2024.03.11. 06:58
Három frontszakaszról jelentett sikereket az orosz védelmi tárca
747. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán 28. gépesített dandár katonái egy 122 milliméteres önjáró löveggel készülnek orosz állásokat támadni a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2024. március 3-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
NATO-főtitkár: a NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába
A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába - szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy hétfői interjúban, elhatárolódva Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésétől.
"A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és sem a NATO, sem a NATO-tagállamok nem részesei a konfliktusnak" - mondta Stoltenberg a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
Kijelentette, hogy az egész katonai szövetséget érintené, ha egyes NATO-országok csapatokat küldenének Ukrajnába, tekintettel arra, hogy a tagállamokat köti a kollektív védelem.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Macron hibát követett-e el, amikor "stratégiai bizonytalanságról" beszélt nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatban, Stoltenberg azzal felelelt: "úgy vélem, fontos, hogy konzultáljunk és egységesen közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, mert ezek mindannyiunk számára jelentőséggel bírnak".
Stoltenberg arról is szólt, hogy az Ukrajna szuverén és független államként való megőrzéséről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Vlagyimir Putyin orosz elnökben tudatosul, hogy nem győzhet a harctéren.
Amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk, akkor ennek módja a katonai támogatás nyújtása Ukrajnának
- fűzte hozzá.
A főtitkár egyben világossá tette, hogy nem ért egyet Ferenc pápának a "fehér zászló bátorságával" kapcsolatos kijelentésével.
Mint mondta, ami a tárgyalóasztalnál történik, az elválaszthatatlanul összefonódik a harctéri erőviszonyokkal.
Arra a kérdésre, hogy szavai értelmezhetők-e úgy, hogy nem jött el az ideje fehér zászlóról beszélni, úgy felelt: "Nincs itt az ideje az ukránok megadásáról beszélni". "Ez tragédia lenne az ukránok számára" - tette hozzá.
Stoltenberg azt is leszögezte, hogy "ez veszélyes is lenne mindannyiunk számára". "Mert akkor Moszkvában azt a tanulságot vonnák le, hogy ha katonai erőt alkalmaznak, emberek ezreit ölik meg, ha másik országot rohannak le, akkor megkapnak mindent, amit csak akarnak" - húzta alá a NATO főtitkára.
Kreml: Párizs a feszültséget szítja azzal, hogy idegen csapatokat tervez Ukrajnába küldeni
Szítja a feszültséget, és nagyon veszélyes az a francia politika, amelynek célja idegen haderő Ukrajnába vezénylése - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
"Franciaország irányvonala, mely azt célozza, hogy létrehozzon egy olyan koalíciót, amelynek országai készen állnak arra, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, nem más, mint a feszültség szítása" - mondta Peszkov.
Ez veszélyes, nagyon veszélyes irányvonal
- tette hozzá.
Azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint már vannak idegen katonák Ukrajnában, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok "már régóta rendelkeznek olyan információkkal", hogy tényleg tartózkodnak Ukrajna területén olyanok, akik valamilyen formában "közvetlen kapcsolatban állnak a NATO-val".
Ferenc pápának arról a kijelentéséről szólva, amely bátorságnak minősítette a fehér zászló kitűzését és a párbeszéd megkezdését, Peszkov úgy vélekedett, hogy ezt tágabb összefüggésben kell értelmezni, és a katolikus egyházfő a tárgyalások mellett emelte fel szavát. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette: Oroszország kész a problémákat tárgyalások útján rendezni, és számára ez lenne az előnyben részesített út.
Rámutatott, hogy a "kijevi rezsim" ezt a lehetőséget kizárja, és azon európai országok támogatását élvezi, amelyek abban bíznak, hogy stratégiai vereségre tudják kényszeríteni Oroszországot. Ezt "eltévelyedésnek" és "súlyos hibának" minősítette.
