Európai béketerv kidolgozását sürgetik a Fidesz európai parlamenti képviselői

Ukrán kormányzó: az orosz erők ismét lőtték Harkivot

Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkiv városának polgári infrastruktúrájára - közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kifejtette, hogy az orosz lövedékek megrongáltak egy bentlakásos iskolát és egy lakóházat. Hangsúlyozta, hogy azon a környéken, amelyet tűz alá vettek az oroszok, nincs semmilyen katonai létesítmény. Személyi sérülésről az ukrán hatóságok nem számoltak be.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerdán azt írta a Telegramon, hogy az orosz erők nem hagynak fel a régió ágyúzásával, aminek következtében az elmúlt nap alatt egy helyi lakos életét vesztette Kramatorszkban, és 16-an sérültek meg a megye különböző településein. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az éjjel és szerda reggel az orosz csapatok a teljes frontvonalat lőtték Vuhledartól Limanig.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megerősítette, hogy Zaporizzsja megyében, az orosz megszállás alá került Melitopol városban ismeretlenek felrobbantották egy oroszokkal együttműködő hivatalnok autóját, a férfi belehalt sérüléseibe. Az SZBU tájékoztatása szerint Ivan Tkacsról van szó, akit a megszálló orosz hatóságok a városi közlekedési vállalat igazgatójának neveztek ki, és aki egyebek mellett orosz katonák szállítását intézte a régióban lévő frontvonalhoz Ukrajna más megszállt területeiről.  

Uniós biztos: a kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába

A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai a gyártási kapacitásokat - jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban szerdán.

Mairead McGuinness, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió védelmi ágazatának megerősítéséről és az Ukrajnába történő fegyver- és lőszerszállítás felgyorsításáról folytatott vitán elmondta, az unió elkötelezett, hogy további jelentős katonai segítségnyújtással támogassa Ukrajnát.

Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. A szállítás érdekében „azonnali és közös” válaszra van szükség az Európai Unió részéről - mondta.

- fogalmazott.

Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös.

- fogalmazott.

Az Európai Bizottság a gyártási kapacitás növeléséhez szükséges források mozgósítását szeretné lehetővé tenni, érdekében készen áll módosítani is az uniós költségvetést - közölte.

- tette hozzá az uniós biztos.

Bahmuthoz közeli település elfoglalását jelentette be a Wagner-csoport alapítója

Orosz ellenőrzés alá került az ostromlott Bahmut (Artemivszk) várostól mintegy tíz kilométerre északnyugatra lévő Zaliznjanszke település - közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója szerdán a sajtószolgálatán keresztül.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erők személyi állományában az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségeket mintegy 575 főben nevezte meg. Közülük több mint 235 katona Liman irányában, mintegy 160 pedig a Donyeck környékén vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és egyéb katonai célpontok között említett meg három, Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radarállomást, egy Mi-8-as helikoptert, egy harckocsit, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró és két M777-es vontatott tarackot, egy lengyel Krab önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében leleplezett egy fegyvercsempész-útvonalat, amelyen keresztül a harcok övezetéből érkezett fegyver az országba. Az ügyben két orosz állampolgárt őrizetbe vettek.

Kreml: nem történt csúcsszintű kapcsolatfelvétel az orosz-amerikai drónincidens ügyében

Nem történt csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.

"Természestesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el" - mondta.

Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre.

A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu-27-es vadászgép és egy MQ-9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu-27-es nekicsapódott az MQ-9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.

Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím-félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép "hirtelen manőver következtében" a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket, és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.

A tárca szerda este közölte, hogy telefonon beszélt egymással Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. A kapcsolatfelvétel amerikai kezdeményezésre történt.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország megkísérli a lezuhant amerikai drón roncsainak kiemelését a tengerfenékről. Elismerte: nem tudja, hogy ez megvalósítható-e. Patrusev szerint a drónincidens ismételten az bizonyította, hogy az Egyesült Államok "közvetlen részese" az ukrajnai harci cselekményeknek.

