Halálos táncot járnak egyesek a befagyott nógrádi tavakon

– A legfontosabb szabály, hogy csak olyan helyen szabad jégen tartózkodni, amit előzőleg hivatalosan is kijelöltek sportolásra. Nyílt vízfelületek jegére csak akkor lehet rámerészkedni, ha az megfelelő vastagságú – minimum 10 centiméter –, nem olvad és a látási viszonyok is jók. Amennyiben befagyott vízterületekre megyünk, győződjünk meg arról, hogy a jég biztonságos. Ennek vastagsága adott területeken változó lehet, ezért a parttól lehetőség szerint ne távolodjunk el – hívta fel a figyelmet Szeles Péter.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője hozzátette: egyedül semmiképp ne tartózkodjunk a jég felületén, mindig legyen ott másvalaki is, aki baj esetén segíthet. Ha beszakad alattunk a jég, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a lékből ki tudjunk szabadulni. A beszakadás pillanatában karunkat emeljük oldalsó középtartásba, és felső testünkkel dőljünk egy kicsit előre, hogy minél nagyobb felületen érintkezzünk a jég felszínével. Törekedjünk arra, hogy a fejünk és a kezünk ne kerüljön a jég alá. Próbáljunk felfeküdni a víz felületére, és felhasalva felkúszni a jégre, akár úgy, hogy a mögöttünk lévő jégtábláról eltoljuk magunkat. Amennyiben a jég folyamatosan betörik alattunk, a part felé haladva törjük magunk előtt.

Ha azt látjuk, hogy valaki más alatt szakadt be a jég, a mentés megkezdése előtt minden esetben értesítsük a katasztrófavédelmet – a 105-ös vagy 112-es telefonszámon –, hogy a további segítség minél előbb a helyszínre érkezhessen.

– Mentés esetén mindig hason csúszva közelítsük meg a jég közé került embert – ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk. A jég beszakadásának helyét ne közelítsük meg teljesen, az ugyanis törékeny. Az utolsó szakaszt pedig próbáljuk meg segédeszközökkel áthidalni, például hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal, vagy ruhadarabokkal. Arra is vigyáznunk kell, hogy a szerencsétlenül járt embert ne a ruhája ujjánál fogva ragadjuk, ha ki szeretnénk húzni, hiszen az a varrásoknál könnyen elszakadhat – hangsúlyozta Szeles Péter

Hozzátette, amennyiben több ember van a helyszínen, tanácsos láncot alkotni úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Így a mentés résztvevői hatékonyan támogathatják egymást, az elől lévőnek nyújtott segédeszközökkel pedig kihúzhatják a jégre, majd a partra a bajba jutottat. A jeges vízből kimentett embert nem szabad azonnal túlfűtött, meleg helyre vinni. Miután a ruházatától megszabadítottuk, próbáljuk a vérkeringését dörzsöléssel beindítani, majd azonnali orvosi elsősegélyben, ellátásban kell részesíteni.

– Annak mentésére, aki a jég alá került, már csak a felkészült szakemberek tehetnek kísérletet. Éppen ezért ilyen esetekben mielőbb értesíteni kell a katasztrófavédelmet – hangsúlyozta Szeles Péter.

Pár hete beszámoltunk róla, hogy harmadik alkalommal vállalták a Palóc Rozmárok és több bátor ember, hogy a hideg időben úszik egyet a nyírjesi nagytóban, illetve amatőr jégkorcsolya-bajnokságot rendeztek az Ipoly árterén.

Emberéletben mérik a perceket

A szabad vízen való tartózkodás szabályait egy 2001-es belügyminisztériumi rendelet írja le.

E szerint aki korcsolyázni szeretne, az ott teheti ezt meg, ahol a jég már elérte a kellő szilárdságot, nem olvad, nem mozog, továbbá nem vonatkozik rá semmilyen tiltás.

El kell kerülni viszont a folyókat, a kikötőket, valamint a veszteglőhelyeket, mivel ezeken szinte sosem képződik elég vastag jégréteg. Tilos éjszaka, illetve rossz látási viszonyok között jégre lépni, de járművel is csak akkor hajthatunk rá, ha a munkavégzés ezt indokolja.

Ennek ellenére előfordul, hogy valaki korcsolyázás közben esik bele a hideg vízbe. Ilyenkor minden perc számít, hiszen a víz hőmérsékletétől függően hamar beáll a hipotermia állapota, és bekövetkezik a kóros kihűlés.