Fotó: chadin0 / Shutterstock

Átalakultak a sertések, miután Európába érkeztek

Archeológiai bizonyítékok alapján eddig úgy vélték, hogy a sertések őseit egykor a Közel-Keleten háziasították, a mai sertéseknek tehát a közel-keleti vaddisznóhoz kellene hasonlítania. Az Oxfordi Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem tudósainak kutatása szerint a modern európai házisertések genomja azonban az európai vaddisznóéhoz hasonlít.

A sertések teljes genetikai változáson estek át Európába érkezésük után – állapította meg egy brit tanulmány.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány elkészítésén több mint száz kutató dolgozott.

Több mint 2000 ősi sertés DNS-ét szekvenálták, köztük az elmúlt tízezer évből származó 63 ősi sertését, amelynek maradványait a Közel-Keleten vagy Európában találták meg.

A kutatás szerint az első sertések 8000 évvel ezelőtt érkeztek a Közel-Keletről a földművesekkel együtt Európába. Ezeknek a házisertéseknek tisztán közel-keleti genetikai állománya volt. A következő 3000 év alatt azonban ezek az ősi sertések keveredtek az európai vaddisznókkal, és szinte teljesen elvesztették közel-keleti származásukat, amelynek genetikai jelei csak nagyon kis mértékben mutathatók ki a modern európai házisertésekben.

A Földközi-tenger szigetein élő sertésekben viszont a közel-keleti ősök genetikai állománya nagyobb mértékben maradt fenn, annak köszönhetően, hogy nem keveredtek annyira az európai kontinensen élő vaddisznók génállományával.

Greger Larson professzor, az Oxfordi Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy sok helyről és hosszú időperiódusból sikerült hozzáférni az ókori genomokhoz, és ez lehetővé tette, hogy alaposan megfigyeljék a házisertések genomjának lassú, teljes átalakulását. Az átalakulás arra utal, hogy Európában évezredek óta tartottak sertéseket, és a házisertések elég gyakran keveredtek a vaddisznókkal, így eredeti származásuk genetikai állománya szép lassan átváltozott.

Laurent Frantz, a Queen Mary Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője hangsúlyozta: bár korábban úgy gondolták, hogy a nagy változás a háziasítással zajlott le, a kutatás szerint a sertés háziasításának első 2500 évében az emberek általi tenyésztés szinte semmilyen szerepet nem játszott a modern európai sertések fejlődésében.

A kutatócsoport elkészítette a nyugat-eurázsiai sertések genetikai történetének idővonalát. Következő lépésként a kutatók pontosan meg akarják határozni a modern európai házisertések genomjának azt a néhány génjét, amelyek őrzik a közel-keleti eretedet. Ebből akarják megállapítani, hogy vajon a termékeny félhold térségében több mint tízezer évvel ezelőtt alkalmazott mesterséges válogatás hagyott-e nyomot a modern sertésekben a jellegzetes szőrzeten kívül.

Borítókép: illusztráció

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Több mint ezerkétszáz pályázat érkezett az MVM okosbútor-pályázatára
szponzorált tartalom
A legjobb fiatal zeneművészek díja
heliopoliszi italozás
Már az ókori Egyiptomban is folyt a sör
siker / 4 órája
Két magyar aranyérem a budapesti teqball-világbajnokságon
Ez volt a sportág harmadik világbajnoksága, a második, amit Budapesten rendeztek.
David Datuna nagy napja / 5 órája
Megette a kiállítás százhúszezer dollárt érő banánját egy látogató (videó)
jobban érzi magát / 5 órája
Visszatér a színpadra Demjén Ferenc
elismerések / 6 órája
Balog Zoltán és Gaál György kapta a Kincses Kolozsvár-díjat
Rövidpályás úszó-Eb / 7 órája
Késely Ajna bronzérmes 400 méter gyorson
hősi halottak / 7 órája
Feketébe borult Salgótarján szíve a sortűz áldozataira emlékezve
Kakuk Klaudia
NEK / 8 órája
Magyarország a díszvendége az idei vatikáni betlehem-kiállításnak