"(Az amerikaiak) teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a különleges hadművelet megkezdése után hadseregünk a Fekete-tenger egyes, közeli övezeteit olyan státusú övezetnek minősíti, amelyben minden típusú repülőszerkezet használatát korlátozták" - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén a Rosszija 1-nek.

Lavrov szerint Washington ilyen lépései olyan provokációnak tűnnek, amelynek célja a feszültség fokozása. Hangsúlyozta, hogy minden olyan incidens, amely összecsapást provokál a két nukleáris szuperhatalom között, mindig nagyon kockázatos a globális biztonság szempontjából. Szerinte az amerikai hatóságoknak ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.

Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidenssel kapcsolatban kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a "provokációval" kapcsolatos hivatalos álláspontját. A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel.

Mint mondta, kifejezte Moszkva aggályait az amerikai hadsereg "megengedhetetlen" tevékenysége miatt az orosz határok közelében.

"Tegyük fel a retorikai kérdést: ha például New York vagy San Francisco környékén tűnne fel egy orosz drón, hogyan reagálna az Egyesült Államok légiereje és haditengerészete? Biztos vagyok benne, hogy az amerikai hadsereg fellépése megalkuvást nem tűrő lenne, és nem engedné meg, hogy +betörjenek+ az ország légterébe vagy felségvizeire" - hangsúlyozta Antonov.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 1 televízónak nyilatkozva azt mondta, hogy az amerikaiak nagyon aktív hírszerző tevékenységet folytatnak a Fekete-tenger térségében, amihez sokféle űr-, vizuális és akusztikus eszközt használnak.

Olaf Scholz: Svédországnak minél gyorsabban be kell kerülnie a NATO-ba

Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A két kormányfő közös tájékoztatóján Olaf Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány "nagyon örül" Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíti mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot.

Az eddigi NATO-bővítések átfutási idejéhez képest a finn és a svéd csatlakozás ugyan "gyors folyamat, de az a célunk, hogy most már hamarosan legyen is belőle valami" - jegyezte meg Olaf Scholz, hozzátéve, hogy Svédország gyorsan megvalósuló NATO-tagsága "jó Svédországnak és jó a NATO-nak".

Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.

Az ukrán védelmi tanács vezetője szerint Putyin a konfliktusövezet kiterjesztésére törekszik

A keddi fekete-tengeri orosz-amerikai incidens azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktus kiterjesztésére törekszik, és mindent egy lapra tesz fel - vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán a Twitteren.

"Az amerikai MQ-9 Reaper drónnal történt incidens, amelyet Oroszország provokált a Fekete-tengeren, Putyin jelzése, hogy készen áll a konfliktusövezet kiterjesztésére más felek bevonásával" - írta Danyilov. Szerinte Putyin "all-in taktikát alkalmaz", vagyis az orosz stratégiai vereségek miatt folyamatosan "emeli a tétet" a körülmények megváltozásának reményében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékezetetett arra, hogy az Egyesült Államok légiereje kedden közleményt adott ki, amely szerint egy orosz Szu-27-es vadászrepülőgép megrongált egy amerikai MQ-9 Reaper felderítő és csapásmérő drónt a Fekete-tenger felett, aminek következtében az amerikaiak kénytelenek voltak a drónt a vízbe navigálni és elsüllyeszteni. Az amerikai parancsnokság közölte, hogy az MQ-9-es rutinműveleteket hajtott végre a nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép befogta és lelőtte, ami a lezuhanáshoz és az MQ-9 teljes elvesztéséhez vezetett.  

"Valójában az oroszoknak ez a veszélyes és szakszerűtlen cselekedete majdnem mindkét gép lezuhanásához vezetett. Az amerikai és a szövetségi repülőgépek továbbra is a nemzetközi légtérben fognak működni, az oroszokat pedig felszólítjuk, hogy professzionálisan és biztonságosan viselkedjenek" - idézte a hírportál James Heckert, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős parancsnokát. Joe Biden amerikai elnököt tájékoztatták az esetről, a Fehér Ház pedig "veszélyesnek, szakszerűtlennek és meggondolatlannak" nevezte Oroszország lépéseit - írta a lap.

