Ellenőrzés után öröm lehet a cserépkályha

A régebbi családi házakban jellemzően cserépkályhával fűtöttek őseink, ugyanakkor még manapság is sokan előnyben részesítik a lobogó tűz nyújtotta meleget. Ahhoz azonban, hogy a fűtés örömmé és ne veszélyforrássá váljon a télen, nem árt odafigyelni a tüzelőberendezések megfelelő használatára és karbantartására.

Molnár Adrienn, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője kérdésünkre elmondta: a jogszabályok értelmében nem tartozik a kéményseprők feladatai közé az épített cserépkályha, kandalló és kemence csak bontással oldható összekötő elemének vagy bekötőnyílásának ellenőrzése és tisztítása. A fűtőeszközök ezen részeihez és magához a berendezéshez szakembert kell hívni.

– Sokan bele sem gondolnak, hogy a kéménynyílás kitakarításával a tüzelőberendezésben még megmaradhat az évtizedek során felgyülemlett korom, ami veszélyeket rejthet – tette hozzá Molnár Adrienn.

Kiemelte, hogy nem szabad háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni. A tűzre dobott háztartási hulladékok nagymértékben szennyezik a környezetet és károsítják egészségünket, emellett életveszélyes állapotokat idézhetnek elő.

– A nem megfelelő tüzelőanyag fokozza a kátrány és a korom lerakódását. Ennek jele, hogy romlik a huzat a cserépkályhában, vagy az ajtaján visszaáramlik a füst – mondta a megbízott szóvivő.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy a cserépkályha környezetében ne tároljunk éghető tárgyakat és folyadékokat, mert a kipattanó szikra lángra lobbanthatja azokat.

Trenyik András már 34 éve foglalkozik Bánkon kézi gyártású cserépkályhák készítésével. A mestert többnyire újraépítéshez és karbantartási munkákhoz hívják, de új cserépkályhák gyártására is akad megrendelés.

– A cserépkályhák működtetése viszonylag gazdaságos, ráadásul a felmelegedés után még hosszú ideig megtartják a hőt – mondta.

Hozzátette: a legtöbb kárt a túlfűtéssel okozhatjuk a tüzelőberendezésnek, ugyanis a csempéknek nem válik előnyére, ha rendre nagy lángon égetjük a fát a tűztérben. E problémát jelezheti, ha a fűtéstérben samott tégladarabokat találunk. – A kályha bekormozódásához, a füstjáratok eldugulásához vezethet, ha idő előtt teljesen lezárjuk az eszközt. Ez esetben az égéstermék nem tud kijutni, s lerakódik. A legrosszabb esetben a kályha akár fel is robbanhat – ismertette a kályhamester.

Kiemelte: a cserépkályha többnyire füsttel jelzi, ha hiba van a rendszerben. Előfordulhat, hogy eldugul a füstjárat, a kéménybe szorul valami vagy a lerakódó korom eltömíti a kivezető utat.

– A cserépkályha élettartama a fűtés intenzitásától, a berendezés használatától és felépítésétől függően 15–20 év. Át- vagy újjáépítésére akkor van szükség, ha a fűtőberendezés nem tartja a meleget és gyors lehűlést tapasztalunk – mondta Trenyik András.

A kályhamester szerint három-négy évente érdemes elvégeztetni a kályha kitakarítását, amely ma már szakember segítségével akár visszabontás nélkül is megoldható. Egy helyesen begyújtott és karbantartott cserépkályha a méretétől és a helyiség nagyságától függően akár tíz órán át is képes biztonságosan őrizni az otthon melegét.

Alattomosan támad a mérges gáz

Télen a kéménytüzek és a szén-monoxid miatti riasztások száma emelkedik Nógrádban, kisebb számban a fűtőeszközökkel kapcsolatban is előfordulnak tűzesetek. Ha nem jut elég levegőhöz a berendezés, akkor tökéletlen égés alakul ki és másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Nem csak a gázzal működő berendezések okozhatnak mérgezést. A kandallóval, cserépkályhával, olajkályhával, vegyes tüzelésű kazánnal fűtők is veszélyeztetettek, hiszen minden, nyílt égéstérrel működő berendezés forrása lehet a mérgező gáznak. Egy szén-monoxid-érzékelő felszerelése után nagyobb biztonságban tudhatjuk az otthonunkat, de az érzékelő önmagában nem akadályozza meg a gyilkos gáz kialakulását, csak jelzi annak jelenlétét.