2019.06.26. 16:50
Jelen, múlt és jövő néha összetalálkozik a nógrádi divatban
Gyönyörű, színes népviselet: nincs ember, akit meg ne érintene a múlt üzenete, hiszen déd- és nagyszüleink még hordták ezeket a ruhadarabokat. Úgy az ezredfordulóig még Salgótarján utcáin is láthatta az ember egy-két idősebb, környékbeli asszonyon, akik persze már a koruknak megfelelő változatot hordták. Néha a divat is felkapja egyik-másik motívumot, hogy modern felfogásban és korszerű anyagok felhasználásával egy-egy idényre az üzletekbe kerüljön.
Régimódi újhullám: néha a divat is felkapja az egyik-másik ősi motívumot
Forrás: NMH
Fotó: Hűvösi Csaba
Népviseletéről híres település több is akad a megyében. Hollókő, Kazár, Rimóc, Buják a legismertebb, ünnepeken, rendezvényeken, vasárnapi miséken még látni viseletbe öltözött embereket, jobbára nőket. A férfiak a kötelező sorkatonaság, a több mint százéves kétlakiság miatt évtizedekkel előbb kivetkőztek. A gyárakba, bányákba dolgozni eljárók a mezei munkára tökéletes, háziszőttes ing és gatya helyett már munkavégzésre alkalmasabb ruházatot választottak. Korábban tűnt el a nógrádi viselet a vasút mellett fekvő településekről is: a közlekedés magával hozta az újdonságokat.
Jelen, múlt és jövő annak a kiállításnak a címe, amely nemrég nyílt meg a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. A tárlat a szécsényi Palóc Néptáncegyüttes legjobb Kárpát-medencei viseleteit mutatja be, célja, hogy a jövőbe is utat mutasson, hiszen az elődök motívumkincsének megőrzése erkölcsi kötelesség is a Palócföldön.
A kiállítás ötletgazdája, Paluch Norbert, a Palóc Néptáncegyüttes művészeti vezetője a Nool.hu-nak elmondta, hogy a bemutatott táncruhák csak egy kis része a teljes kollekciójuknak, a múzeum tárlóinak és próbababáinak száma nem teszi lehetővé a teljes készlet kiállítását. A tárlatra a legérdekesebb viseletek közül válogattak, többek között az erdélyi mezőség és Kalotaszegi női viseleteit, rábaközi jobbágy férfiruhákat mutatnak be.
Dr. Lengyel Ágnes, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója megnyitójában szólt arról, hogy az 1998 tavaszán alakult Palóc Néptáncegyüttes elsődleges feladatának a Kárpát-medence néptánckincseinek mind teljesebb elsajátítását tekinti. Ezt színpadra alakított formában örökítik meg. Emellett a népviselet gyűjtése, és színpadon a nagyközönség számára való bemutatása is meghatározóvá vált a együttes és annak fenntartója, a Szécsényi Népművészeti Egyesület számára.
Fotó: Hűvösi Csaba / NMH
Dr. Lengyel Ágnes portálunknak elmondta, hogy a csoport ruhatára különösen a 2010-es évek elejétől indult rohamos fejlődésnek. Önerőből, támogatók segítségével és pályázati finanszírozásból mintegy húsz néprajzi terület, földrajzi kis táj, település hagyományos viselete, vagy annak reprodukált másolata gazdagítja a kosztüm tárházukat. Kiemelte, hogy a táncegyüttes olyan ritka és értékes ruhadaraboknak büszke őrzői, mint a rábaközi Szany falu férfimellénye, a puruc, a boldogi és a kazári asszonyviselet, a Hortobágy férfiviseletei, közöttük a cifraszűrrel, a kalotaszegi Méra falu női viselete, a Felső-Maros mentén található jobbágytelki férfi- és női öltözetei, vagy a moldvai csángók évszázados múltjára visszatekintő ruházat.
Dr. Lengyel Ágnes áttekintést adott a palóc népviseletről, arról, hogy milyen korúak, milyen alkalommal, hogyan öltözködtek.
Érdekes programként a szécsényi múzeum látogatói a kiállításon bemutatott viseleteket fel is próbálhatták. Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, fényképekkel örökítették meg a viseletbe öltözött családtagjaikat. Perdül, fordul, libben címmel a Palóc Néptáncegyüttes bemutatót is tartott a múzeum dísztermében.