Az orosz védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy Szu-27-es vadászgépeiknek nincs közük az amerikai drón lezuhanásához, egyúttal megjegyezte, hogy a pilóta nélküli gép megközelítette az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet, és a szabályokat megsértve repült - írta az ukrán hírportál.

Gál Kinga, Deutsch Tamás: a Fidesz EP-képviselői béketerv kidolgozása mellett foglalnak állást

A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselői európai béketerv kidolgozása mellett foglalnak állást a kudarcba fulladt szankciós politika folytatása és a további fegyverszállítás helyett - jelentette ki Gál Kinga és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetői Strasbourgban, magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán.

Az uniós intézmények vezetői, köztük Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke további fegyverszállításokra és a közös fegyverbeszerzésre szólítanak fel. A fegyverszállításokkal Európa belesodródhat a háborúba, világháborút kockáztat - mondta Gál Kinga.

"Az emberéletek megmentéséhez, a további pusztítás megakadályozásához békét kell teremteni. Csak egy megoldása lehet a konfliktusnak: fegyverszünetre van szükség, és béketárgyalásoknak kell kezdődniük" - fogalmazott.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője közölte, a háború-, szankció- és fegyverszállítás-párti szólamok között a magyar az egyedüli békepárti hozzáállás. Kiemelte, álláspontjával Magyarország nincs egyedül Európában, ugyanazt a békepárti szemléletet képviseli, amit a Vatikán is.

"A vatikáni véleményt a béke vagy háború kérdésében eddig csak mi, magyarok hallottuk meg" - fogalmazott.

A teljes kudarcot vallott szankciós és fegyverszállítást sürgető politika helyett arra van szükség, hogy az Európai Unió aktív diplomáciai lépéseket tegyen a fegyverszünet, a béketárgyalások, majd pedig a békekötés érdekében. Ehhez európai béketerv létrehozására van szükség - mondta Deutsch Tamás.

Halottak, sebesültek nyolc ukrán régióban

3 ember meghalt, nyolcan megsebesültek az elmúlt 24 órában miután Oroszország 8 ukrajnai régiót támadott meg. Orosz támadásokról számoltak be Donyeck, Herszon, Harkiv, Csernyihiv, Szumi, Mikolajiv, Zaporizzsja és Luhanszk megyékben Ukrajna keleti, déli és északi részén.

Csehországban az orosz agresszió nyilvános támogatásáért ítéltek el kilenc embert

Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további 90 eset a vádemelés szakaszában van - közölte a cseh legfelsőbb ügyészség szerdán a Twitteren.

Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.

A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.

Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható.  

Orosz külügyi szóvivő: a történelmi egyház a rendszer túsza Ukrajnában

A Moszkvában történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) "a kijevi rezsim túsza" - írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Telegram-csatornáján.

Zaharova így reagált Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter ajánlatára, mely szerint a UPC szerzeteseinek nem kell elhagyniuk a kijevi barlangkolostort, ha átigazolnak a Moszkvában skizmatikusnak (szakadárnak) tekintett Ukrajna Ortodox Egyházához (PCU).

"A kijevi rezsim nyílt szövegben, minden szégyenérzet nélkül hangoztatta a bűnös logikát: a vallásszabadságot Ukrajnában túszul ejtették a Bankova (a kijevi kormánynegyed főutcájának) banditái" - írta Zaharova.

Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik egy másik autoritás alá).

Annak dacára, hogy az UPC - a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet - hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították a szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát. Pavlo metropolita, a barlangkolostor apátja közölte, hogy a szerzetesek nem fognak távozni.

A szerzetesek kilakoltatása és az ukrán államnak az UPC-vel szembeni fellépése ellen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter levélben tiltakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) és az ENSZ-nél.

Dán segítség Ukrajnának

A dán kormány és a dán parlament megállapodott egy 7 milliárd dán koronás (1 milliárd dolláros) alap létrehozásáról az Ukrajnának nyújtandó polgári, katonai és üzleti segítségnyújtás céljából - írja a The Guardian.

