Putyin szerint Oroszország az ukrajnai háborúban a létéért küzd

Oroszország tagadja, hogy megsemmisített volna egy amerikai katonai drónt

Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a vadászgépei nem kerültek érintkezésbe az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant. A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.

"A vadászgépek nem használták a fegyvereiket, nem kerültek a drónnal érintkezésbe, és akadálytalanul visszatértek a támaszpontjukra" - áll a tárca közleményében.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a drón "kikapcsolt transzponderekkel (radar-válaszjeladókkal) repült, és megsértette a Moszkva által +különleges ukrajnai hadműveletnek+ nevezett invázió során ideiglenes használatra létesített légtér-övezetet", ezért indult meg az elfogása.

A tárca szerint az orosz hadműveletekhez létrehozott övezetről a nemzetközi normáknak megfelelően értesítették a nemzetközi légtér használóit.

Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és "az Oroszoroszági Föderáció határai felé" haladt.

Putyin: Oroszország a háborúban a létéért küzd

Oroszország az ukrajnai háborúban a létéért küzd – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin a szibériai Ulan-Ude helikoptergyárában munkásokkal találkozva.

Míg a Nyugat geopolitikai pozícióit akarja javítani, Oroszország saját államiságának fennmaradásáért harcol – fogalmazott az orosz elnök.

– jelentette ki Putyin Kijevre utalva.

Az orosz elnök szerint Oroszország évtizedeken át próbált jó kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával.

– állapította meg.

A nyugati szankciók kapcsán kijelentette, hogy nem teljesültek a Nyugatnak az orosz gazdaság összeomlásával kapcsolatos reményei. Éppen ellenkezőleg, a helyzet, mint mondta, Oroszország számára meglepően jól alakult, „sokkal szuverénebb és függetlenebb” lett. A távozó cégek helyére gyorsan találtak másokat.

Az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások kapcsán az orosz elnök úgy vélekedett, hogy azokat „állami szinten” hajtották végre. Az a feltételezés, amely szerint egy független ukránbarát szervezet követte volna el őket, „teljes képtelenség” – tette hozzá.

– jelentette ki.

Orosz harci gépek elfogtak és megsemmisítettek egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett

Két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt a pilóta nélküli repülőgép a tengerbe zuhant és megsemmisült – közölte kedden az amerikai hadsereg.

– tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője „veszélyesnek, szakszerűtlennek és meggondolatlannak” nevezte az elfogást, amelyre elmondása szerint volt már ugyan példa, arra azonban nem, hogy egy ilyen incidensben egy amerikai légi jármű megsemmisüljön.

– mondta.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő nem sokkal később tudatta, hogy helyi idő szerint kedd délutánra bekérették a külügyminisztériumba Oroszország washingtoni nagykövetét, hogy kifejezzék neki az Egyesült Államok „erőteljes tiltakozását” az incidens miatt. Tudatta azt is, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki az orosz külügyminisztériumnál.

Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka tájékoztatta a NATO-szövetségeseket a fekete-tengeri incidensről.

Litvánia ismét meghosszabbította az orosz és fehérorosz határon a szükségállapotot

A litván parlament az ukrajnai háborúra és az illegális migrációra hivatkozva kedden május 2-ig meghosszabbította az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határ térségében fennálló szükségállapotot.

A NATO-tag Litvánia határos az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területtel és Fehéroroszországgal. A két másik, szintén NATO-tag balti állammal, Észtországgal és Lettországgal együtt Vilnius is hevesen bírálja az orosz beavatkozást.

A szükségállapot a fehérorosz határ térségében már 2021 novemberétől érvényben van, mióta ott migránsok ezrei próbáltak illegálisan bejutni az Európai Unió területére.

Orosz rakétatámadás

Az orosz hadsereg repülőről indított rakétatámadást az ukrajnai Odessza régió ellen, közölte az ukrán parancsnokság kedden kora délután – írja a The Guardian.

Közölték, hogy az orosz rakétákat a tenger felett lelőtték, de a törmelékek megrongáltak egy óvodát és több házat a tengerpart közelében. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az orosz erők csapást mértek Kramatorszk központjára, áldozatok

Az orosz erők kedden rakétacsapást mértek a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű Kramatorszk város központjára, a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette, és legalább hárman megsérültek – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy reggel Odessza megyét is orosz légitámadás érte. A tenger felől érkező Szu-24-es repülőgépek négy radarellenes rakétát lőttek ki. A jelentés szerint a rakétákat a tenger felett megsemmisítették, de a tengerparton egy óvodaépületet és több magánházat megrongáltak a lezuhanó rakétadarabok és a robbanáshullám. Személyi sérülés nem történt.

