Szurkolói szeretet

Sisa Tibort a diósgyőri szurkolók úgy próbálták visszacsábítani a csapathoz, hogy ipolytarnóci lakóhelyéhez is elmentek kérlelni a Tanár urat, maradjon a DVTK-nál. A történet nem mai, sőt, nem is tegnapi, ezzel együtt ékes bizonyság arra, ha valakit a szívébe zár a publikum, akkor onnan nehezen engedi. És ez így van jól. Teljesen emberi reakció olyan helyzetekben, amikor a kötődés sokkal több, mint „egyszerű edző-drukker kapcsolat”.

Az elkötelezettség kifejezésének számtalan példájával rukkoltak már elő a szimpatizánsok,

ha a szeretett klubról vagy éppenséggel a megszokottól kedveltebb szakemberről, vezetőről volt (van) szó. A „Ki mint gyászol, úgy szeretett” mondás legutóbbi megnyilvánulása az a hozzáállás, amelyet a Leicester City szurkolói mutattak azok után, hogy tragikus helikopterbalesetben elhunyt a klub thaiföldi tulajdonosa, Vichai Srivaddhanaprabha. A szárnyra kapott hírek szerint a 2015/16-os idényben a Premier League-ben bajnoki címet szerzett egyletet otthona, a King Power Stadium Khun Vichai Stadiummá változna, emléket állítva a mélyen tisztelt elöljárónak.

Miként a tisztelet jele az is, amikor a játékosok maguk fizetik a nézők belépőjegyét. No, ez általában már a gyatra produkcióért cserébe felajánlott gesztus, ameddig persze nem volna szabad eljutni, ám ha már kudarcot vallott a társaság, akkor legalább a pályán kívül legyen belátó a sportoló, s díjazza, hogy a magát becsapottnak érző szurkoló továbbra is kíváncsi az adott alakulatra.

És itt a csavar! Egészen ritka, amikor a néző nemcsak azért nyúl a zsebébe, hogy a belépőjegyét kifizesse, hanem azért is, hogy a klub edzőjére kiszabott büntetést magára vállalja. A játékvezetői jelentés szerint a sípmesterrel szemben mutatott sportszerűtlen viselkedésért kapott nyolc mérkőzésre – vagyis majdnem a bajnoki év egyharmadára – szóló eltiltás önmagában is jelentős vezeklés a trénernek, nem még hogy a százezres tételt is át kelljen utalnia. Nem is kell, mert az élet ismét arra adott tanúbizonyságot, hogy érdemes hinni a jóban. Rendre akadnak ugyanis olyanok, akik minden emberi számítást felülmúlva előjönnek szinte a semmiből, és a maguk miliőjében csodát tesznek. A megrovás anyagi részét összegyűjtő személyek jól tudják, hogy a világot nem váltották meg, nem is ez volt a céljuk. Ellenben reményt keltettek.

Ahogy anno Sisa Tibor, úgy most Egerben Vígh Ferenc érezhette át, mit képes adni a szurkolói szeretet.