Még mindig vannak olyan nógrádiak, akik az ősi foglalkozás elkötelezettjei

Chikány Alajos ősei évszázadok óta lakják Ilinyt. A foglalkozását tekintve térképész férfiú a rendszerváltoztatást követően kezdett el birkák tenyésztésével foglalkozni a falu határában. Mára ugyan átadta vállalkozását az unokaöccsének, de azért ő is gyakran kilátogat még a dombok közé.

A falu szélén álló házából terepjáróval megyünk ki a nyájhoz, indulás előtt még bepattan a kocsiba két szomszéd fiúcska, Koni, a hatéves okos kis pumi pedig vidáman lohol a kocsi után. Ők már tudják, hogy Lali bácsival kimenni a négyszáz birkához a nap fénypontját jelenti.

– Ez egy univerzális foglalkozás, szokták mondani, hogy egy pápának annyit kell tudnia, mint egy juhásznak. A nyájáról ismerszik meg a juhász, és a juhászról a nyája. Rossz gazdának rossz állatai vannak és fordítva – sorolja a bölcsességeket az ilinyi juhász. Ez egy embert próbáló szakma, aki ezt nem érti, annak szenvedés. Én sokat utaztam a világban, Franciaországtól Erdélyig számos országot bejártam, és mindig próbáltam az adott helyen a juhászok életét is megismerni. Utánaolvastam, hogy Amerikában már 150 évvel ezelőtt kiépített karámrendszerek voltak, nálunk csak most kezdjük a karámrendszereket használni.

Számos élettani értéke, ízletessége ellenére itthon nem kell a juhhús

Őseink étrendjében a juhhúsfélékből készült ételek igen előkelő helyet foglaltak el, mára mégis nagyon lecsökkent a juhhúsfogyasztás hazánkban. Ez jelentősen megnehezíti a magyar juhtenyésztők helyzetét. Bár húsvétkor kicsit kelendőbb a hazai származású birkahús, a magyar bárányok zömét mégis az olaszok ünnepi asztalán tálalják fel gyakrabban. A juh napi táplálékfelvételével a legelés folyamán gyógynövényeket fogyaszt, melyek az emberek ellenálló-képességét is növelik a betegségekkel szemben. A juhhús egészséges, koleszterinmentes, melyet természetes környezetben állítottak elő. A bárányhús gyorsítja a lép és vese működését, illetve segíti a fogyókúrát. A bárányhúsból készített ételek kitűnően illeszkednek a korszerű étrendbe, kifejezetten könnyű ételnek számítanak. A bárányhús zsírtartalma igen alacsony, jelentős a vitamintartalma és könnyen emészthető, emiatt diétás étrendbe és a gyerekek táplálkozásába is beépíthető – olvasható a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ajánlásában.

Egy birka négy kiló zöldtakarmányt eszik meg egy legeltetés alkalmával. Naponta kétszer legelnek. Ha jó kondícióban vannak az állatok, akkor jó a szaporulat, jó a gyapjú, örül a gazda szeme.

Chikány Alajosék a kisbárányokat értékesítik az olasz piacon, darabját 18–20 ezer forintért. Egy évben kilenc-tízszer szállítanak, élve. Könnyebbséget jelent, hogy a kamionok házhoz jönnek, nem kell egy gyűjtőhelyre elvinni az állatokat. A gyapjút is eladják, de mint mondja, abból nem származik jelentős bevételük, nem éri el a négyszáz forintot sem a felvásárlási ára kilónként.

– Nyolc év óta nem változott a bárányok felvásárlói ára, bár valamit kompenzálnak uniós támogatásból. De én úgy látom, hogy nem a termelő, hanem a fogyasztó van itt pozícióba hozva. Az a fontos, hogy ő olcsóbban kapja meg a bárányhúst.

Barnuskám, légy szíves arra mozdítsd őket! – szól Lali bácsi a kilencéves Matus Barnabásnak, aki nagyon szereti a birkákat terelni. Fejük egyformán legyen, lassan, de határozottan csináld, menj mögéjük közvetlen! – tanítja a tapasztalt juhász a legfiatalabb korosztály képviselőjét.

Kicsi korban kell ezt elkezdeni, meg kell szerettetni a szakmát mindenkivel. Egy tudós fiának könnyebb tudóssá válni az apja mellett, mint annak, aki felnőttkorban kezd bele, s így van ez a juhásszal is. És az élethez szerencse is kell, jó időben jó helyen lenni.

A pásztorkodás olyan foglalkozás, melynek során a művelőjének van ideje a világ dolgairól elmélkedni, és Lajos bácsi beszédén érződik is, hogy sok gondolat született meg itt a fejében. S az idilli tájat nézve könnyedén el is hisszük, hogy a szerencsések közé tartozik.