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns találkozójával kapcsolatban Peszkov kijelentette, hogy a Kreml ismeri a magyar kormányfő vonatkozó nyilatkozatát, de nem tudja kommentálni. A szóvivőt konkrétan arra kérték, hogy fejtse ki álláspontját Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint Trumpnak béketerve van Ukrajnával kapcsolatban, és az a szándéka, hogy a választások megnyerése esetén megvonja a Kijevnek szánt katonai finanszírozást.
Igen, ezt láttuk. De nincs mit mondanunk, mert semmilyen részlet nem hangzott el. Nem világos, mi lehet ez a terv. Ezért nem lehet most bármi konkrétumot mondani
- jegyezte meg Peszkov.
Az orosz területek ellen megszaporodott ukrán dróncsapásokról szólva elismerte, hogy az ukrán fegyveres erők "fokozott aktivitást" tanúsítanak ebben a vonatkozásban. Hozzátette, hogy az orosz légvédelem aktív, és a további részletek megválaszolását az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.
Azon sajtóértesülések ügyében, amelyek szerint leváltották az orosz haditengerészet főparancsnoki posztjáról Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, és a helyére ügyvezetőként Alekszandr Mojszejev tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát nevezték ki, annyit mondott, hogy erről nyílt parancs nem született, a titkos parancsokat pedig nem tudja kommentálni.
Volodimir Zelenszkij: Ukrajna három védelmi vonalat tervez építeni összesen kétezer kilométer hosszan
Ukrajna három védelmi vonalat tervez építeni összesen kétezer kilométer hosszan - közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán.
Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.
Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan
- tette hozzá.
Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó a célra.
Az ukrán légvédelem tizenöt drónt lőtt le Odessza felett, találat érte az infrastruktúrát
Oroszország által indított huszonöt drónból tizenötöt lelőtt az ukrán légierő a dél-ukrajnai Odessza megyében az éjszaka folyamán, és találat ért egy infrastrukturális létesítményt – közölte hétfőn az ukrán hadsereg és regionális vezetők.
A hadsereg közleménye szerint tíz Sahíd típusú rakétát az odesszai kikötő felett semmisítettek meg.
Újabb tömeges éjszakai dróntámadást hajtottak végre az oroszok Odessza megyében. A harcok legalább másfél órán át tartottak
– közölte Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője.
„A légierő egységei bonyolult művelet során számos Sahíd-hullámot vertek vissza, amelyek a Fekete-tenger felől érkeztek ipartelepek és lakónegyedek közé, ami miatt nagyon nehéz volt a védelem feladata” – mondta a megye kormányzója.
Oleh Kiper szerint egy infrastrukturális létesítmény és néhány kereskedelmi egység rongálódott meg. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek értesülések.
A dél-ukrajnai Odessza megyét márciusban eddig hat orosz dróntámadás érte.
Oroszország fokozta az ukrajnai kikötők – köztük Odessza –, valamint a gabonaipari létesítmények elleni légitámadásokat, miután Moszkva tavaly nyáron nem újította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási egyezményt.
A jelentős gabonatermesztő és exportáló Ukrajna azóta alternatív útvonalat épített ki az Odessza környéki fekete-tengeri kikötők igénybevételével.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjel kijelentette, hogy az orosz hadsereg március eleje óta ukrajnai célpontok ellen 175 pilóta nélküli szerkezetet lőtt ki, amelyek közül Ukrajna 151-et hatástalanított.
Három frontszakaszról jelentett sikereket az orosz védelmi tárca
A donyecki, az avgyijivkai és a herszoni frontszakaszról számolt be orosz előretörésről hétfőn a moszkvai védelmi tárca.
A hadijelentés szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán 17 rohamot és ellenrohamot kísérelt meg sikertelenül, közülük 11-et Avgyijivka környékén.
Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint nyolcszáz katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 430-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett két telephelyet, ahol külföldi „zsoldosok” állomásoztak, hét drónirányítási pontot, egy üzemanyag- és öt lőszerraktárt, két harckocsit – az egyikük egy amerikai Abrams volt –, két gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, egy cseh Vampire sorozatvetőt, két francia CAESAR és egy amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint egy-egy amerikai M101-es és M119-es vontatott tarackot, továbbá HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját és 95 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Andrzej Duda: Oroszország nem győzhet Ukrajnában
Oroszország nem győzhet Ukrajnában, mivel az orosz imperializmus egész Európát veszélyezteti – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn, Ferenc pápa minap közzétett, az ukrajnai háború kapcsán „a fehér zászló bátorságát” említő nyilatkozatát kommentálva.
Oroszország nem győzhet Ukrajnában, meg kell állítani az orosz imperializmust, amely ma egész Európát, különösen Közép- és Kelet-Európát (...) de az egész világot is fenyegeti
– válaszolt Duda a varsói repülőtéren a washingtoni útja előtt tartott sajtóértekezleten egy, a katolikus egyházfőnek az orosz–ukrán béketárgyalásokról szóló szavaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
Hozzátette: az Egyesült Államokban a biztonsági ügyekről fog tárgyalni. Alapvető jelentőségűnek nevezte ebben a tekintetben Varsó kapcsolatait Washingtonnal.
Megerősítette: Joe Biden elnök Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából fogadja őt és Donald Tusk kormányfőt. Előzőleg a lengyel elnök az amerikai kongresszusban is tárgyal, szintén biztonságpolitikai témákról.
Donald Tusk az államfővel közös washingtoni látogatása kapcsán hétfőn az X közösségi felületen azt írta: Andrzej Dudával „politikai értelemben gyakorlatilag mindenben különböznek”, de Lengyelország biztonsága érdekében „együtt kell cselekedniük, és együtt is fognak cselekedni”, nemcsak az egyesült államokbeli látogatásuk során.
Megsemmisült egy drón Belgorodban
Lelőtték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónját Belgorod régiója felett – írja a Telegram.
A készülék moszkvai idő szerint 10 óra 15 perckor próbált megtámadni egy orosz területen lévő objektumot.
A drónt az ügyeletes légvédelmi rendszerek semmisítették meg.
Ukrán szabotőrök próbálták áttörni a határt Belgorod térségében
Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport (DRG) megpróbálta áttörni a határt a belgorodi Novaya Tavolzhanka térségében – jelentette a Mash Telegram csatorna.
A kiadvány szerint a csoport körülbelül 15 emberből állt, akik M4-es gépkarabélyokkal, gránátokkal és robbanóanyagokkal voltak felfegyverkezve.
A szabotőröket az orosz határőrök tüze fogadta, és visszahajtották őket Ukrajna területére.
Oroszország kész a béketárgyalásokra
Dimitrij Peszkov válaszolva a kérdésre, hogy mit gondol Ferenc pápa hétvégi nyilatkozatáról, azt mondta, Oroszország nyitott a béketárgyalásokra.
A katolikus egyházfő korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának „ki kellene tűznie a fehér zászlót” és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a háború befejezése érdekében. A pápa ezzel a kijelentésével kiváltotta Kijev felháborodását.
Peszkov szerint Vlagyimir Putyin többször is elmondta, hogy hajlandó béketárgyalásokat folytatni.
Megrázó interjút adott egy kárpátaljai katona özvegye
Kárpátalján szinte nem telik el nap temetés nélkül. A háborúban már legalább 35 magyar vagy magyar kötődésű katona veszítette életét, de valószínűleg valós számuk ennél is magasabb. Szatmári Volodimir is egy volt közülük, tavaly május 11-én áldozta életét a fronton. Megrázó halálát most özvegye idézte fel a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai magyar lapnak adott interjúban – írja a Magyar Nemzet.
Szatmári Ruszlana elárulta, hogy a háború kitörésekor fiuk éppen sorkatonai szolgálatát töltötte, ezért az első hetekben érte aggódtak a legjobban. Férje még nyugtatta is, hogy a sorkatonákat aligha viszik harcolni, és legalább kiképezték rá, hogyan kell fegyvert forgatni.