Kedden kora délután kétszer is légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén. A légierőnél közölték, hogy ez általában akkor történik, amikor Kinzsal típusú rakéták hordozására alkalmas orosz MiG-31K vadászgépek szállnak fel.

Lengyelország hajlandó lenne MIG vadászgépeket küldeni Ukrajnának

Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki kijelentette, hogy országa az elkövetkező négy-hat hétben képes lenne MIG vadászgépeket szállítani Ukrajnának.

Az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok eddig elutasították a vadászgépek küldését. Korábban Lengyelország azt közölte, hogy hajlandó lenne harci gépeket küldeni Ukrajnának, de csak több más országgal együtt – írja a The Guardian.

Kijevben nem erősítették meg a gabonamegállapodás meghosszabbítását

Az ukrán szakminisztériumok nem erősítették meg azt az orosz bejelentést, amely szerint hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – írta kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán infrastrukturális tárca és a külügyminisztérium képviselői viszont hivatalosan nem erősítették meg a gabonamegállapodás meghosszabbítását. Ukrajna szerint ugyanis a gabonakezdeményezés 120 nap helyett csupán 60 nappal történő meghosszabbítása ellentétes az ENSZ-szel és Törökországgal közösen aláírt dokumentumokkal. A külügyminisztérium megerősítette, hogy Ukrajna nem ért egyet ilyen feltételekkel.

Növeli a fegyvergyártás volumenét Oroszország

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elrendelte a nagy pontosságú lőszerek gyártásának megduplázását – közölte a védelmi minisztérium a Telegram-csatornáján.

A miniszter megtekintette az állami védelmi megrendelés teljesítését, és megmutatták neki a technológiai folyamatot és a gyártósorokat, valamint a legújabb fegyvereket, amelyeket már sorozatgyártásba helyeztek.

Kreml: Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát

Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Peszkov The New York Times című lapnak arra a – névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozó – közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz „háborús bűnökkel” kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen.

– mondta Peszkov.

A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban egy rendeletet látott el kézjegyével, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a Telegram-csatornáján rámutatott, hogy mivel 2016 óta Oroszország nem részes fél a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága felette. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a bíróság nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”.

Érvelésében a politikus rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” az bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltötték fel.

– hangsúlyozta a politikus.

Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egész korábbi gyakorlata az afrikai országokra összpontosított, a Kongóban, Ugandában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Elefántcsontparton történt esetekben gyakorolt joghatóságot.

– nyilatkozott Konsztantyin Koszacsov.

A litván parlament terrorszervezetnek minősítette a Wagner orosz katonai magáncéget

A litván parlament kedden terrorszervezetnek minősítette a Wagner orosz katonai magáncéget, amelyet azzal vádol, hogy súlyos bűncselekményeket követett el Ukrajnában.

Az indítványt Saulius Skvernelis volt miniszterelnök, Laurynas Kasciunas, a kormányzó koalíció egyik képviselője, és Zygimantas Pavilionis, a litván parlament külügyi bizottságának elnöke nyújtotta be március elején, a parlament pedig egyhangúlag megszavazta.

A litván parlament tavaly májusban már terrorista állammá nyilvánította Oroszországot, az orosz erők Ukrajnában elkövetett támadásait pedig népirtásnak minősítette, és nemzetközi bíróság felállítását sürgette az atrocitások kivizsgálására.

Kijev álláspontja nem segíti elő a békét az oroszok szerint

Oroszország céljait a kijevi hatóságok jelenlegi álláspontja miatt csak katonai eszközökkel lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője március 14-én újságíróknak.

A Kreml pozitívan értékeli azon országok erőfeszítéseit, amelyek „már most is jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy békés irányba tereljék ezt a konfliktust”, de ez most nem lehetséges, Oroszországnak előbb meg kell valósítania terveit – tette hozzá az orosz elnöki szóvivő.

Dmitrij Belik, az Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja március 13-án az Izvesztyija című lapnak azt mondta, hogy olyan körülmények között, amikor a Nyugat folyamatosan fegyvereket pumpál Ukrajnába, Kijev pedig demonstrálja, hogy a konfliktus folytatására összpontosít, a német politikusok által hangoztatott tézisek a tárgyalásokról nemcsak abszurdnak, hanem szemtelennek is tűnnek.

