülőmegyémbe, ahol a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház belgyógyászatán kezdtem el a gyógyítást.
Véghné dr. Szabó Judit az egyik legrangosabb orvosszakmai kitüntetést, a Batthyány-Strattmann László-díjat kapta meg
Fotó: H. M. / NMH
– Sosem volt kérdés, hogy visszatér-e?
– Máig azt vallom, hogy igazán boldog csak a szülőföldjén lehet az ember. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy külföldre vagy Budapestre költözzek. Nekem Nógrád megye az otthonom, s éppen ezért mindig azt éreztem, hogy itt szeretném kamatoztatni a megszerzett tudásomat. Bárhol járjak, a szívem mindig hazahúz!
– Négy és fél évtizedes egészségügyi pályafutása során folyamatosan képezte magát. Mikor jött el az a pont, amikor azt érezte, hogy háziorvosként szeretne kiteljesedni?
– A salgótarjáni belgyógyászaton kellő szakmai tapasztalatot szereztem, de másfél év után a háziorvoslás felé vettem az irányt. Úgy hiszem, hogy a családorvoslás az egyik legszebb és legfelelősségteljesebb orvosi hivatás, mert a bölcsőtől a sírig végigkísérhetjük a betegeink életútját. Ez a terület jól átfogja az orvoslás egészét, hiszen itt minden orvosi szakterülethez érteni kell. Rajtam múlik, hogy a beteget hova küldöm tovább a panaszaival, de még az is, hogy milyen kezelést és gyógyszert kap a problémáira. Már 1983 óta gondoskodok a mátraterenyei lakosok egészségéről, pár éve pedig Mátranovákon is helyettesítek. Szerencsés voltam, hogy a praktizálásom elején is olyan kollégák vettek körül, akik mindenben támogatták a szakmai fejlődésemet. A két községben jelenleg mintegy háromezer ember egészségéért tartozom felelősséggel, de munkaidőn kívül a helyi Bombardier Kft. mátranováki gyárának üzemorvosa is vagyok.
– Mátranovákon a Három generációval az egészségért című projekt sikerében is nagy szerepet vállalt. Miért tartja fontosnak egy község életében az ilyesmit?
– Az egy éven át tartó projektben a mátranovákiak a helyi önkormányzat sikeres pályázata révén – egy öt praxisból álló konzorcium tagjaként – részt vehettek a komplex szűrési, egészségmegőrzési és életvezetési eseményeken. Emellett a gyermekektől az idősebb korosztályig mindenkit vártunk az egészségügyi felvilágosító előadásokra, az egészségnapokra és a sportrendezvényekre. A leggyakoribb – a szív- és érrendszeri, daganatos, tüdő- és légzőszervi, nőgyógyászati, emlő-, prosztata-, urológiai, szájüregi – betegségekre háziorvosi és szakrendelői vizsgálatokat szervezhettünk. Az egészségmegőrzést szem előtt tartva nagyon hasznosnak látom, hogy pályázati forrásból ilyen programokat rendezhet egy település.
– Mi a szakmai siker titka?
– A jó családi háttér elengedhetetlen a sikerhez, a szüleim és a férjem mindig támogatták az elképzeléseimet. Emellett egy kölcsönös bizalmi kapcsolat kialakítása is szükségszerű az orvos és a beteg között, hiszen ez a gyógyulás egyik alapfeltétele. Számomra fontos, hogy odafigyeljek a páciensek lelkivilágára, s egy-egy betegség legjobb megoldásán olykor napokig elmélkedek odahaza. Azt vallom, hogy csak az képes másokat gyógyítani, aki önmaga is átérzi mások betegségét.
– Nyugtasson meg, hogy az estékbe nyúló munka mellett hagy elég időt a szabadidőre is…
– A férjemmel nagyon szeretünk kirándulni és utazni, sokáig Hajdúszoboszló volt a szabadidős törzshelyünk. Emellett a megyei rendezvényekre is sokszor kilátogatunk, de ha feltöltődni támad kedvem, akkor szívesen gondozom a kertet vagy olvasok.
– Hamarosan nyugdíjba vonul. Hogyan tekint a jövőbe?
– Eddig közalkalmazottként láttam el a munkámat, de továbbra sem szeretnék elszakadni a betegeimtől. A nyugdíjazásom után a háziorvoslást, amíg tudom, addig vállalkozásban tervezem ellátni. S természetesen várom a fiatal orvosokat, akiknek jó szívvel adhatom át a helyemet a községek rendelőiben. Megbízható és elhivatott kezekbe szeretném adni a pácienseket.
Csaknem négy évtizede látja el a háziorvosi teendőket
Véghné dr. Szabó Judit 1955-ben született, Salgótarjánban. Gyermekkorát Nemtiben töltötte, itt járta ki az általános iskolát.
A nemti doktornő 1974-ben a kisterenyei gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fül-orr-gége klinikáján helyezkedett el segédápolóként. 1981-ben megszerezte általános orvosi diplomáját, ezután a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház belgyógyászatán kezdett el dolgozni.
A kellő orvosi gyakorlat birtokában – 1983-ban – sikerrel pályázta meg Mátraterenye első számú üzemi-körzeti orvosi állását. Ezzel Mátranovák-Bányatelep és Mátraterenye-Jánosakna településrészek lakossága mellett a Ganz-MÁVAG dolgozóinak egészségéről is gondoskodhatott, majd 1994-től Homokterenye, Nádújfalu, Jánosakna településrészek közalkalmazotti háziorvosaként gyógyított. Immár 38 éve látja el Mátraterenyén a háziorvosi teendőket.
A háziorvostan és az üzemorvostan szakorvosi képesítések mellett a keleti gyógymódok (akupunktúra) területén is levizsgázott. Mátranovákon pár évvel ezelőtt megüresedett a háziorvosi körzet, azóta helyettesítőként az itt élők egészségét is szívügyének tekinti. A doktornő 1983-ban ment hozzá vegyészmérnök férjéhez, Végh Gyulához. Házasságukból egy gyermek született, aki gépészmérnökként találta meg számításait.
A Nemtiben élő doktornő megbecsültségét – mind az „egyszerű” emberek körében, mind szakmai téren – jól jelzi, hogy Mátraterenye önkormányzata Véghné dr. Szabó Juditot 2018-ban díszpolgárrá avatta, míg tavaly páciensei a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjra is jelölték.
A szavazás során az észak-magyarországi régióban a negyedik helyen végzett.