Megjelent a Palócok nyomában című helytörténeti kiadvány

Palócokról, a palóc tárgyi és szellemi értékeket őrző intézményről, a Balassagyarmati Palóc Múzeumról, „a nagy palócról”, Horpácsról és kapcsolatukról született összefoglaló munka dr. Praznovszky Mihály munkái és kutatási eredményei, Mikszáth Kálmán munkái, valamint a palóckutatás eredményei összefoglalásával.

„Kik a palócok? Ha röviden kellene válaszolni rá, azt mondhatnák: a legizgalmasabb magyar etnikai népcsoport, amelynek sem az eredetét, sem a földrajzi elhelyezkedését, sem történeti kialakulását nem ismerjük. Illetve ha ismerjük is, igen sokféleképpen.” Ez a sokszínűség mind a kötet tartalmában, mind a felhasznált anyagokban is megmutatkozik.

A helytörténeti kiadvány a palóckutatás nagy alakjainak és eredményeinek bemutatásával kezdődik, mely röviden kitér a palócok eredetére, területi elhelyezkedésére, a palóc kultúra sajátosságaira, melyből a legkiemelkedőbb és leginkább sokszínű, a népviselet és a népszokások (temetés, lakodalmi szokásrend, ünnepkörökhöz kapcsolódó szokások, búcsú), továbbá a gazdálkodás és életmód.

A kötet további fejezetében a palóc hagyományok tárgyi és szellemi értékeinek jelentős részét őrző balassagyarmati Palóc Múzeumról, annak Nagy Iván általi megalapozásáról, a Múzeumi Társulatról, és a világháborúk okozta károkról is tudósít. Emellett kiemelésre kerül, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeum mögötti területen jött létre az első magyarországi skanzen, mely tovább növeli a múzeum gyűjtőkörének és anyagának jelentőségét, ezzel is kiemelve, hogy mennyire fontos is egy ilyen összefoglaló munka megszületése és minél fiatalabbakhoz történő eljutása.

A Palóc Múzeum története során már szóba kerül Horpács, melynek ereje nemcsak „a természet adta szépségében és előnyében rejlik, hogy ma már minden irányból gyorsan és jól megközelíthető”, hanem abban is, hogy a hányattatott sorsa ellenére folyamatosan fejlődött és „a nagy palócra” emlékezve a falu „legfontosabb értéke már a Mikszáth-hagyomány lett”, mely a helyi lakosok identitását is meghatározza.

A helytörténeti kiadvány további fejezetében Mikszáth Kálmán életét és munkásságát ismerheti meg az olvasó, visszaemlékezés-részletek és leírások, valamint életrajzi kutatások alapján, melyek tovább emelik a kötet értékét és sokszínűségét. Ebben dr. Praznovszky Mihály szerepe kiemelendő, hiszen munkássága a Mikszáth Kálmán Társaság örökös tiszteletbeli elnökeként megkerülhetetlen egy hasonló témájú munka megszületéséhez.

„A nagy palóc” Horpácshoz való kötődése is kiemelésre kerül a kötetben, hiszen főként érzelmi szálak fűzték Mikszáth Kálmánt a falucskához. „Egész életemben vágytam ilyen zugra, elrejtett fészekre. Azt szerettem volna, hogy még a mappán se legyen rajta.” A felgyorsult városi élet elől menekült e csendes kis faluba, ahol a világ elől elbújva élhette le élete hátralevő részét félig kúria félig kastély otthonában, melyben a ma is látható kiállítás „valóban méltóképpen mutatja be Mikszáth és szülőföldje kapcsolatát, az írófejedelem horpácsi éveinek történetét” csakúgy, mint ez a helytörténeti kötet is.

A kötet Horpács Község Önkormányzata megbízásából készült az EFOP-3.3.2-16-2016-00323 „Mikszáth nyomában – Élménypedagógia Palócföldön” című projekt keretén belül.