Az orosz–ukrán háború ráébresztette Európát arra, hogy többet kell költeni a védelemre

A NATO védelmi kiadásainak növelését már az orosz–ukrán háború előtt is lehetett látni. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa felidézte, hogy 2014–2015 óta több olyan stratégiai sokk érte Európát, mint például az Iszlám Állam térnyerése Szíriában és Irakban, illetve az azt követő migrációs válság.

Ennek eredményeként az elmúlt években a NATO európai tagállamai körülbelül hatvanmilliárd dollárral növelték katonai kiadásaikat, miközben a katonai szövetség teljes védelmi költségvetése 15 százalékkal emelkedett. 

Európának arra kell készülnie, hogy öt-tíz éven belül önállóan is képes legyen akár egy komoly katonai konfliktusban is megvédeni az érdekeit – tette világossá Csiki Varga Tamás, aki úgy véli, hogy Amerika a 2020-as évek második felében már egyértelműen a Csendes-óceán térségére fog koncentrálni, habár magát a NATO-t a hangsúlyeltolás intézményileg nem változtatja meg.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Törökország a napokban jóváhagyja a finn NATO-tagságot

A török parlament nagy valószínűséggel ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mielőtt még április közepén a választások előtt bezár – írta a Reuters török tisztviselőkre hivatkozva.

Törökország a május 14-i parlamenti és elnökválasztások előtt tervezi jóváhagyni Finnország NATO-pályázatát, - függetlenül Svédországétól – közölték a tisztviselők.

Charles Michel: az Európai Unió diplomáciai harcot vív a békéért

Az Európai Unió harcol: diplomáciai harcot vív a békéért, és azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területeit - jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésének - az Európai Tanács februári értekezletének eredményeit összegző, valamint a március végén tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló - vitáján Charles Michel azt mondta: nem létezhet olyan forgatókönyv, mely szerint Ukrajna elveszíti a háborút.

A béke eléréséhez meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, amely hozzájárul Ukrajna megsegítéséhez. Ukrajnának lőszerekre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát, az EU pedig közös beszerzés útján segíti lőszerekhez ukrán barátait - mondta az Európai Tanács elnöke.

Az ukrajnai háború elhozhatja a gyilkos robotok korát

Az ukrajnai háborúban tapasztalható igen sikeres alkalmazásuk miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak a pilóta nélküli rendszerek. A világ vezető hatalmai a teljes mértékben mesterséges intelligencia által irányított rendszerek fejlesztését tűzték ki célul. Ez azonban rengeteg aggodalmat és kérdést vet fel a civil társadalom részéről - írja cikkében a Magyar Nemzet.

Nyomás alatt a Pentagon

Nyolc amerikai szenátor levélben sürgeti Lloyd Austin védelmi minisztert, hogy a Pentagon mihamarabb F-16-os vadászgépeket küldjön Ukrajnának. "Ez egy olyan jelentős képesség lenne, amely a harctéren megváltoztathatná a helyzetet" - írták a szenátorok a Politico birtokába jutott levélben. (The Guardian)

Légicsapások sora Ukrajnában

Oroszország  negyven légicsapást, tizenkét rakétatámadást indított az elmúlt 24 órában - jelentette az ukrán vezérkar március 15-i reggeli frissítésében.

A herszoni régiót bombázták az oroszok

Két civil és két katasztrófavédelmis megsérült tegnap a herszoni régiót ért orosz ágyútűz miatt - írta a Kyiv Independet az ukrán parancsnokságra hivatkozva.

A donyecki régióban támadtak újabb várost az oroszok

Az oroszok az éjjel a donyecki Kurakhove városát támadták, a csapást követően több mint ezer házban nem volt áram – közölte Pavlo Kyrylenko, a terület kormányzója. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Több mint nyolcezer menekülő érkezett kedden Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4790 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3756 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrisseb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 38 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Lelőtt az orosz légierő egy amerikai gépet a Fekete-tenger felett

Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal - jelentette ki az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet kedden, miután a Fekete-tenger fölött történt incidens után bekérették a washingtoni külügyminisztériumba.

Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.

"Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött" - közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták annak zuhanását.

Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az "az Oroszoroszági Föderáció határai felé" haladt.

A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. 

A CBS amerikai hírtelevízió egy animációt készített a történtekről: