Lezsák Sándor: Somoskőújfalu feltámadt a gyászból, amit Trianon okozott

Az 1920-as trianoni békediktátum által meghúzott határok miatt e két település Csehszlovákiához került. Az elcsatolás felülvizsgálata évekig tartott, azonban a kitartó és kemény munka meghozta a kívánt eredményt, ugyanis 1924. február 15-én a két falu visszakerült hazánkhoz. A Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közösen határozta el 1999-ben, hogy 1924. február 15-ét a „hazatérés napjává” nyilvánítja, és ezt a napot minden évben közösen megünneplik egészen 2002 óta.

A rendezvényre a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban került sor. Az eseményen részt vett többek között Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, aki egyben a település díszpolgára is, Becsó Zsolt és dr. Becsó Károly országgyűlési képviselők, Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az elnöke és Fritsch Ottó, a Krepuska család tagja.

Az eseményen először Dr. Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Majd felhívta a figyelmet a Hazatérés napjának legfontosabb üzenetére: – Van mit ünnepelnünk, hiszen számunkra minden nap ünnep, amelyet magyar földön és magyarul élhetünk.

Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az elnöke is mondott beszédet az emlékezőknek, akinek a Hazatérés napja egy piros betűs ünnep a naptárjában, illetve kiemelt helyet érdemel Nógrád megye történelmében is. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a település már egy éve büszkén birtokolja a „hazatért falu” címet.

Lezsák Sándor elmondta, hogy továbbra is elkötelezett a település mellett, amelyet az elmúlt években is figyelemmel követett. Továbbá megemlítette, hogy Somoskőújfalu feltámadt abból a gyászból, amelyet a trianoni békediktátum okozott, és minden katonai segítség nélkül felvették a harcot, akár csak Sopron, Balassagyarmat vagy éppen Kercaszomor.

Településeket szereztek vissza

Dr. Krepuska Géza nem csak a gyermekkora miatt szerette Nógrádot, hanem Somoskő – Somoskőújfalu környékén lévő birtoka miatt is. Azonban az elcsatolás nagyon megviselte. Aztán a budapesti antantbizottság angol tagja kereste fel a világhírű orvosprofesszort, fül- és gége problémái miatt. A szakember miközben meggyógyította a beteget, elpanaszolta neki a történteket, ezután pedig meghívta a faluba és a birtokra is. A látogatáson a bizottsági tagokat a professzoron kívül elkísérte még Lipthay B. Jenő és dr. Auer Pál is. A találkozó szerencsére jól sikerült, mert ezáltal megindult az elcsatolás felülvizsgálata, de csak pár év múlva került vissza a két falu hazánkhoz.

Becsó Zsolt pedig elmondta, hogy a Somoskőújfalun történt számos felújítás méltó a történelmi helyszínhez és a magyar faluprogram, illetve a családtámogatási rendszer is azt mutatja, hogy a falvaknak van jövője. A rendezvényen még Fritsch Ottó, a Krepuska család tagja osztotta meg ünnepi gondolatait.

Az ünnepségen közreműködött a helyi Gesztenyekert Óvoda, a Kiskút Néptánccsoport, a Somosi Gyertyaláng Kórus és a Cogito ÁMK, a Dr. Krepus Géza Általános iskola, illetve Goldperger András. Az ünnepi műsor után került sor a Hazatérés emlékmű koszorúzására. Ezután pedig a Hazatérés Emlékházban a rendezvénnyel kapcsolatos filmvetítés vette kezdetét.