Példaképe és jogosítványa is Nógrádhoz fűzi az időjóst

– Anno Nógrád megyében szerezte meg a jogosítványát...

– A gyakorlati órákat 1974 márciusában Balassagyarmaton vettem, és ott gyakoroltam az autóvezetést. Emlékszem, abban az évben rendkívül meleg tavasz volt. Magára a forgalmi vizsgára azonban Salgótarjánban került sor.

– Nem csak ezért áll közel a város a szívéhez, hiszen példaképe, munkatársa is itt lakott.

– Kolléganőm és meteorológus példaképem Kerényi Nárcisz volt, aki sokat emlegette, hogy ő „tarjáni”, ezért is ismerős számomra a város. Vele legalább tizenöt éven keresztül dolgoztam együtt. Ő volt, aki anno Vissy Károly mellett bevezetett az időjárás-előrejelzés titkaiba. Tudniillik, a hetvenes-nyolcvanas években még nem annyira a számítástechnikai alapokon működő időjárás-meghatározó műhold segítette a meteorológusok munkáját, hanem a tapasztalat, az élettapasztalat, az „előrejelzői véna”. Nagy elődeink mindezekkel rendelkeztek. Ezért is nagy szeretettel gondolok az általunk Ciának becézett Kerényi Nárciszra, akinek palócos tájszólása ma is itt cseng a fülemben.

– Salgótarjántól kevesebb mint 30 kilométerre található az ország leghidegebb települése, Zabar. Járt már ott?

– Hogyne! Nyugdíjasként is aktív meteorológus vagyok. Az egyik kereskedelmi tévécsatorna reggeli műsorában helyszíni, száguldó meteorológus funkciót is ellátok ott, ahol éppen olyan időjárási esemény történik, ami érdekelheti a kedves nézőket: ilyen például Zabar, ami a hegyek között egy hideg völgyben található. A településen működik az egyik meteorológiai állomás is, ami nagyon fontos. Ma már mindenhol le tudjuk olvasni a hőmérsékletet – az autó is mutatja– de hiteles, az éghajlatváltozás szempontjából is fontos adatokat a Meteorológiai Világszervezet által hitelesített állomásokon regisztrálunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Zabarra is telepített egy ilyen automata állomást, ami méri a hőmérsékletet és a szelet. Pár hete is számítottunk rá, hogy itt lesz a leghidegebb, így már az előző este megérkeztünk. Bebizonyosodott, hogy igazunk volt, tehát a kirándulás és a kitelepülés elérte a célját.

– Nyugdíjas kora ellenére aktívan sportol, kerékpározik. Tekert-e már a megyében?

– Itt még nem. Tekintettel arra, hogy jövőre betöltöm a hetedik x-et, az az igazság, hogy a biciklizést ma már leginkább alföldi területen vagy síkságon szeretem. Mostanság kevésbé járok a hegyekbe, de régebben nagyon „megtámadtam” a Börzsönyt. Akkor még csak az ötvenes éveimet tapostam, és egy nagyon jó kiránduló útvonalat kínált. A Nyugatiból vonattal Kismarosig, majd Kismarostól fel Hideghegyig a Börzsönybe, aztán Márianosztra, Szob és vissza Budapest. Ezt ma már nem vállalnám, viszont nagyon jó, általam imádott kerékpárutak vannak a Tisza-tó környékén és a Balaton térségében is.

– Kirándult-e már a környéken?

– Igen, jártam már Mátraverebélyben a kegyhelyen, viszont ott autóval voltam, és a forrásvízből is ittam.