Ezzel Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia volt vezetőjének szavaira reagált, aki szerint az ukrajnai békefolyamat már régen elindult. A képviselő szerint Ischinger javaslata, miszerint a tárgyalásokba Berlin, Washington, Párizs és London is bekapcsolódjon, „különösen sok kérdést” vet fel.

Az oroszok átvették az ellenőrzést egy fontos bahmuti üzem egy része felett

Orosz egységek ellenőrzésük alá vonták a bahmuti színesfém-feldolgozó üzem (AZOM) egyik telephelyét – közölte a RIA Novosztyi egy helyszíni forrás alapján.

Előző nap az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij nehéznek minősítette a bahmuti helyzetet. Megjegyezte, hogy az orosz hadsereg több irányból is előrenyomul, veszélyezteti az ukrán védelmet, és a város központi kerületei felé halad.

Egy ember meghalt, három megsebesült Kramatorszk ágyúzásában

Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján megerősítette, hogy a Donyecki területen lévő Kramatorszk ma reggeli ágyúzásában egy ember meghalt, három pedig megsebesült. Az ukrán elnök szerint:

„A gonosz állam továbbra is harcol a civil lakosság ellen. Elpusztítja az életet és nem hagy semmi emberit. Minden olyan csapás, amely ártatlan életet vesz el, törvényes és igazságos ítéletet kell hogy maga után vonjon. Ez minden bizonnyal így lesz.”

Oroszország egy nap alatt öt rakétatámadást és 35 légicsapást hajtott végre

A harctéren az orosz erők fegyverek egész sorával indítottak támadást Ukrajna ellen.

Az oroszok az elmúlt nap folyamán öt rakétatámadást, 35 légicsapást és 76 támadást indítottak nehézrakéta-salvadó rendszerekkel – közölte kedd kora reggel az ukrán hadsereg.

Szumi és Donyeck régiókban polgári infrastruktúrát értek a támadások – közölték.

Ukrajna hét település elleni támadást is visszavert a Bakhmut térségében – tette hozzá a hadsereg.

Elfogató parancsot adhatnak ki orosz katonák ellen

A nemzetközi büntetőbíróság ügyésze hivatalosan is megnyit két háborús bűnökkel kapcsolatos ügyet, és elfogatóparancsot ad ki több olyan orosz ellen, akiket felelősnek tartanak az ukrán gyermekek tömeges elrablásáért és az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokért.

Karim Khan ügyész arra fogja kérni az előzetes döntéshozókat, hogy az eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján hagyják jóvá a letartóztatási parancsokat. Ha ez sikerül, ez lenne az első alkalom, hogy az ICC elfogatóparancsot ad ki az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban.

700 orosz katona halt meg 24 óra alatt az ukrán erők szerint

Az ukrán védelmi minisztérium legújabb frissítésében arról számol be, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán erők több mint 700 orosz katonát öltek meg. 

Emellett a jelentés szerint 10 harckocsit, 15 páncélozott harcjárművet, 16 tüzérségi eszközt és 11 drónt semmisítettek meg. 

Több civil is meghalt a hétfői támadásokban

Az ukrán elnöki hivatal hétfőn közölte, hogy az elmúlt 24 órában négy civil meghalt és 11-en megsebesültek.

A déli Mikolajivi régióban öt ember, köztük egy hét éves gyerek meghalt hétfő reggel, amikor az oroszok Kutsurub falut lőtték.

Egy civil meghalt Avdijivkában, ahol egy iskolaépületet romboltak le, Kosztantyinivka falu orosz ágyúzása során pedig öten megsebesültek – közölte az ukrán elnöki hivatal.

Az északi Szumi régióban lévő Znob-Novhorodszket szintén ágyúlövések érték, ahol egy ember meghalt, négy másik pedig megsebesült.

Litván elnök: a külső határok védelmére uniós forrásokat kell biztosítani

Meg kell védeni az Európai Unió (EU) külső határait az illegális migrációval szemben, és erre uniós forrásokat kell biztostani – jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének Ez Európa címmel rendezett vitáján kedden.

A legális migrációs lehetőségekről kell tájékoztatni az embereket az unión kívüli országokban, és fel kell lépni az embercsempészet ellen – hangoztatta.

Kijelentette: Ukrajna a szabadságért és Európa jövőjéért küzd. Oroszország ugyanis nem csak Ukrajnát, hanem az európai életmódot és mindazon értékeket támadja, amelyek Európa alapjait képezik. A litván elnök ezek között a szabadságot, a méltóságot, a jogállamiságot és az emberi jogokat sorolta fel. Ebben a harcban a győzelmet csak közös erőfeszítések révén lehet elérni – mondta.

„Egyre inkább érezzük, hogy a béke, a jólét, a szabadság és a demokrácia nem magától értetődő értékek” – fogalmazott.

Szavai szerint a biztonság, a stabilitás és a jólét megőrzésének leghatékonyabb módja az Európai Unió további bővítése lehet. Azok, akik csatlakozni akarnak az unióhoz, azok, akik új Európát akarnak, lelkesek a reformokkal kapcsolatban – hangoztatta.

A bővítéssel kapcsolatban kiemelte, Moldovának minden korábbinál nagyobb támogatásra van szüksége, hiszen oroszbarát erők nyomásának van kitéve. Grúzia fiataljait és civil társadalmát is támogatni kell a jövőjükkel kapcsolatos változások elérésében. Ukrajna pedig már megmutatta, hogy képes minden akadályt leküzdeni és megvalósítani a szükséges reformokat még a háborús időben is – mondta.

Nemcsak Ukrajnának van szüksége Európára, hanem Európának is szüksége van Ukrajnára. Ezért is fontos, hogy az EU továbbra is támogatást nyújtson Kijevnek, és segítse a reformok megvalósítását – tette hozzá a litván elnök.

Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalna a kínai elnök

Hszi Csin-ping kínai elnök azt tervezi, hogy már a jövő héten Moszkvába látogat, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal – írja a Wall Street Journal amerikai lap. Sajtóinformációk szerint Hszi elnök fel fogja hívni Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is, ami az első alkalom lesz, hogy a két vezető – legalábbis nyilvános bejelentés mellett – közvetlenül kommunikál egymással a több mint egy évvel ezelőtt kezdődött orosz invázió óta.

Zelenszkij korábban azt mondta, hogy nyitott lenne a terv egy részének megvitatására egy Hszivel való találkozón, még akkor is, ha a Nyugat bírálta Pekinget, hogy a szövegben oroszbarát elfogultságot mutat.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Új harceszközöket vethetnek be hamarosan az ukránok

Az első tíz tank ukrán katonai személyzete, amely a Leopard 2A4-es harckocsikat használja majd Ukrajnában, négyhetes kiképzésen vett részt Spanyolországban – írta a Ukrajinszka Pravda.

Összesen 55 ukránt képeztek ki, hivatásos katonákat és tartalékosokat egyaránt, 21 és 60 év között – derül ki a közleményből.

Minden egyes harckocsi legénysége egy parancsnokból, egy vezetőből, egy töltőből és egy lövészből áll, plusz 15 technikust képeztek ki.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Orosz külügy: 60 nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást

Hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – közölte Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ hírügynökséggel.

Grusko szerint a felek megerősítették a megállapodás csomagjellegét. Hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb az orosz termékek exportjával kapcsolatban tett ígéreteknek, kötelezettségvállalásoknak a teljes körű megvalósítása.

Kifogásolta, hogy az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozások feloldása nagyon lassan folyik, és hogy sok ország kikötőiben még mindig ott áll a műtrágya, amelyet Moszkva kész ingyenesen leszállítani a legszegényebb országoknak. Mint mondta, ez a szándékos akadályoztatás és a késlekedés miatt történik.

Az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek a háború kezdete óta

Az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek a háború kezdete óta, miközben nyugati tisztviselők megkérdőjelezték, hogy bölcs dolog volt-e január óta tartani Bahmut -ot írja a The Washington Post.

A jelentés szerint a nyugati kiképzési programok nem készítik fel elég gyorsan a katonákat, és az elmúlt kilenc hónap során kiképzésben részesült fiatalabb hivatalnokok közül sokan már elestek a harcokban. A jelentés azt is állítja, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok bezártak egy táviratcsoportot, amely arról tájékoztatta tagjait, hogy a hatóságok hol osztogatnak behívókat.

