Emberöltők alatt érik be a Nógrád megyei gazdák munkája

Szűkebb hazánk termőterületeinek több mint 40 százalékát erdő borítja, ezzel messze a legerdősültebb megye Magyarországon. A magántulajdonban lévő nógrádi erdők területe meghaladja a 45 ezer hektárt, aminek több mint 27 százalékán azonban nincs nyilvántartott gazdálkodó. A működő erdőgazdálkodók, azaz a tulajdonosok által létrehozott szervezetek száma 1212.

Nagy Frigyes Vince, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) alelnöke portálunknak kifejtette: az erdőgazdálkodáshoz több tényező együttes jelenléte szükséges, így elengedhetetlen a felelős tulajdonos, a megfelelő erdőgazdálkodási forma és a jó erdőterv.

– A magántulajdonosok gazdasági eredményt várnak erdejüktől. Mindezt általában a sok évtized alatt felnevelt faállomány kitermelésével kívánják elérni, amit azonban a fent említett elvárások korlátoznak. Hazánkban ráadásul a legtöbb magánerdő osztatlan közös tulajdonban áll. Sajnos nagy számban fordulnak elő úgynevezett rendezetlen erdők is. Ezeket a gazdálkodás teljes hiánya jellemzi, amelynek okai között szerepel a tulajdonosok nagy száma, illetve azok passzív magatartása – ismertette az alelnök.

A jogszabályok változtatásával lehetségessé vált az osztatlan közös tulajdon felszámolása, illetve az úgynevezett használati rendet most már az erdőterületekre is lehet alkalmazni.

– Az erdőtulajdon felosztásánál vagy használati megosztásakor mindenkit óvatosságra intek. Minél kisebb egy erdő területe, annál nagyobbak a fajlagos gazdálkodási költségek. A magántulajdonosok számára több mint száz éve írja elő a törvény az erdész szakember alkalmazását, ami állandó kiadást jelent. A magánerdő-gazdálkodás szervezeti rendszerének reformja bővítette a rendelkezésre álló földhasználati jogcímek palettáját. Ennek értelmében a 2020. július 1-től bevezetett új használati vagy hasznosítási jogcímek alkalmazkodnak a tulajdonosok és gazdálkodók élethelyzeteihez, valamint az egyes erdők gazdálkodási sajátosságaihoz. Ezt követően a tulajdonosoknak azt kell eldönteniük, hogy önállóan vagy valakivel közösen kívánnak-e gazdálkodni, de lehet, hogy kis terület esetén erre kényszerülnek.

Mostantól a tulajdonosok ezen a téren is több lehetőség közül választhatnak.

– Amennyiben maguk akarnak gazdálkodni, akkor erdőgazdálkodás céljából polgári jogi társaságot is létrehozhatnak a meglévő többlethasználati jogcím és az erdőbirtokossági forma helyett. Azonban ha úgy döntenek, hogy egy harmadik személy használatába adják az erdőt, akkor az erdészeti integrációt és az erdőkezelést is választhatják.

Ez a két jogcím most jelent meg a már korábban is meglévő szívességi használat és a speciális erdőgazdálkodási haszonbérlet mellett.

– Ugyanakkor a tulajdonosok szerződéseket ezeken a jogcímeken csak az erre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásokkal köthetnek meg – közölte Nagy Frigyes Vince.

Az OEE alelnökének véleménye szerint az teljesen bizalmi kérdés, hogy egy tulajdonos kivel köt szerződést, mivel az erdővel való gazdálkodás több emberöltőt ölel fel.

– A két új gazdálkodási forma a következőkben tér el egymástól. Az erdőgazdálkodási integrációs szerződés alapján az integrátor az előzetesen közzétett általános szerződési feltételeiben foglalt feltételek szerint hasznosítja az erdőt, amiért cserébe járadékot fizet a tulajdonosnak. Egy ilyen szerződés legalább tíz, de legfeljebb ötven évben meghatározott időre köthető. Felmondás csak abban az esetben lehetséges, ha a gazdálkodó nem teljesíti a vállalt kötelességét. Emellett az integrátor kötelessége továbbá évente elszámolni és részletes beszámolót készítenie az erdővel kapcsolatos tevékenységekről a tulajdonosok felé. Ezzel szemben egy erdőkezelési szerződés esetén a kezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva gazdálkodik és gyakorolja az erdei haszonvételeket. Köteles a tulajdonosok mindenkori érdekeit figyelembe venni,illetve a kezelt erdőt a fenyegető kockázatokkal szemben megóvni. A tulajdonos ilyenkor közvetlenül irányítja az erdőkezelőt és finanszírozza az erdőgazdálkodás esetleges költségeit is. Maga az erdőkezelő a szükséges szakmai ismereteket és tevékenységet biztosítja, amely tevékenységéért díj illeti meg. Ez a forma leginkább a megbízási jogviszonyra hasonlít, azonban itt tisztázottak a felelősségi és elszámolási viszonyok – közölte Nagy Frigyes Vince.

Hozzátette: az OEE, illetve egyéb szervezetek a magán erdőgazdálkodás új szerveződési lehetőségeiről szóló tájékoztatást honlapjukon, szakfolyóiratukban és különböző fórumokon már megkezdték.

Tájékoztatják a tulajdonosokat

A magán erdőgazdálkodás új szerveződési lehetőségeiről több érdekvédelmi szervezet is adhat tájékoztatást. Így az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ), a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Emellett a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) az erdész szakemberek számára kötelező hatósági képzéseket tart, illetve egyéb kiegészítő szakmai képzések is megszervezhetők. Ez utóbbiakat a már említett szervezetek mellett több szaktanácsadó cég is vállalta. A jelenlegi járványhelyzet megnehezíti a személyes jelenlétet igénylő képzések lebonyolítását. A megoldást az informatika jelentheti. Így a NAK szep­tembertől indított egy, a jogszabályi változásokat ismertető, online fórumsorozatot.