Volodimirban aztán április végén fogalmazódott meg az az elhatározás, hogy nem ülhet odahaza ölbe tett kézzel, miközben a fia a hadseregben szolgál.
Hamarosan bevonult, a 101-es kárpátaljai területvédelmi alakulathoz került, ahol felderítőként szolgált. Az első időszakban Donyeck megyében, Popaszne és Kramatorszk térségében állomásoztak, majd Luhanszk megyébe vezényelték át őket. De járt Herszon megyében is, azaz a legforróbb pontokon. Szumi megyében voltak, amikor életét vesztette – sorolta, milyen frontszakaszokon harcolt a férje. Szatmári Ruszlana azt is elárulta az interjúban, hogy a férfi holttestét csak másfél hónappal a halála után szállították haza, azonosításához DNS-vizsgálatot kellett végezni.
Volodimir két gyermeket hagyott hátra. Fiuk, Dmitro most lesz 21 éves, édesapja halála után leszerelték. A lányuk, Sztefánia május 17-én tölti be a 13. életévét.
A teljes interjút itt olvashatja, az özvegy mesélt arról is, mikor találkozott és beszélt utoljára férjével, hogyan értesült halálhíréről, és hogy fel lehet-e bármennyire készülni a legrosszabbra.
Gyilkos bombázásról tettek közzé videót
Egy Szu–34-es vadászbombázó teljes harci bevetését örökítették meg az alábbi felvételek. Még az is látható, ahogy a bomba kinyitja szárnyait – adta hírül a Magyar Nemzet.
Ismét elhalasztották Macron kijevi látogatását
Emmanuel Macron elnök ukrajnai látogatására a következő hetekben kell sor kerülnie – közölte a francia elnökség. Február óta ez a harmadik alkalom, hogy az országba tervezett utazást elhalasztják.
Macron kezdetben azt mondta, hogy februárban tervezi aláírni a kétoldalú biztonsági megállapodást Volodimir Zelenszkij elnökkel. Ezt akkor elhalasztották, mivel végül Zelenszkij érkezett, hogy megkösse az egyezményt – mutat rá a Reuters brit hírügynökség.
Diplomaták elmondása szerint a második találkozót március elejére tervezték, mielőtt a hét végére halasztották volna.
A két államfő megállapodott abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatot tartanak fenn, különösen az elnök ukrajnai látogatása kapcsán, amelyre a következő hetekben kerül sor
– közölte a francia elnökség.
A halasztás néhány nappal azután történt, hogy egy orosz rakéta csak pár száz méterrel kerülte el Ukrajna elnökét és Görögország miniszterelnökét, amikor a fekete-tengeri Ogyessza kikötői infrastruktúrájába csapódott – írja a Magyar Nemzet.
Zelenszkij is válaszolt a pápa felhívására
Volodimir Zelenszkij elnök elutasította Ferenc pápa azon megjegyzéseit, amelyekben „a fehér zászló bátorságára” szólította fel az ukránokat, mondván március 10-én, hogy Európa biztonságát jelenleg az Ukrajna zászlaja alatt harcoló csapatok garantálják – írta a Kyiv Independent.
Úgy gondolom, hogy az a legerősebb, aki ránéz a helyzetre, aki gondol az emberekre, akiben megvan a fehér zászló bátorsága, hogy tárgyaljon
– mondta egy nappal korábban a pápa.
Zelenszkij az esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát.
Az orosz gyilkosok és kínzók, csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket
– mondta.
Csaknem tízezren jöttek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 4925 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4954 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (ORFK)
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Zelenszkij elismerte, diplomáciai megoldásokat keres a háború lezárására – frissül
- Dömötör Csaba: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát
- Két donyecki települést foglalt el az orosz hadsereg
- Volodimir Zelenszkij: mindent megteszek, hogy jövőre véget érjen a háború
- Oroszország több száz ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának