A történelem igazsága

2018.03.06. 13:23

Áder János: merítsünk erőt Esterházy János tartásából

Esterházy Jánosról mindenkinek az emberi tisztesség, a segítőkészség, a szabadságszeretet jut eszébe, de leginkább hűsége a magyarsághoz, szülőföldjéhez és a keresztény hitéhez.

„Merítsünk erőt Esterházy János tartásából, hitét adjuk át gyermekeinknek” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a felvidéki Alsóbodokon, ahol kedden beszédet mondott a csehszlovákiai magyar politikus emlékére tartott ünnepségen.

A köztársasági elnök beszédében elmondta: Esterházy Jánosról mindenkinek az emberi tisztesség, a segítőkészség, a szabadságszeretet jut eszébe, de leginkább hűsége a magyarsághoz, szülőföldjéhez és a keresztény hitéhez.

Áder János egy rabtárs visszaemlékezéseiből idézve beszélt Esterházy János szenvedéseiről a Gulág táboraiban, ahol Esterházy az embertelen körülmények között is megőrizte hitét és tartását.

Hozzátette:

emlékezni kell Esterházy Jánosra, s keresztényi türelemmel kell megvárni a pillanatot, amikor a történelem igazságot szolgáltat számára. „Nem tudhatjuk sem a napot, az órát – ahogy az írás fogalmaz -, de meg fog történni”

- fogalmazott Áder János.

Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmaneum Polgári Társulás által a politikus születésének évfordulójára szervezett megemlékezést az alsóbodoki Esterházy zarándokközpontban tartották, a rendezvényen a köztársasági elnökön és feleségén kívül vendégként részt vett még Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, valamint a felvidéki magyar közösség politikai és civil érdekképviseletének vezető képviselői is.

A kulturális műsorral átszőtt megemlékezés nyilvános része után a köztársasági elnök meglátogatta a helyi Esterházy János emlékmúzeumot, majd részt vett a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában tartott ünnepi áhitaton, s végül koszorút helyezett el Esterházy János végső nyughelyén.

Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a szibériai Gulagra küldték. Esterházy Jánost távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben – a fasizmussal folytatott együttműködés hamis vádjával – halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg, személyét Szlovákiában máig nem rehabilitálták. Esterházy János hamvait, végakaratát teljesítve, tavaly szeptemberben – halálának 60. évfordulóján – vitték haza szülőföldjére, és helyezték el Alsóbodokon, az e célra épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában. A kápolna része az ott tavaly megnyílt Esterházy zarándokközpontnak, amelyet egy helyi vállalkozó, Paulisz Boldizsár hozott létre.

 

 

Borítóképünkön Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Esterházy János (1901-1957) csehszlovákiai magyar mártír politikus emlékére tartott ünnepségen a felvidéki Alsóbodokon 2018. március 6-án.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában