Ezt tegye ha elárvultnak tűnő őzgidát talál az erdőben

Május és június hónapban a természetjárók, de akár a települések környékén kirándulók is találhatnak őzgidákat, szarvasborjakat a természetben. A szakemberek mindenkit figyelmeztetnek, hogy ezekhez a kis állatokhoz nem ajánlott túl közel menni, és semmiképpen sem szabad hozzájuk nyúlni, mert az anyjuk nem fogadja vissza őket, ami a pusztulásukat okozhatja. Ezekben a hetekben tehát fokozottan kell figyelni a természeti környezet zavartalanságára. A témáról Cseri Tibor, a Hollókő Vadásztársaság vadászmestere adott tájékoztatást a Nool.hu-nak.

– Az őzek és a gímszarvasok májusban és június elején, a dámszarvasok május végén és júniusban ellenek. Az őzeknél rendszeres az ikerellés, míg a gím- és dám­szarvasoknál ez viszonylag ritka. A kicsinyek életük első napjaiban még gyengék, ezért nem tudják követni anyjukat, így amíg az távol van – mert épp veszélyt észlel vagy táplálkozik – hátrahagyja őket a sűrűben és a magas fűben. Az anyák naponta többször is visszatérnek, hogy megetessék gidáikat, vagy borjaikat – nyilatkozta a vadászmester, aki kiemelte, hogy legtöbbször őzgidával lehet találkozni a füves legelőkön és a lucernatáblákon: az őz kisebb területen mozog, mint a szarvas.

Az őzgidák és a szarvasborjak ösztönösen próbálnak elbújni, meglapulnak, mozdulatlanná válnak, amikor ember közeledik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy betegek vagy sérültek lennének.

– Ha ilyen kis állatot talál valaki semmi esetre sem szabad megfogni, sem megsimogatni, mert az anyjuk megérzi rajtuk az emberszagot és a sorsára fogja hagyni őket. Ennek következtében a pár napos állat éhen fog pusztulni vagy ragadozók martalékává válik. Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk, ha magányos szarvasfélét találunk, kifejtette: a legjobb, ha ilyenkor, ugyanazon a nyomon, amin odamentünk, visszahátrálunk és nagy ívben kikerüljük a környezetét. Így a szülő később visszatér majd gyermekéhez, és amikor az már elég erős magával viszi – mondta Cseri Tibor.

Mindezek mellett megjegyzendő, hogy a vad, amíg él, az állam tulajdona, így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, az a büntető törvénykönyv szerint lopásnak minősül.

Óvatosan sétáltassuk a kutyákat!

Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban a kutyasétáltatók is a szokásosnál jobban ügyeljenek kedvenceikre. A szabadon kóborló ebek ugyanis megkergethetik a vemhes őzsutát vagy szarvastehenet, ami vetéléshez és az állat pusztulásához is vezethet. Ha pedig a kutya kiszimatolja a kis állatot, nem is kell bántania ahhoz, hogy megpecsételje a sorsát. Amennyiben valaki egyértelműen sérült állatot talál, vagy olyan helyen botlik gidába, borjúba, ahol az feltételezhetően veszélyben van, akkor az adott területen vadászatra jogosult szervezetet – vadásztársaságot, vállalkozást vagy erdészetet – tanácsos értesíteni. Az illetékes tagja tudni fogja, hogyan kell szakszerűen gondoskodni az állatról.