Floridai kormányzó: az Egyesült Államok számára nem létfontosságú nemzeti érdek a nagyobb ukrajnai szerepvállalás

Nem létfontosságú nemzeti érdek az Egyesült Államok számára, hogy „még jobban belekeveredjen” az Ukrajna és Oroszország közötti „területi vitába” – jelentette ki hétfőn ismertetett kommentárjában Ron DeSantis floridai kormányzó, aki az amerikai elnökjelöltségre is pályázik

Joe Biden elnök „kormányzata gyakorlatilag biankó csekk formájában finanszírozza ezt a konfliktust, amíg csak szükséges, meghatározott célok és elszámoltathatóság nélkül, ami elvonja a figyelmet országunk legsürgetőbb kihívásairól” – tette hozzá.

A közvélemény-kutatások szerint a republikánus párton belül DeSantis a legerősebb riválisa Donald Trump volt elnöknek a 2024-es amerikai elnökjelöltséget illetően.

A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson hétfőn a Twitteren tette közzé a republikánus jelöltek és lehetséges esélyesek válaszait egy kérdőívre az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kellene-e a rendszerváltást Oroszországban, Donald Trump azt írta: „Nem. Támogatnunk kellene a rendszerváltást az Egyesült Államokban, ez sokkal fontosabb. A Biden-kormányzat az, amely ebbe a zűrzavarba belesodort minket.”

Trump korábban a konfliktus mielőbbi befejezését szorgalmazta. Más republikánus amerikai elnökjelöltek – Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet és Mike Pence volt alelnök – támogatják az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, és bírálják Joe Bident, amiért nem nyújt elegendő segítséget Kijevnek.

Az ukrán védelmi erők több mint 100 támadást vertek vissza

Az orosz erők öt rakétacsapást mértek polgári infrastruktúrára Szumi és Donyeckben, amelyek halálos áldozatokat és sebesülteket követeltek a civilek körében. Az orosz légierő 35 légicsapást és 76 rakétatámadást hajtott végre.

Bár a hadműveleti környezet „nem változott jelentősen”, Kupjanszk és Liman közelében az orosz erők támadásokat indítanak az ukrán védelem ellen. Az ukrán erők 10 légicsapást hajtottak végre az orosz erők ellen, és tüzérséggel öt koncentrációs területet, valamint három lőszerraktárt és négy kommunikációs rendszert találtak el.

Az orosz erők előnyre tettek szert Ukrajna több részén

Az Institute for The Study of War (ISW) legfrissebb elemzése szerint az orosz erők előnyre tettek szert Ukrajna több részén. Kupjanszktól északkeletre az orosz erők 17 kilométerre, Sziversztől keletre pedig 7 kilométerre látszottak előrenyomulni. Az ISW szerint azonban az orosz erőknek nem sikerült befejezniük a Bakhmut körüli forduló mozgást, annak ellenére, hogy további előrenyomulások történtek a térségben.

Heves harcok folynak Bahmutban

Heves harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Bahmut központjának ellenőrzéséért – közölték a konfliktus mindkét oldaláról érkező erők, miközben az oroszországi háború leghosszabb és legvéresebb csatájában egyre több az áldozat.

Oroszország február elején fokozta erőfeszítéseit Bahmut elfoglalására, miután hónapok óta heves harcok folytak a város körül, és azóta behatolt a város külvárosaiba. Az ukrán erők jelenleg északról, keletről és délről érkező támadásokat hárítanak. Az egyetlen kivezető útjuk nyugatra orosz tüzérségi tűz alatt áll.

Több mint nyolcezren érkeztek hétfőn Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4324 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4007 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 13-án 61 ember, köztük 26 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Működés közben a rettegett orosz fegyver 

Oroszoroszág tegnap ismét bevetette a TOSZ-1 Szolncepjok – Perzselő napfény nevű termobárikus rakéta-sorozatvetőjét 

Moszkva jóváhagyta az ukrán gabonaexport újraindítását

Moszkva beleegyezett az ukrajnai gabonaexport újraindításában, de csak 60 napos időtartamra, azaz az előző megállapodás időtartamának felére – írta a The Guardian Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettesre hivatkozva. 

Mégsem kapja meg a finn vadászgépeket Ukrajna

Senki sem ígérte, hogy finn vadászgépeket kap Ukrajna – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő. A finn miniszterelnök a jelek szerint módosíthatott korábbi álláspontján, múlt pénteken Kijevben is utalt arra, hogy Ukrajna megkaphatja az F-18-as Hornet vadászgépeiket, Finnország ugyanis új, modernebb vadászgépeket szerez be.