Új kötet született a diósjenői helytörténész tollából

– Hányadik a sorban a Gárdonyi Géza szerelme: Szarvassy Margit tanítónő című könyve?

– Ha minden alkotást számítunk, akkor száz fölé tehető a lista. Ezek közé tartoznak azok a kisebb terjedelmű falubemutató kiadványok, amelyeket a Honismereti Kiskönyvtár számára írtam. Ezen kívül készültek évkönyvek és falumonográfiák, valamint feldolgoztam Czinka Panna életét is.

– Rokonságban áll a tanítónővel.

– A könyv történetének főszereplője, Szarvassy Margit a dédnagyapám húga volt.

– Miért érezte úgy, fontos, hogy megírja ezt a történetet?

– A rokoni szálaknak köszönhetően a családunk birtokába került egy sor ereklye Gárdonyi Gézától, Jókai Mórtól, valamint a Feszty család kiváló festőművészeitől. Ezek főként dedikált könyvek, festmények, képeslapok és fényképek. Ezt kívántam feldolgozni és közzé tenni. Hozzátenném, hogy a birtokomban van Jókai Mór kezének másolata. Az eredeti kézszobrot Donáth Gyula – a tatai óriás turul alkotója – készítette. Ez adta az ötletet, hogy alapítsunk egy irodalmi díjat Jókai-díj néven.

– Mennyi idő alatt készült el az írásmű?

– Évtizedek óta gyűjtöttem hozzá az anyagot, valamint a családtörténeti vonatkozásokról is sok forrás került elő a korabeli sajtó hasábjairól. Régi vágyam volt, hogy megjelenjen ez a könyv, amelynek kiadását végül nővérem, Erzsébet támogatása tette lehetővé.

– Miről szól a kötet?

– Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy három téma bontakozik ki a könyv olvasása közben. Részben egy kis családtörténet, hisz a szudétanémet Szarvassy család felmenőit az 1700-as évek végéig tudjuk vezetni. A második terület, amit az alkotás feldolgoz, egy kis irodalomtörténet, hiszen Gárdonyi Géza élete is kibontakozik, és találkozhatunk az irodalmi, művészeti életnek egy sor kiválóságával. A harmadik, amibe bepillantást nyerhetünk egy kis kortörténet, amelyben megismerhetjük a legjelentősebb művészeti központnak, a Feszty Szalonnak az életét.

– A kutatómunka során milyen érdekességekre bukkant a főszereplő életével kapcsolatban?

– Szarvassy Margit művelt, több nyelvet beszélő tanárnő volt, aki még tankönyvek írására is vállalkozott. Jártas volt a művészetekben, gyakran fellépett énekkel, verssel a koncerteken. Ezáltal úgy gondolom, hogy méltó párja lehetett volna Gárdonyi Gézának, ám a sors máshogy rendelkezett.

– Mit gondol erről a szerelmi viszonyról?

– Hat éven keresztül kerülgették egymást, de igazán egyikük sem merte rászánni magát a házasság jelentette elköteleződésre. Előbb a tanítónő visszakozott, az író kusza családi élete miatt. Később pedig Gárdonyi Géza lépett vissza a házasságtól, a rosszul sikerült első frigye miatt. Én is azt gondolom, amelyet egy méltatója fogalmazott meg Gárdonyiról: „Az Egri csillagok írója egy hozzáillő komoly nőbe volt szerelmes, de gyávának bizonyult magához kapcsolni. Eljutott a boldogság kapujához, kezét rátette a kilincsre, de azt lenyomni már nem volt elég bátorsága”.

Zászlóra tűzték a hagyományőrzést

A Boróka Gyermekjóléti Egyesület adott otthont a könyvbemutatónak, amelyet 2003-ban azzal a közös céllal hoztak létre, hogy önkéntes munkával javítsák a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségét. A 12–15 tag elkötelezett önkéntes munkájával több évig sikeresen működött a szervezet Fonyban, nyári programokkal. A fonyi központ alapvetően csak szálláshely volt, többek között ezért is hoztak létre 2012-ben Diósjenőn fióktelepet, ami egy határon átnyúló pályázati támogatás segítségével közösségi központtá vált.

– A Boróka-házban három nagy témakör mentén szervezzük a programokat a család minden tagja számára: természetvédelem, hagyományőrzés és közösségépítés – mondta Pluhár-Schaf Ibolya, az egyesület elnöke.