Gyarmaton a legjobb, Bátonyban a legrosszabb az életminőség

– Az elemzés áttekinti a 2012–2018 közti, előrelépést hozó időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére és mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek – mondta el Dr. Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője.

Nógrád megye tekintetében úgy fogalmazott, hogy ez hazánk legkisebb népességű megyéje, amelynek járásszékhelyei rendkívül sokszínűek. A városok szinte valamennyi életminőségi kategóriát lefedik.

– Salgótarján az ország legalacsonyabb életminőségű megyeszékhelye és a járásszékhelyek rangsorában is az utolsó előtti helyen áll, csak Bátonyterenyét előzi meg. Bár megyeszékhelyként az elérhető szolgáltatások terén kiemelkedő, a népesség elvándorlása, valamint a települési környezet leromlása és a nagyfokú szegénység következtében a városi életminőségindex-értéke összességében alacsony – közölte az ügyvezető.

Hozzátette: Salgótarján a szocialista időszakban felfutott nehézipari ágazatok válságával párhuzamosan évtizedek óta hanyatlott, és a negatív trendek nagyon nehezen fordíthatók meg. A demográfiai problémák, illetve a szegénység gyenge gazdasággal és civil társadalommal, valamint a fiatalok relatíve alacsony képzettségével párosul.

Csite András kitért arra is, hogy a Nógrád megyei járásszékhelyek demográfiai helyzete jellemzően közepes vagy gyenge. Ez alól Rétság jelent kivételt. A kiemelkedő gazdaságú és erős civil társadalommal rendelkező város az elérhető szolgáltatások terén gyenge, emiatt életminősége a jó kategóriába sorolható.

– Általánosságban véve az is elmondható a megye városairól, hogy relatíve jó értékekkel bírnak az erős civil társadalom dimenzióban. Szécsény például ennek a mutatócsoportnak köszönheti jó életminőségű minősítését, hiszen a többi dimenzió terén rendre közepes értékeket ért el. Hozzá hasonlóan Pásztó is elsősorban a civil társadalmi aktivitás miatt került ebbe a kategóriába. Bár a megye városait rosszul érintette a rendszerváltás, a többi magyar járásszékhelyhez képest stagnálás vagy enyhe előretörés figyelhető meg a 2012–2018 közötti időszakra vonatkozóan – hangsúlyozta az ügyvezető.

Balassagyarmattal kapcsolatban Csite András elárulta, hogy Salgótarjánhoz hasonlóan a város demográfiai helyzete rossz, ugyanakkor stabilan jó értékeket ért el az összes többi dimenzióban. Összességében sokkal jobb életminőséget biztosít a megyeszékhelynél, ugyanakkor funkcionális kínálata némileg gyengébb, népessége pedig lényegesen alacsonyabb.

Az ügyvezető szerint az eddigieknél is komolyabb fejlesztésekre van szükség Nógrád megyében ahhoz, hogy az életminőség jelentősen javuljon.